Egri Dohánygyári Híradó, 1997
7. szám
Bemutatjuk új igazgatónkat ■Jean-Marc magyarul köszön Sütőné Koczka Ágota ajándéka, a Tesz-vesz szótár is segíti a nyelvtanulást Április elején új kolléga érkezett külföldről vállalatunkhoz: Jean-Marc Pasche, aki személyügyi igazgatóként tevékenykedik Egerben. Új igazgatónkat arra kértük, hogy mutatkozzon be olvasóinknak, és ossza meg velünk első benyomásait.- 1957-ben születtem Svájcban, egy Lausanne-hoz közeli kisvárosban, és az egyetemet is Lausanne-ban végeztem. Miután jogi diplomát szereztem, közel négy évig egy biztosítónál dolgoztam, majd egy másik nemzetközi vállalathoz kerültem, ahol már személyügyi területen tevékenykedtem. 1988 szeptemberétől dolgozom a Philip Morrisnál. Az első három évet az európai központban, majd újabb közel három évet Párizsban, a Kraft Jacobs Suchard-nál töltöttem. Ezután ismét Lausanne-ba tértem vissza az EEMA-köz- pontba, most pedig, íme, Egerben vagyok.- Nem hiányoznak a hegyek?- Az igaz, hogy Svájcban jóval magasabbak a csúcsok, ám Lausanne környékén az egrihez hasonló dombos vidék is található, ahol, akárcsak itt, szőlőt termesztünk. Komolyan mondom, nem udvariasságból, hogy nagyon tetszik nekem a város, különösen a hangulatos belvárosa. A másik meglepetést maga a gyár okozta, hiszen ahogy beléptem a kapun, őszintén szólva nem is nézett ki gyárnak. A gondosan felújított épületek, a kellemes színek emberibb környezetet alkotnak, mint amilyet a hipermodern üzemekben talál az ember. Lehet, hogy az egri gyár nem a legmodernebb a világon, de nagyon egyedi és barátságos, és így roppant értékes. A harmadik meglepetést az az őszinte és meleg fogadtatás okozta, amelyben a kollégák részesítettek. Hogy minél előbb közvetlenül is megérthessük egymást, szinte az első naptól kezdve magyarul tanulok. Az én munkakörömben ezt egyébként is nagyon fontosnak tartom. Megvannak az első eredmények is: már magyarul köszönök, igaz, hogy nem mindig találom el a megfelelőt. Valamelyik reggel például a recepción jó estéttel köszöntem...- Melyek azok a területek a személyügyön belül, amelyek az ön véleménye szerint fejlesztésre szorulnak?- A cél természetesen az, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsuk mind az egri, mind a budapesti vállalatnak. Ehhez jó alapokkal rendelkezünk, hiszen kiépült egy tapasztalt kollégákból álló szervezet. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a fejlődéshez idő és sok erőfeszítés kell, az nem megy magától végbe. A magam részéről azt tartom a legfontosabbnak, hogy minél tehetségesebb, fiatal kollégákat találjunk vállalatainknak. Nemrég ért véget a vállalati jövőképpel kapcsolatos, közel 600 embert érintő hatalmas tréningprogramunk, és gondolkodnunk kell azon, hogyan segíthetünk megőrizni és megerősíteni kollégáinknak az ott tanultakat, és felhasználni az eredményeket a továbblépésre. Jelenleg gyűjtjük össze a visszajelzéseket a tréningről, és én hiszem, hogy ez nem a vége, éppen ellenkezőleg, kezdete volt valaminek, és az itt szerzett ismeretek lendületet adhatnak az embereknek arra, hogy képességeiket a vállalat továbbfejlesztésének szolgálatába állítsák. Nagyon hasznos és érdekes programnak találtam ezt, amely az egész régióban szinte egyedülálló, és nem csodálkoznék azon, ha a többi országban működő vállalatok is átvennék, vagy kidolgoznának hasonlót.- Egyelőre egyedül van Egerben. Követi-e a család?- Feleségem és 12 éves lányom egyelőre Svájcban maradtak, hiszen még tart a tanév, ám azután ők is Magyarországra költöznek, igaz, nem Egerbe, hanem Budapestre, mert ott találtunk olyan iskolát, ahol franciául folyik az oktatás. Én a munkaidőm nagy részét Egerben töltöm, de már tervbe vettem, hogy a hétvégeken nyakunkba vesszük majd a vidéket, hogy minél több szép tájat és érdekes embert ismerhessünk meg abban az országban, amely egy időre az otthonukká vált. Április 22-én magyarországi vállalatainkhoz látogatott George Diserens, az EEMA-régió frissen kinevezett elnökhelyettese. Diserens úr megtekintette gyárunkat, majd ügyvezető igazgatóinkkal, Mark Stevensonnal és Constant Renaudinnal áttekintették a magyar piac helyzetét, eddigi eredményeinket, az idei terveket, valamint a hosszabb távra szóló fejlesztési elképzeléseket.