Egri Dohánygyári Híradó, 1997

2. szám

(Folytatás az 4. oldalról)- A céltudatos szakmai munka eredményeként a megtermelt és a fermentáló üzemben feldolgozott dohány minősége jelentősen javult, saját kategóriájában kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját.- Megalakult a dohánytermelők érdekvédelmi szervezete, a Dohányterméktanács termelői tagozata, amely képes a vélemények összegyűjtésére és megfelelő tárgyalópartnere mind a felhasználóknak, mind pedig a kormányzatnak.- 1996-ban megkezdte a működését a Dohánytermesztés Fejlesztési és Stabilizációs alapja. Négy dohánygyár összesen 233 millió forintot biztosított 1996-ban a minőségi dohánytermesztés támogatására. Az alapból a meghatározott termesztéstechnológiai követelményeket teljesítő termelők a leadott A és B osztályú dohányok arányában részesültek. Az alap működését a gyárak képviselőiből álló kuratórium felügyelte. Bár az 1996-os időjárási és termesztési körülmények nem tették lehetővé a teljes összeg kifizetését, a megmaradó pénzeszközök is a termesztést szolgálják. Egy részéből természetes szárítású dohányszárító pajták telepítését támogatjuk, melynek célja a Virginia dohánynál már említett stabil gazdálkodói réteg kialakítása a káliói termelők között. Másik részéből korszerű, ún. úsztatásos palántanevelő mintagazdaság létrehozását finanszírozzuk, amely referenciaüzemként bemutatási célokat is szolgál majd. A fennmaradó összeg az alap 1997-es pénzeszközeit bővíti. Az Egri Dohánygyár Kft. már kinyilvánította, hogy a maga részéről a tavalyihoz hasonló nagyságrendű támogatást nyújt ebben az évben is.

Fentieken kívül nem csekélység, hogy a fermentáló vállalatok már 1996-ban az inflációt meghaladó mértékben emelték a felvásárlási árakat, és 1997-re is 40%-os áremelést jelentettek be a dohánytermelőknek. Ez természetesen drágítja a fermentált dohány beszerzését is, melyet a cigarettagyártóknak kell megfizetniük. Az államilag nem szubvencionált magyar dohány ára nemzetközi összehasonlításban eddig is magasnak bizonyult, így megvásárlása további támogatást jelent részünkről.

Elmondhatjuk tehát, hogy a dohányipar résztvevői komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek a magyar dohánytermesztés fejlesztésének érdekében, melyeknek eredményt kell hozniuk. Sajnos az időjárási tényezőket nem tudjuk befolyásolni és most talán arra lenne a legnagyobb szükség, hogy az égiek támogassák a termelőket és hosszú idő után végre a dohánynövénynek kedvező feltételeket biztosítsanak. Egy-két sikeresebb év, a fejlesztésekben rejlő lehetőségek kiaknázása jelentené a legjobb gyógyírt és reklámot a termesztés számára.

Fűzi Csaba dohányügyi szakelőadó

ÜT-tréning a hatékonyabb kommunikációért _

Tavaly decemberben a Mátrai Ózon Hotelben tréningezett az Üzemi Tanács. A tréning - melynek programját Sütőné Koczka Ágota és Ambrús József állította össze, és ők is vezényelték le - elsősorban azt a célt szolgálta, hogy az ÜT-n belüli kommunikáció és a tagok együttműködése fejlődjön, valamint, hogy megtanácskozzák, miként lehetne fejleszteni a vállalat vezetésével és a cég dolgozóival a kapcsolattartást.

A résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy a tréning nagyon jól sikerült, sokat tanultak és fejlődtek, világosabban látják szerepüket, tennivalóikat, lehetőségeiket. A tréning végén találkoztak az ÜT tagjai Lopes úrral, hogy vele is megbeszéljék mindazokat a kérdéseket, amelyek a program során felmerültek. Akkori igazgatónk akkor azzal kezdte a beszélgetést, hogy maga a tréning megszervezése is azt mutatja: a vállalat vezetése fontos szerepet tulajdonít az ÜT-nek, hiszen a menedzsmentnek is érdeke, hogy ismerje a dolgozók nézőpontját, megértse érzelmeiket. Éppen ezért azt szeretné, ha az ÜT erősebb, tevékenyebb, jobban informált lenne. A vállalatvezetés ezután is kikéri az ÜT véleményét, de a testület maga is előállhat különféle ügyekkel, amelyek nézete szerint megbeszélést igényelnek.

Az igazgatóváltás következtében januárban egy újabb találkozóra is sor került, amelyen Renaudin úr mellett részt vett Marco Terribilini, Garamszegi Gábor, Lendvay Péter és dr. Szalóczi Géza is. Ezen az ÜT tagjai ismét ismertették a tréningből levont tanulságokat, az együttműködést illetően kialakult elképzeléseiket, és új gyárigazgatónktól, illetve a menedzsment többi tagjától is hasonló biztató szavakat kaptak, mint decemberben Lopes úrtól. Igazgatóink hangsúlyozták, hogy az ÜT-nek jelentős szerepe lehet többek között a különböző vállalati szintek közötti kommunikáció hatékonyabbá tételében.