Képmás, 2003

4. szám

Meg persze a munka: István 1998 óta dolgozik a Philip Morrisnál, először Szentes, Csongrád és Hódmezővásárhely körzetében járta a boltokat, jelenleg pedig Szeged belvárosa és Újszeged, valamint még Röszke, Móraha- lom, Üllés és Pusztamérges a területe. Nem rossz körzet ez, mert nincse­nek ugyan hatalmas el­adások, viszont rengeteg a kisebb-na- gyobb üzlet, így az össz- volumen egészen tisztességes. Az eső csillapultával István elindult dolgozni, én pedig nyakamba vet­tem a belvárost, és közben felidéz­tem az útikönyvben olvasottakat. Legelőször is azt, hogy a várost árvizek és tűzvészek miatt több­ször újjáépítették, legutóbb az 1879. március 12-ei áradás után, amelyik gyakorlatilag teljesen elmosta az épületeket. így viszont Szeged, különösen a belváros stí­lusa egységes és rendezett, és a rehabilitáció szépen halad, bár néhány tömbre még ráfér a fel­újítás. De nemcsak az épületek szépek, hanem például az étter­mek, sörözők is hangulatosak, és az általam tesztelt vendéglőben a szakácsnak is kifejezetten jó napja volt. Kellemesebb is már novem­berben egy fedett és fűtött, barát­ságos helyen üldögélni, mert a nyáron oly mozgalmas Tisza-part elhagyatott és hideg a kacsák sem nagyon produkálják magukat, in­kább csak megülnek a nádasban, jobb időkre várva. A Dóm teret viszont ilyenkor érde­mes megnézni, hiszen nyáron a Szabadtéri Játékok hatalmas néző­tere miatt nem érvényesül szép szimmetriája, és az 1930-ban elké­szült fogadalmi templom roman­tikus tömbje sem tud kibontakoz­ni teljes pompájában. Aki színház­ba vágyik, nem kell megvárnia a következő nyarat, hiszen a Szege­di Nemzeti Színház Szombathy Gyula vezetésével ismét felszálló ágban van, előadásaik telt házak­kal futnak. Pár lépés a színháztól a Kárász utca, Szeged Váci utcája, ahol ama­tőr zenészek szórakoztatják a sétáló és vásárolgató turistákat és

Next

/
Thumbnails
Contents