Egri Dohánygyári Híradó, 1997

4-5. szám

Kommunikációs csatornákat épít az új osztály („Nyihaha. A Kecske fölkapta a fejét, egy darabig bámult a Lóra, mint borjú az új ka­pura. Aztán olyan nemtudomformán szét­tárta a két első lábát, jelezvén, hogy ebből a nyihahából egy kukkot sem ért. Mek-mek- mondta, majd kis gondolkozás után még nozzátette -, mek.") Új osztály kezdte meg működését a közel­múltban az Egeri Dohánygyárban: a Kom­munikációs és Adminisztrációs Osztály. Igazgatója dr. Szalóczi Géza, akit arról faggattunk, milyen feladataik vannak, és azokat milyen szervezeti felépítésben lát­ják el.- Hadd kezdjem egy irodalmi példával. Lázár Ervinnek van egy meséje, A nyúl, mint tolmács című. Ez arról szól, hogy a Kecske és a Ló megpróbálnak egymással beszélgetni, de hiába, mert a Ló nem érti, mit jelent az, hogy mek-mek-mek, a Kecs­ke meg azt nem tudja, mit akar mondani a Ló azzal: nyihaha. Szerencsére arra jön a Nyúl, és kisegíti őket: a mek-mek-mek lónyelven azt jelenti, nyihahaha, a nyihaha viszont kecskenyelven azt, hogy mek-mek- mek. Innentől kezdve teljes egyetértésben beszélget tovább a Ló és a Kecske. Ez a példabeszéd számomra igazából arról szól, hogy minden egyes ember a maga nyelvén beszél, mégis a másikén kell érte­nie. Az emberi kommunikáció legtökélete­sebb formája a gondolatátvitel lenne, ám egyelőre ezzel a képességgel még nem rendelkezünk. így maradnak a kevésbé hatékony, a gondolataink sokrétűségéhez és bonyolultságához képest fogyatékos­nak tűnő eszközök, mint a beszéd, az írás. Miután különfélék vagyunk, korántsem biz­tos, hogy egy szó, egy mondat ugyanazt jelenti mindannyiunknak, hát még egy hosszabb üzenet, hiszen mindent a saját szűrőnkön át értelmezünk. Márpedig a gondolatok hatékony és pontos cseréje nemcsak a hétköznapi életben, de a válla­lati közegben is kiemelten fontos. A kom­munikációs osztály feladata tehát részben ugyanaz, mint a mesében a Nyúló: előse­gíteni a jobb megértést, és ezzel a szerve­zet hatékonyabb és zökkenőmentesebb működését. Nem fogunk senki helyett be­szélni, ám megteremtjük azokat a kommu­nikációs csatornákat és pályákat, amelyeken hatékonyabb lehet az informá­cióáramlás minden irányban, és segítünk összegyűjteni, illetve szétválogatni az adott helyen szükséges vagy hasznos in­formációkat. Nemcsak azokat, amelyek a munkát segítik, de azokat is, amelyek a közérzetet befolyásolják.- Eddig lényegében a belső kommunikáci­óról beszéltünk, ám az osztály foglalkozik a külső kommunikációval is...- Ez egy másik nagy és jelentős fejezete a vállalati kommunikáció területének, ame­lyet két nagy szempont határoz meg. Egy­részt a gazdasági-politikai környezet változik, és ezek a változások hatással vannak az üzleti pozíciókra is, ezért ezekre reagálni, illetve ezeket befolyásolni straté­giai feladat. Másrészt mindannyian ebben a városban, illetve környékén, egy tágab- ban értelmezhető közösségben élünk. Na­gyon fontos, hogy a mi dolgozóink büszkék legyenek a vállalatukra: az eredményeink­re, a támogatásainkra, mindarra, amit e tá- gabb közösségért erőnkhöz mérten teszünk. Azt szeretnénk, hogy a városból pozitív visszajelzéseket kapjanak arról a helyről, ahol dolgoznak. Az elmúlt öt évben lekötöttek bennünket az átalakulással járó feladatok, így talán nem jelentünk meg a kellő súllyal tágabb környezetünkben. Ezen szeretnénk változtatni a jövőben.- Ne feledkezzünk meg az adminisztráció­ról sem. Itt történtek-e a korábbihoz ké­pest változások?- Ez a terület sok elemében összefügg a kommunikációval, hiszen ez a részleg ke­zeli az irattárat, kapcsolatot tart a postával és a telefontársaságokkal, rendezvények szervezésével foglalkozik. Új elemként az adminisztrációsok irányítják a gépko­csivezénylést is. A recepció igen fontos a vállalat imázsa szempontjából, hiszen sok vendégünk számára az ott dolgozó kollé­ganők képviselik elsőként a Philip Morrist. Ugyancsak a kommunikációs osztályhoz tartozik a fordítói szolgálat is, amelynek fontosságát szintén nem lehet eléggé hangsúlyozni.- Tartsunk egy rövid felsorolást: ki kicsoda a kommunikációs és adminisztrációs osz­tályon?- Szabolcsi Andrásné az adminisztrációs vezető, közvetlen beosztottai Kormos Lászlóné és Szabó Gyuláné adminisztráto­rok, Dudás Teréz telefonkezelő, Csorba Rudolf garázsmester és Veréb Sándor gépkocsivezető. A titkárnő Nyerges Ist­vánná, a külső kapcsolatok koordinátora Varró Balázs, a tolmács és fordító Molnár Zita. A belső kapcsolatok koordinátori posztjára Ráczné Ferencz Mónika a jelöl­tünk, ám meg kell várnunk, amíg a jelenle­gi titkárnői állását betöltik.- Ahogy az lenni szokott, nyilván sok új feladattal kell az új osztálynak megbir­kóznia...- Az osztály létrejötte önmagában termé­szetesen nem oldja meg a problémákat. Ahhoz, hogy érzékelhető javulás álljon be, komoly elemző és szervezőmunkára van szükség, amit már elkezdtünk, és remélhe­tőleg rövidesen megjelennek az első ered­ményei. Kommunikációs munkánk egy korábbi eredménye: a gyárunkat bemutató riport a Tobacco World szaklapban

Next

/
Thumbnails
Contents