Heti Hírlevél, 1999 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1999-03-22 / 11. szám
EGRI DOHÁNYGYÁR KFT. Az Egri Dohánygyár Kft. kiadványa. 11. évf. 11. szám, 1999. március 22. Kedves Olvasóink! Ezentúl nem csupán arról adunk hírt, hogy a vállalatvezetés és a dolgozói képviseletek között mikor és hol folytatódtak egyeztetések, de arról is beszámolunk majd, hogy milyen témákról esett szó, mi hangzott el, és hogy milyen döntések születtek ezeken a megbeszéléseken. Most az “értekezleti tudósítás” új műfajában először a Vállalatvezetés, az Üzemi Tanács és a Vállalati Szakszervezeti Tanács között a létszámleépítések tárgyában 1999. március 1-jén hivatalosan megkezdett konzultációról szólunk. Jelen voltak a vállalatvezetés részéről Veres Jánosné, dr. Vecsernyés Csaba, dr. Szalóczi Géza, az ÜT részéről Lezsák Sándor, Kelemenyné Hideg Anna, Fajka Jánosné, Takács László, Bárdos Ferenc, Szilágyi Róbert, míg a VSZT-t Dobos Ferencné, Farkas László, Pallér Antalné, Bodor Ferenc, Takács László, Miskolczi Attila és Szilágyi Róbert képviselte. A konzultációt Szalóczi Géza nyitotta meg, és kérte a résztvevők véleményét, javaslatait az ismert döntésre és eseményekre tekintettel. A megbeszélés nyugtalan hangulatban kezdődött, amit a Bodor Ferenctől érkező első kérdés is mutatott: “A kollektíva nem nyugodt, annak ellenére, hogy az érintettek a tájékoztatást megkapták, és eldőlt, hogy kiket érint a mostani leépítés. De állítólag hamarosan újabb drasztikus leépítések várhatók. Efelől kérnék megnyugtató választ. Az is furcsa, hogy emberek C-s, azaz százszázalékos teljesítménnyel kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Most már a jó teljesítményben, annak megtartó erejében sem lehet bízni?” Válaszában Szalóczi Géza elmondta, hogy, mint az ismeretes, a vágatexportra nem számíthatunk örökké, mert ahogy a célországok gyárai fejlődnek, e tekintetben is önellátóak lesznek. A tervek szerint 2000 végéig exportálunk vágatot. Az emiatt majdan kieső volumen következményeire készülnünk kell, de ez ma még nem igényel aktuális intézkedést. Az is tudott dolog, hogy a versenyképesség megőrzése és növelése érdekében a vállalat fontolgatja bizonyos tevékenységek kiszerződtetését. Elvileg minden terület szóba jöhet, amely nem az alaptevékenységet végzi. Ebben nincs döntés. A döntést célszerűségi és gazdaságossági alapon fogjuk meghozni. Mivel érezhetőleg a kiszerződtetések kérdése egy nyugtalansági forrás, ígéretet teszünk arra, hogy ezt a kört a lehető legrövidebb időn belül meghatározzuk. “Miként arra a kollégák emlékezhetnek - tette hozzá a második kérdésre válaszolva Veresné, Ilona -, a vállalatvezetés hangsúlyozta, hogy az elküldendő 49 főből 23 főt lát kiválaszthatónak azon az alapon, hogy a teljesítményük problematikus. A további 26 főt - ha nincs ez a helyzet - nem küldte volna el a vállalat. Ez utóbbiak túlnyomó részének a kiválasztása nem csupán teljesítményükre tekintettel, hanem - mint a kiválasztási szempontrendszer közreadásával ismertettük -, készségeiket, képzettségüket másokéval egybevetve történt meg.” “Ha már 2000-re az idén termelünk, mit fogunk termelni 2000-ben?” - kérdezte Dobos Ferencné. “Készlet tekintetében gyakorlatilag ugyanabban a helyzetben leszünk, mint az idén januárban voltunk” - hangzott Vecsernyés Csaba válasza. “Az év elején nyilvánvalóan alacsonyabb lesz a termelendő mennyiség szintje, valószínűleg arra kérjük majd a munkatársaink egy részét, hogy szabadságon töltsenek egy-két hetet, illetve elrendeljük ezt.”
