Egri Dohánygyári Híradó, 1997

1. szám

„Sok barátot hagyok hátra...” A PM Magyarország ajándékát Marco Terribitini adta át tolsó egri munkanapján, miután szívélyesen eleget tett egyik utolsó itteni kötelezettségének, vagyis elbúcsúzta­tott egy kollégát, aki négy évtizedes munka után korked­vezménnyel vonult nyugdíjba, Francisco Lopes úr búcsúinterjút adott a Dohánygyári Híradónak. Első kérdésünk az volt, meglepte-e a hír, miszerint Prágába kerül. • Teljesen váratlanul ért, amikor november végén Jean-Claude Kunz, az EEMA-régió alelnöke felhívott és felajánlotta nekem az állást, mivel Leon Dediot, az addigi termelési igazgató a Cseh és Szlovák Köztársaságban New Yorkba megy. Kértem néhány nap gondolkodási időt, hiszen figyelembe kellett vennem, milyen hatással lenne a változás a családomra és szakmai pályafutá­somra. Mint tudja, családom több mint felerészben magyar, és mivel Prága nincs túl messze Egertől és jó iskolák vannak, Zsuzsa és a gyerekek elfogadták az ötletet, tudva, hogy gyakran visszajöhetünk, így nem veszítjük el a kapcsolatot a családdal és a barátokkal. Másfelől számításba kellett vennem, milyen nagy ki­hívás a felajánlott állás, a négy gyár irányítása. Amikor végül úgy döntöttem, hogy igent mondok, az járt a fejemben, hogy valószínűleg jó dolog váltani öt Egerben töltött év után. Csökken az ember kreativitása - ez pedig nem kedvez a fejlődésnek. Egy új vezető, amilyen Constant Renaudin, új energiákkal jön, új szemmel néz bizonyos dolgokra, ez pedig további fejlődéshez segíti az Egri Dohánygyárat. • A Philip Morris nem alkalmazza az “előléptetés" kifejezést, de az Ön kinevezése annak tekinthető. A PM magyarországi helyzete eltér a Cseh Köztársaságban betöltött pozíciójától, ahol piaci részesedése 80% feletti. Nagy feladat lesz fenntartani vagy esetleg még javítani is a hatékonyságot. Valószínűleg nehezebb ilyen piaci helyzetben motiválni az embereket, mint mondjuk Magyarországon, ahol elég annyit mondani, hogy nekünk kell el­sőnek lennünk. Nem izgul egy kicsit? • Hagyományos értelemben nyilvánvalóan előléptetésről van szó a négy gyár mérete miatt: 1600-an dolgoznak a gyártásban, tehát ez nagyobb pozíció. Vezetőink bizalmának jelét látom abban, hogy az egri tapasztalatok alapján lehetőséget adtak nekem egy nagyobb cég irányítására. Ugyanakkor persze egy kicsit izgulok is, részben amiatt, hogy nem a gyárak valamelyikében lesz az irodám - pedig mindig is szerettem a gyári környezetet. Mivel távol leszek a gyáraktól, van bennem némi kétely azt illetően, képes leszek-e befolyásolni a gyárak életét annyira, amennyire valószínű­leg szeretném majd. Ami a Tabak A.S. uralkodó piaci helyzetének betudható motivációhiányt il­leti: elismerem, előfordulhat, hogy ez kissé ál­mosítóan hat, de biztosra veszem, hogy az emberek tudatában vannak e veszélynek, én magam pedig minden tőlem telhetőt meg­teszek majd azért, hogy mindenki ébren és éberen maradjon. • Mit szeretne elérni Prágában? • A vásárlást követő első években a Philip Morris igen nagy beruházásokat hajtott végre a gyárakban és a dolgozók képzése terén is. Ugyanakkor az új technológia beillesztése még nem történt meg maradéktalanul, szükség van a rendszerek és vezetői gyakorlat finomhango­lására is. Nem olyan úttörőszerep vár rám, mint amikor Egerbe jöttem, inkább abban kell segítenem mindenkinek és a vállalatnak, hogy a meglévő eszközöket a lehető legjobban ki­használjuk. A különböző gyárak teljesítménye még jelentősen javítható és ... nos, még a 80%-os piaci részesedés felett is van lehetőség növekedésre. • Önt olyan embernek ismerjük, aki szüntelenül elemez, aki na­gyon óvatos és körültekintő. Jó alkalom ez a mostani, hogy megkérdezzük: melyek a legfőbb tanulságok, a fő követ­keztetések, amelyeket önmaga számára levont itt Egerben? • Az első: amikor idejöttem, az úgynevezett kapitalista világból érkeztem, egy olyan világba ami még néhány hónappal koráb­ban is kommunista világnak számított. A mindkét oldalon zajló propaganda miatt - amely éppenséggel nem segítette elő a kölcsönös megértést - a mi oldalunkon az volt a felfogás, hogy a kommunisták rosszak, a másik oldalon pedig az, hogy a nyugati kapitalista emberek rosszak vagy hogy valami alapvetően rossz ott. Nagyon érdekes volt egy volt kommunista országban élni, cselekvőként részt venni a változásokban. Megerősítést kaptam abban, amiben mindig is bíztam különben, hogy az emberek itt sem mások, és ha tisztelettel közelítenek hozzájuk, ugyanolyan kedvezően reagálnak, mint amilyet korábban másutt tapasztal­tam. Nagyon jó érzés volt számomra, amikor ezt felismertem. Hadd utaljak arra a megjegyzésére, miszerint nem kapkodom el a dolgokat, óvatos vagyok. Tényleg az vagyok, valahányszor em­berekről vagy helyzetekről alkotok végleges véleményt. Az em­ber nem egy darab fém, amelyet meg lehet olvasztani és újraformálni. Az emberek mindig is sokat megőriznek eredeti gondolkodásmódjukból és cselekvési stílusukból, melyre nevel­tetésük, élettapasztalataik alapján tesznek szert. Ezért nekem türelmesnek kell lennem, meg kell magyaráznom a dolgokat és bíznom kell az emberekben. Bátorítani kell őket, meg kell mutatni nekik, hogy jobbak, mint ők maguk hitték. Időt kell adni nekik, hogy eredményt érjenek el. Az eltelt öt év után, ha számba vesszük, mit értünk el Egerben, el kell ismernünk, hogy megvan­nak az eredmények. Számomra ez annak visszaigazolása, hogy helyes volt a megközelítésem. • A magyarok - a latinokhoz hasonlóan - híresek érzelmes alapállásukról. Könnyű volt megtalálni a közös hangot? • Miután megérkeztem, hamar rájöttem, milyen sok a hasonlóság azokkal az emlékképekkel, amelyeket még gyermekkoromból őrzök az országomról. Vegyük például a család fontosságát!

Next

/
Thumbnails
Contents