Képmás, 2000
4. szám
LÁTOGATÓBAN KARÁCSONYI MESÉK CSALÁDOKAT LÁTOGATOTT A KÉPMÁS Nemsokára itt a karácsony. Jézus születésének évfordulója a felgyorsult világban a legfontosabb családi ünneppé emelkedett: a december végi napok alkalmat adnak a meghitt együtriétre, az egész évi rohanás utáni pihenésre. És persze arra, hogy ki-ki elkészítse a maga mérlegét: hogyan valósultak meg tervei, mit sikerült elvégeznie abban a 365 napban, ami alatt a Föld megkerüli a Napot, melynek sugarai a legtisztább szeretet megnyilvánulásaként táplálják és növesztik rajta az életet, az életünket. A karácsonynak gazdag hagyományai vannak a különböző kultúrákban, de kialakulnak ilyenek a családokban is. Kinek mit jelent az ünnep, és hogyan tölti? Erre voltunk kiváncsiak, amikor ellátogattunk öt kollégánkhoz, hogy családi körben faggatózzunk a karácsonyról. luta (lutia) után jön a Mikulás Paul Jarness pénzügyi igazgató hazájában, Svédországban a hasonlóságok mellett sok különbséget is találunk a karácsonyi szokásokban.- Az ünnep az adventi gyertyagyújtással kezdődik, a gyerekek ekkor kapják meg azokat a kis naptárakat, amiknek huszonnégy ablakában mindennap egy-egy apró meglepetést találnak. Svédországban nagyon nagy esemény a karácsonyt megelőző, december 13-i Luca-nap. A szent tiszteletére ekkor minden templomban istentiszteletet celebrálnak, közösen énekelnek. Ez a hagyomány valószínűleg a pogány időkig nyúlik vissza, és olyan erős, hogy a nem vallásos emberek is buzgón „lu- cáznak". Ünnepségeket tartanak a munkahelyeken, az iskolákban, a lányok fehér ruhába bújnak, a fiúk pedig krampusznak vagy varázslónak öltöznek. A tinédzserek azért is szeretik ezt a vidám ünnepet, mert reggelig bulizhatnak. A készülődés elmaradhatatlan része az ajándékvásárlás, és ehhez kapcsolódva a minden városban és faluban fellelhető karácsonyi vásárok felkeresése, méghozzá közös, családi programként. Ezeknek utolérhetetlen hangulata van, a kézművesek és a kereskedők mindent árulnak, aminek semmi praktikus haszna nincs, viszont emeli az ünnep fényét: karácsonyfadíszeket, a legkülönfélébb, fából és természetes anyagokból készült figurákat és dekorációs elemeket, gyertyákat, süteményeket. Persze a nem kevés fejtörést okozó ajándékvá- sárlós sem maradhat el: ezt sokan az utolsó napra hagyják, így valóságos rohamot kell kiállniuk az üzleteknek, a bevásárlóközpontoknak.- Hogyan tölti az ünnepeket a Jarness család?- December 24-e Svédországban szabadnap, így már reggeltől ünnepi a hangulat. Egy nagy reggele vei kezdődik a nap, ekkor kóstoljuk meg a karácsonyi sonkát. A háziasszonyok számára ennek a fogadtatása a karácsony egyik legkritikusabb pontja, így aztán mindenképpen dicsérni kell az ízét... A délelőtt sétával telik, bejárjuk a környéket, boldog ünnepeket kívánunk a szomszédoknak, a környékbelieknek: nem nehéz őket megtalálni, hiszen maguk is az utcákon sétálgatnak, így szinte mindenkivel tudunk pár kedves szót váltani. Ezután következik az ebéd, ahol a hosszú menü részeként ismét szerepet kap a sonka is, majd délután három órakor az egész ország leül a tévé elé, mert ekkor adják azt a szinte évről évre változatlan Disney-összeállítást, amibe a legkedveltebb klasszikus rajzfilmek jeleneteit válogatták össze. Ez immár modern hagyományává vált az ünnepnek, ha elmaradna, sok felnőtt és gyerek töltené szomorkodva a karácsonyt. A fa közös feldíszítése után következik a csomagok bontása, majd egy nagy vacsorával tesszük kerekké a napot. Bár mindig megfogadjuk, hogy kicsit visszafogjuk magunkat, a fa alatt évről évre több az ajándék. Fontos különbség, hogy Svédországban nem a Jézuska, hanem a Mikulás hozza az ajándékokat. Úgyhogy, amíg a gyerekek kicsik, muszáj egy télapót keríteni, mert ha nem sikerül, a családfőnek kell beöltöznie. Az idén kislányunk, Johanna szép ruhákat és Barbie babát kért, fiunk, Samuel játékrepülőket és Star Wars űrhajókat. Feleségemmel, Helénával közösen vesszük meg az egymásnak szánt ajándékokat: lehet, hogy elmarad a meglepetés, viszont mindketten azt kapjuk, amit tényleg szeretnénk.- A következő napok csendesen, családi körben telnek, 25-én hajnalban sokan mennek templomba, a rokonok meglátogatják egymást. Svédországban január második hetéig szinte megáll az élet, mindenki szabadságot kap, így némiképpen be tudjuk pótolni, amit év közben elmulasztottunk. Számunkra, akik külföldön élünk, ez különösen fontos, hiszen ebben az időszakban, amit általában otthon töltünk, nyugodt körülmények között találkozhatunk a szeretteinkkel.
