Képmás, 2002

4. szám

HÍREK TÖVISI ANDRÁS: SZERENCSÉS EMBERNEK TARTOM MAGAMAT Tizenkét ember alkotta a Philip Morris magyar­országi vállalatát, amikor Tövisi Andrást 1991-ben felvették. A cég óriási fejlődésen ment keresztül azóta, András pedig végigjárta a „szamárlétrát", és értékesitési igazgató lett. Öt éven át volt ebben a pozícióban, egészen 2002. októberéig. Amikor ezek a sorok megjelennek, már a PM malajziai leányvállalatánál irányítja az értékesítési és disztribúciós osztályt.- Több szempontból is nogyon szerencsés embernek tartom magamot, hogy a PM Magyarország Kft-nél dolgozhattam. Egyrészt, mert végig érdekes, vál­tozatos és kihívásokkal teli volt a munkám, más­részt, mert olyan kollégák vettek körül és segítettek, akikkel kitűnően tudtunk együtt dolgozni. Az is megadatott nekem, hogy eddig csupa olyan főnö­köm volt, akiktől nagyon sokat tanulhattam. A főiskola után a MOL-nál (akkor még OKGT) kezdtem dolgozni 1 989-ben, külkereskedelmi üzletkötőként. A PM hirdetése azonban rögtön elcsábított és én szinte gondolkodás nélkül jelentkeztem a céghez. Promoterként kezdtem, majd merchandising területi vezetőként folytattam munkámat a Philip Morrisnál. A svájci régióközpontban értékesítés-fejlesztési vezetőként valamivel több, mint 2 évig dolgoztam majd hazatérve, 1995-ben értékesítés-fejlesztési menedzser lettem. Harmincévesen, 1997-ban nevez­tek ki értékesítési igazgatónak. Remek emberekkel dolgozhattam együtt, akiket nagyra becsülök, és nem felejtek el. Együtt dolgozva, csapatot alkotva váltunk egy olyan osztállyá, akiknek munkáját nem­zetközi szinten is számon tartják és elismerik.- Melyek a legemlékezetesebb pillanataid?- Hosszan lehetne sorolni ezeket, hiszen rengeteg sikerélményben volt részem, a szervezetfejlesztés lépcsőitől kezdve az értékesítési információs rend­szerek telepítésén át a saját POSM-anyagaink kidol­gozásáig. 11 éves PM-es pályafutásom legnagyobb kihívása azonban egyértelműen az elmúlt egy évhez kapcsolódik, mely alatt át kellett alakítanunk az addig már egy évtizede működő termékelosztósi rendszerünket. Heroikus küzdelem volt ez, amelybe többen majdnem beleőszültünk, de amelynek ered­ményei hitem szerint rövidesen látszani fognak a piacon is. Minden eredményt a kollégákkal közösen értünk el, és együtt néztünk szembe a piaci kihívá­sokkal is. Köszönöm nektek! Sajnos nekem az öt év alatt nem adatott meg a látványos és töretlen növekedés élménye. 1996 a

Next

/
Thumbnails
Contents