Heti Hírlevél, 1999 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1999-03-29 / 12. szám

A VSZT kérte, hogy a vállalatvezetés adja át részükre a létszámleépítéssel érintett dolgozók névsorát (ennek a kérésnek a személyügy még aznap délután eleget tett).

A képviselők felemlítették, hogy volt rá példa, hogy egyes csoportvezetők a helyzettel visszaélve azzal fenyegették meg egyes beosztottaikat, hogy legközelebb ők kerülnek elbocsátásra. Ugyanakkor a képviselők neveket nem mondtak, mert ilyen esetnek tanúi nem voltak, ilyen esetről hallomásból tudnak. Vecsernyés Csaba elmondta, konkrét eset híján nem tud konkrét intézkedést tenni, de nyilvánvaló kell legyen mindenki előtt, hogy az ilyen magatartás minden, a vállalat által vallott értékkel ellentétes.

Egy másik észrevétel is a csoportvezetők érintettségéről szólt, de más szemszögből. Eszerint a csoportvezetőket sokan hibáztatják a meghozott személyi döntések miatt. Vecsernyés Csaba megerősítette, hogy csoportvezetők - habár néhány esetben az érintett dolgozókról a véleményüket kikérték - ebben a kérdésben nem hoztak döntéseket, a döntésekért az egyes osztályok vezetői és főosztályvezetői, valamint az ügyvezető igazgató vállalják a felelősséget.

A munkavállalók képviselői sürgették a kiszerződtetésre kerülő területek mielőbbi megnevezését. Szalóczi Géza elmondta, hogy a kérdéssel foglalkozó szűk körű előkészítő munkacsoport elkezdte a munkáját, és a dolgozók türelmét kérve megjegyezte, hogy az esetleges nyugtalanságon kívül semmilyen sürgető körülmény nem játszik szerepet az erre irányuló munka felgyorsításában.

r

Órabér helyett havibér

A Munkáltató és a Szakszervezet megállapodása nyomán április 1-jétől minden alkalmazott bére egységesen havi bérezési rendszerben kerül elszámolásra és kifizetésre. Az új rendszerben a béreloszlás egyenletesebbé, a jövedelem tervezhetőbbé válik, hiszen a dolgozó, aki minden munkanapot munkában tölt, minden hónapban azonos összegű bért fog kapni függetlenül attól, hogy a kérdéses hónapban ténylegesen hány munkanap van.

A bérrendszer átalakítására és a bérfejlesztésre egy időben, de három lépcsőben kerül sor.

Először átalakítjuk az órabéreket havibérekké.

Vegyük Kovács János bérét, akinek 1999. március 31-én a személyi alapórabére 400 Ft, a MAP-pótléka 100 Ft. A havibéresítés során ezt a két bérelemet összevonjuk és az így kapott 500 forintos összeget megszorozzuk 174-gyel. Azért ezzel a számmal, mert a heti negyvenórás munkaidő havi átlagos óraszáma egy naptári évben 174. A szorzás eredményeként kialakul Kovács János bérfejlesztés előtti, azaz 1999. március 31-én érvényes személyi havi alapbére, amely 87 000 Ft.

Második lépésként végrehajtjuk a bérfejlesztést.

Teljesítményére is tekintettel Kovács János összesen 13%-os bérfejlesztésben részesül. így tehát 87 000 forintos havi személyi alapbérét felszorozzuk 1,13-mal, melynek eredményeként kialakul Kovács úr 1999. április elsejétől érvényes havi személyi alapbére, mely 98 310 Ft.

Tegyük fel, Kovács János 1999. március 31-én jogosult volt szakpótlékra. Figyelembe vesszük-e ezt a bérelemet a havibérre való átállás során? Igen, figyelembe vesszük.

Harmadik lépésként a szakpótlékot beépítjük a havibérbe.

Mindenkinek, aki 1999. március 31-én szakpótlékra jogosult, megemeljük a bérfejlesztés során már megemelt bérét a március 31-i érvényességgel átalakított bére 4%-ával. Mint láttuk, Kovács János átalakított bére 87 000 Ft, ennek 4%-a 3 480 Ft. Ezt a 3 480 Ft-ot adjuk hozzá Kovács János megemelt, 98 310 Ft összegű béréhez, így ateljes havibére április 1-jétől 101 800 Ft lesz 100 Ft-ra kerekítve.

Azok esetében, akiknek munkahelyi vezetőjük döntése nyomán újonnan, 1999. április elsejével járna a szakpótlék, a beépítést ugyancsak a fenti módon végeztük el, azonban az ő esetükben nem 4%-kal, hanem 2,5%-kal számoltunk. A műszakpótlék és a túlórapótlék számításának alapja 1999. április 1-jétől a megállapított személyi havi alapbér.

A bérrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseivel forduljon Makácsné Gömöri Beátához (3234) vagy Lajszner Attilához (3359). ___________ ________