Egri Dohánygyári Híradó, 1996
1996-08-01
Rivalda __________ G aramszegi Gábor kedvencei A kedvenc színésznőm - még mindig - Ruttkai Éva. Ma is szívesen nézem meg filmjeit, hallgatom meg sanzonjait, versmondását. Az erősebb nem képviselői közül AI Pacinót kedvelem. Már első nálunk játszott filmjében, a Serpicóban nagyon megtetszett és azóta, amikor csak lehet, megnézem. Nagy volt a csak a Filmmúzeumban és a tévében vetített Éjféli cowboy-ban is.... A „kedvenc műfaj" is változik idővel. Régebben inkább a regényeket olvastam, ma - időhiány miatt - jobbára a novellákat, verseket: utoljára Faludy György szonettjei jelentettek nagy élményt. Igen impresszív Weöres Sándor öregkori lírája is. Olvasni is csak kevés időm van, kiállításra is csak ritkán jutok el, igaz, mint a szponzor képviselője, rendszeresen megismerkedem aT-Art alapítvány legújabb képeivel. Az utolsó nagy kiállítási élményem New Yorkban, a Modern Művészek Múzeumában ért: bár nem vagyok a fotóművészet megszállottja, de megdöbbentő hatást gyakoroltak rám Roy de Canavas harlemi és jazz- tárgyú felvételei. Ekkor éreztem magamon azt a talán borzongásként leírható érzést, ami akkor fog el, ha úgy érzem, igazi művészettel találkozom. Ilyen érzés csak ritkán fogja el az embert. Ez kerített hatalmába, amikor a Fesztiválzenekar tolmácsolásában Mahler V. szimfóniáját hallgattam, a „Makrancos Kata" előadásán, s a Győri Balett „Petruská"-já- nak van néhány ilyen megindulást kiváltó pontja. A hétköznapokon is van részem művészetben, hiszen vezetés közben legszívesebben komoly zenét hallgatok; mostanság Chopint viszek magammal... MintaGyőri Balettet támogató kuratórium tagja-szerencsémre -viszonylag sok balettelőadást láthatok, hiszen egyébként csak ritkán megyek színházba. Utoljára - sok év után - ismét megnéztem a „Padlás"-!, ezúttal a gyerekek kedvéért. A művészek számomra nem az extravagáns magatartás, lezser öltözködés, hanem a nyújtott teljesítmény által különböznek az átlagembertől. Társaságukban szívesen vagyok hallgatójuk. Közös munkáink során gyakran kerülök velük az üzleti tárgyalás szituációjába, s azt tapasztalom, hogy akkor jó a kapcsolat, ha értékrendek találkoznak. Sokszor zavarban vannak, úgy érzik, alamizsnát kérnek... Felfogásom szerint a szponzor szabadságfoka odáig terjedhet, hogy eldöntse, melyik produkciót támogatja. Ezen túl nem szabad beleszólni a művészek munkájába, mert akkor a művészet, mint olyan nem tud működni. A művészettel kapcsolatban konkrét, beteljesítetlen vágyam tulajdonképpen nincs. Inkább azt szeretném, ha több időm lenne arra, hogy a műalkotások befogadásával foglalkozhassak: olvashassak, zenét hallgathassak, színházba, kiállításokra járhassak... (Az írás a Rivalda című kulturális szaklapban jelent meg.) Divatüzlet Marlboro-módra______ A Marlboro már régóta nemcsak cigaretta, hanem sokkal inkább életforma: gondoljunk például a világszerte nagy érdeklődéssel kísért Marlboro Adventure Team-vetélkedőkre, vagy éppen a Marlboro védjegyével ellátott, a márka szelleméhez igazodóan tervezett használati és ajándéktárgyakra, ruhaféleségekre. Ez utóbbiakból válogathat az, aki felkeresi Budapesten, a belvárosi Kristóf téren a Marlboro Classic divatüzletet, ahol minden ruhadarab köny- nyed és laza, így korra és nemre való tekintet nélkül hordható, és mivel egységesen tervezett, az egyes darabok jól kombinálhatok egymással. A pesti üzlet egy világméretű lánc tagja, ahol valamennyi Marlboro-ter- mék megvásárolható, illetve megrendelhető a trikótól az órán keresztül a viharkabátig, és - természetesen - az öngyújtóig... A PM Oroszországban _ Az Oroszországban 1974-ben megjelent Philip Morris cég a cigarettán kívül csomagolt élelmiszert is akar az orosz piacon értékesíteni — írja