Képmás, 2003

4. szám

milyenek voltak a réyi karáesonyok, milyen népszokások kapcsolódtak e téfí napforduló közeli keresztény ünnephez.

KIS MAGYAR KARÁCSONYI N '

Az 1700-as évek végéig a húsvét még nagyobb jelentőségű volt, a karácsony az 1800-as években kezdett szokássá válni, és rövidesen fő helyre lépett elő. A karácsonyfa is viszonylag új szokásnak számít, hiszen az 1600-as években kezdtek fenyőt díszítem német nyelvterületen.

Magyarországon állítólag Brunszvik Teréz, az első óvoda alapitója áhított először karácsonyfát 1824-ben.

Az első világháborúban a katonáknak fenyőfákat díszítettek a frontokon, és hazatérve ők terjesztették ezt a szép szokást, ami nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a karácsonyt

Szent Márton napja

November 11-től, Márton napjától számították Magyarországon a tél kezdetét. Ekkorra véget ért a mező- gazdasági munka, és az emberek már a karácsonyi ünnepekre gondoltak és készülődtek. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt.

Advent

Az advent a szent várakozás időszaka, a latin szó jelentése: az Úr érkezése. Kezdete az András napjához, november 30-hoz legközelebbi vasárnap. Azért tart négy vasárnapon át, mert az egyház Krisztus négy eljövetelét tartja számon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe száll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Régen éjféli harangzúgás jelezte kezdetét, a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak. Mint szinte minden egyházi ünnephez, adventhez is a pogány időkben gyökerező szokások kapcsolódnak. Hajnali harangszókor a lányok mézet ettek, hogy édes legyen a nyelvük, és minél hamarabb férjet édesgessenek magukhoz. Erdélyben a hajnali mise alatt csukva tartottak minden ajtót és ablakot, nehogy a gonosz boszorkányok bejussanak.