Képmás, 2001
1. szám
MUNKA VEDELEM MUNKAHELYI ERGONÓMIA IV. Kezünk védelmében Létfontosságú testrészünk, s hogy mennyire az, sokszor észre sem vesszük, természetesnek tartjuk. Kezünk hajlékony, ugyanakkor erős: a körmök, csontok, izmok, ízületek, inak és a bőr alkotják. Ezek mindegyikének feladata van, de csak összehangoltan működhetnek jól: az érzékeny ujjhegyek védelmére a körmök szolgálnak, az inak, az ízületek a mozgásért, a rugalmasságért, a finom mozdulatokért felelősek, a bőr zsírtartalma pedig az időjárás viszontagságai ellen nyújt védelmet. A kezünk állandó segítőtársunk, eszközünk otthon és a munkánkban; bármihez fogunk, szinte mindig használjuk: evéshez, vezetéshez, háztartási és kerti munkához, íráshoz, sporthoz... Talán egyik testrészünk sincs olyan sokféle, káros környezeti hatásnak és balesetveszélynek kitéve, mint ez. Ennek ellenére meglepően érzékeny a bőr a kezünkön, különösképpen a kézfejen, ugyanis ott minimális a faggyúmirigyek száma. A bőr megfelelő ápolás hiányában könnyen kiszárad, és égő, viszkető foltok jelenhetnek meg rajta. A tisztítószerek és más környezeti ártalmak ugyancsak a bőr kiszáradását és allergiás reakciókat is okozhatnak. Megfelelő védelemmel ezek a problémák kivédhetök vagy orvosolhatók: • a kéz bőrének rendszeres, napi ápolásával; • krémszappant vagy kamillakivonatot tartalmazó szappant használjunk kézmosáskor; • hetente kétszer-háromszor esti tévénézés közben öt percig áztassuk kézmeleg kamillateában kezünket vagy kevés citromlével kevert langyos vízben: ez puhítja és nyugtatja a bőrt, ellazítja a kéz izmait; Érdekes kutatások 1993-ban külföldi szakemberek egy csoportja vizsgálta a kéz érzékenységét a külsőleg alkalmazott felületi nyomásra azért, hogy meg lehessen keresni azt a pontot, ahol a nyomásérzés fájdalomérzetbe billen át. Ezek a területek a kezünkön: a tenyerünk, a hüvelyk- és mutatóujj közötti terület, valamint a kéztőcsont. A méréseket úgy végezték el, hogy a vizsgálati alany keze először csupasz volt, majd egyrétegű, kétrétegű és kétfajta, újonnan kifejlesztett (többrétegű és rétegelt) védőkesztyűt viselt. A fájda- lomtűrő-képesség megállapításával az volt a kutatócsoport célja, hogy összefüggést keressen és mutasson ki a kesztyűk védőhatásai és a fájdalomküszöb között. Ezek szerint még az egyrétegű kesztyű is jelentős mértékben növeli a nyomástűrést, tehát minél speciálisabb kesztyűt használunk, kezünk annál inkább védve van. A kísérlet igazolta többek között azt is, hogy kezünk bizonyos területein szelektív védelemre van szükség, ezért a három zóna (tenyér, kéztőcsont, hüvelyk- és mutatóujj közötti terület) ismeretében kifejleszthelők a speciális és nagy hatékonyságú védőkesztyűk. • tornáztassuk, masszírozzuk át kezünket krémezés közben, húzogassuk egyenként ujjainkat, körözzünk, „ zongorázzunk" velük, amíg kellemes; • a köröm ápolására is fektessünk hangsúlyt, rendszeresen reszeljük le, az ujjhegyeket, körmeinket krémezés közben ugyanúgy masszírozzuk, mint kézfejünket; • és végül ne feledkezzünk meg a helyes, rostanyagokban gazdag, gyümölcs- és zöldségdús táplálkozásról, hiszen körmünk rossz állapotának ez is egyfajta oka. Csakúgy, mint otthon, a munkahelyünkön is a kéz szenvedi el a legtöbb sérülést, különösen az intenzív kézi munkát igénylő munkafázisokban, amikor a kéz-eszköz kapcsolat elsődleges a munkavégzéskor. A munkavégzés során előfordulhatnak hosszú időszakok, amikor kénytelenek vagyunk az eszközzel a kezünkben várakozni a következő munkafázisra. A kezünkre ható folyamatos nyomás először kellemetlen érzést okoz, majd fájdalommá alakul át, így megnő annak az esélye, hogy leejtjük, amit kezünkben tartunk. A fájdalom egyúttal jelzi a szövetek károsodását. A kéz bőr alatti zsírrétege nyomást elnyelő anyagként hat, a kéz vastag zsírréteget nem tartalmazó részeiben a nyomást más szövetek vagy a tenyér nyelik el. Mivel védjük kezünket munkahelyünkön? • Elsősorban azzal, hogy ismerjük és elkerüljük a potenciális baleseti forrásokat; • másodsorban azzal, hogy ismerjük és alkalmazzuk a biztonságos munkavégzés módszereit; • végül pedig azzal, hogy használjuk a szükséges egyéni védőeszközöket. Kezünk védelmében elsődlegesen mi magunk tehetjük meg a szükséges lépéseket. Minthogy életünk során szinte kivétel nélkül valamennyi tevékenységhez nagyon fontos a megléte, a munkavédelmi és kozmetikai tanácsokra érdemes hallgatni. (Forrás: www.she.hu, 2001, Kun-Szobó Tibor: Munka- védelem, VEK 1992, Health Safety and Asset Protection Programme, PM EEMA, 1996. Hand and Finger Safety, IHN- magyar kiadás, 2001. január, OMIKK - Munkavédelem- ergonómia, 2000/12.) /
