Egri Dohánygyári Híradó, 1997
7. szám
Művészköszöntő PM-segítséggel ■ Huszonöt éve táncol Pongor Ildikó A tolmácstóltól jobbra Naisy, Zanella és Jamison koreográfusok, valamint ifj. Harangozó Gyula Pongor lldokó fellépése az őt kitüntető esten sem maradt el Április 19-én este különleges előadást láthatott a közönség a budapesti Erkel Színházban. A Táncot kívánnék látni című balettesttel Pongor Ildikót köszöntötték kollégái abból az alkalomból, hogy 25 éve tagja a Magyar Állami Operaháznak. E köszöntést persze nem úgy kell elképzelni, hogy a színpadon táncoltak a kollégák, s valahol egy páholyban könnybelábadt szemekkel ült a világhírű művésznő. Nem, ő még erre az alkalomra sem hagyta ott a színpadot, hiszen a bemutatott négy koreográfiából kettőben ő maga is táncolt. Az egyiket, Az örökkévalóság háromszöge címűt egyenesen az ő számára koreografálta a francia Myriam Naisy. A négy darabot három különböző koreográfus állította színpadra: a már említett Naisy mellett az olasz Renate Zanella és az amerikai Judy Jamison. Judy a világhírű Alvin Ailey American Dance Theater művészeti igazgatója. Az együttest már 25 éve szponzorálja a Philip Morris, és most is a Judy Jamisont 1974. június 24-én láthatta az Erkel Színházban a budapesti közönség, ő táncolta el az Ailey által koreografált parádés szólódarabot, a Cry-t. Ezzel a számmal nemcsak Budapesten, de az egész világon ismertté vált a neve. Jamison nemcsak táncosként, hanem koreográfusként is hírnévre tett szert, jelenleg ő az 1958-ban alapított Alvin Ailey American Dance Theater művészeti igazgatója, ő tartja életben az Ailey-fé- le mozgásvilágot, ő ápolja a már elhunyt legendás koreográfus és együttesvezető szellemiségét. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el. cég segítsége tette lehetővé, hogy a feketebőrű koreográfus Budapesten dolgozhasson. A sajtó lehetőséget kapott arra, hogy a főpróba előtt találkozzon a művészekkel, illetve az operaház vezetőivel. Mint ifj. Harangozó Gyulától, az operaház balettegyüttesének igazgatójától megtudtuk, megerőltető próbaidőszak végéhez értek a bemutatóval, hiszen különböző stílusú darabokban kell a táncosoknak helytállniuk. Mivel a közönség jelentős rétegét érdekli a modern balett, ezért a jövőben az operában is több hasonló produkció színre kerülhet majd. Pongor Ildikó, az ünnepelt, aki nagyívű művészi pályája mellett „mellesleg” háromgyermekes családanya is, azt hangsúlyozta, hogy ő a külföldi pályatársak példáján tanulta meg: a balett nem szakma, hanem sors, és igyekezett mindig is eszerint élni és dolgozni. Az operaház főigazgatója, Szinetár Miklós arra figyelmeztetett, hogy szegény ország vagyunk, meg kell hát becsülnünk, amink van, így művészeti értékeinket, és köztük Pongor Ildikó munkásságát is. Különösen, hogy az ő pályája egyszerre magyar és nemzetközi ívű, hiszen mindvégig az operaház tagjaként, „magyar színekben” aratta nemzetközi sikereit is. Judy Pongor Ildikó 1971-ben kapott balettművész- diplomát, és ugyanennek az évnek az őszén Leningrádba indult egyéves tanulmányútra. Hazatértekor szerződés várta a Magyar Állami Operaházban, amelynek 1972. augusztus elseje óta tagja. 1973-ban kinevezik címzetes magántáncossá, 1974-ben már magántáncos. Huszonöt operaházi évadja alatt eltáncolta a repertoár szinte valamennyi női főszerepét. 1975-80 között négy alkalommal járt Észak-Amerikában, ahol nagyszabású világsztárgálákon lépett fel. 1970-81 között 12 alkalommal kapott meghívást Japánba és más távol-keleti országokba. 1981 és 85 között a bécsi Állami Opera állandó sztárvendége. 1989-91 között Stockholmban vendégszerepeit. 1991-től újra Észak-Amerika nagyvárosai következnek. Közben nem hanyagolja el anyaszínházát sem, rendszeres budapesti fellépései mellett az operaház balettegyüttesével vendégszerepei Európa, Dél-Amerika és Ázsia számos országában. Jamison megköszönte a Philip Morrisnak, hogy Magyarországon is folytatja a balett támogatását, hiszen ezzel komoly művészi értékek teremtését segíti. Garamszegi Gábor, a PM Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója annyit tett ehhez hozzá, hogy ez a támogatás ezúttal két földrész kultúrájának közeledését is szolgálja, így a vállalatnak külön örömére szolgál, hogy segíthetett a rendhagyó balettest létrejöttében.