a Finanszovije Izvesztyija. A Marlborót 1977-ben kezdték gyártani licence alapján a Szovjetunió öt városában, 1986-ig. Az amerikai cég addigi legnagyobb exportmegrendelését is Oroszországtól kapta 1990-ben és 1991-ben több mint 20 milliárd darab cigarettára. Most tovább bővíti ottani elosztóhálózatát. Tavaly több orosz nagyvárosban nyitott képviseletet. A tervezett 60 millió dollárból már 40 milliót fordított arra, hogy korszerűsítse és bővítse a krasznodari dohánygyárat, amelynek főrészvényese. Amíg fel nem épül új gyára a leningrádi körzetben, a szentpétervári Philip Morris Néva gyártja a Chesterfield cigarettákat. Ebbe a gyárba kedvező feltételek esetén összesen 100 millió dollárt szándékozik befektetni — jelentette be Andrew White, a Philip Morris egyik igazgatója. A csomagolt élelmiszert, aminek piacra vitelét Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária után most Oroszországban is tervezi, a minőség tartósságát biztosító tárolási kapacitás ottani hiányában először külföldről szállítja be, majd később a helyszínen gyártja. Az Extasy veszélyei ____ A napokban megdöbbentő cikket olvastam az egyik hazai szaklapban, a téma fontossága késztetett arra, hogy az olvasottakat közzé tegyem. Az év elején történt egyik kisvárosunkban. Egy életrevaló, egészséges 17 éves lány, miután végigtáncolta az éjszakát, másnap délután meghalt. Az estét egy diszkóban töltötte barátaival, ahol bekaptak néhány Extasy tablettát, majd a kimerülésig való tánc után hazamentek, egy adag heroint ötfelé osztottak és aludni tértek. Egyikük nem ébredt fel. A szakirodalom az Egyesült Államokban a '80-as, Nyugat-Európában a '90-es évektől kezdve egyre többször számol be olyan esetekről, mikor fiatalok mulatóhelyeken amphetamin-származékot (az Extasy tabletta is ilyen!) fogyasztva kimerültségig táncolnak, és szívük végül felmondja a szolgálatot. A halál oka tehát amphetamin-származék (Extasy!) és tánc. Haláltánc. Mi is ez az Extasy? Az amphetaminnak - egy izgató szernek - a származéka, mely doppingoló, „feldobó" hatása mellett, hallucinációkat, illúziókat is képes kiváltani. Táncos mulatóhelyeken, leginkább diszkóban és az úgynevezett „Add House Party”-kon fogyasztják a fiatalok. Kellemes vidámságot, könnyedségérzést, beszédességet, gondolatcsapongást, erős izgatottságot, csillapíthatatlan mozgáskényszert okoz, megszünteti a szellemi és fizikai fáradságot. Fogyasztója kimerülésig tartó, vég nélküli táncba kezd, mivel nem érzi a fáradtságot, illetve ha érezni kezdi, újabb adagot vesz be - egyre inkább bezárva magát az ördögi körbe - szíve a túlterheléstől kimerül, és beáll a halál. A szakirodalom a halál okaként szívritmuszavart, ebből eredő szívmegállást, veseelégtelenséget és a harántcsíkolt izom (vázizomzat) széthullását említi. A tragédia főszereplője, ez a 17 éves lány egy diszkóban vette be a „csodaszert" kellemes érzést, a feszültségektől való megszabadulást várva és ugyanebben a diszkóban táncolta halálra magát, értelmetlenül. Engem, bevallom megdöbbentett az eset és elgondolkodásra késztetett: Vajon eléggé köztudottak-e az ilyen és ehhez hasonló veszélyek melyek a fiatalokra leselkednek? Tisztában vannak-e egy gondtalan, „feldobott" este végzetessé válható következményeivel? Akik ezeket a gyilkos szereket árulják, számukra valóban nem jelent semmit a másik társuk? Vagy talán nem is sejtik, hogy mit osztogatnak (pénzért!) kortársaiknak? Érthetetlenül állok megválaszolhatatlan kérdéseimmel, úgy gondolom, hogy valamennyiünknek el kell gondolkodnunk ezen eset kapcsán, hiszen az áldozatok még gyerekek, kell hogy legyen kiút, kell hogy legyen megoldás... segítsünk nekik, ha másként nem, legalább egy kis odafigyeléssel. Dr. Bírta Éva foglalkozás-egészségügyi orvos
