Egri Dohánygyári Híradó, 1995
1995-05-01
Ahogy kolléganőnk, Nagyné Anika írta a közelmúltban, valóságos MAP-lázban égtünk az elmúlt hónapokban. A személyügy munkatársai nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy a teljesítményértékeléssel kapcsolatos összes lényeges információ kellő mélységben eljusson mindannyiunkhoz. Kíváncsiak voltak munkájuk hatékonyságára, ezért egy kérdőívet készítettek, és megtörtént a beérkezett válaszok értékelése is. Az összesítést végigböngészve kijelenthetjük, hogy választ adó kollégáink többsége alapvetően elégedett a MAP bevezetésével, illetve az értékelő beszélgetések lebonyolításával, bár természetesen olyanok is vannak, akik negatív tapasztalatokat szereztek. De fussunk végig a kérdéseken és a válaszokon! Arra a kérdésre, hogy megfelelően felkészült-e a teljesítményérték elés fogadására, 70% válaszolt úgy, hogy elegendő információt kapott, míg 30% szerint részletesebb tájékoztatásra lett volna szükség. Kollégáink 62%-a úgy véli, hogy a munkaköri leírása jól lefedi a valós munkakörét, míg 30% szerint a leírás kevesebbet takar a valódi munkájánál, 10% pedig úgy érzi, hogy többet. 77% találta úgy, hogy a MAP alkalmas a végzett munka reális értékelésére, és a válaszadók 86%-a úgy véli, hogy a teljesítményértékelő megbeszélés megfelelően zajlott le. Több mint kétharmaduk azért volt elégedett, mert elmondhatta a véleményét, a maradék egyharmad pedig egyetértett a róla készült értékeléssel. A válaszadók 14%-a viszont úgy vélte, hogy a megbeszélés nem hozta meg az általuk várt eredményt. A megbeszélésen kitűzött célokkal kollégáink 88%-a értett egyet, mert úgy vélte, hogy illik a munkaköréhez és segíti a fejlődését. 12% viszont különféle okok miatt, például mert a- zokat túl nyomasztónak találta, elégedetlen volt a célok kitűzésével. A célok alapján készült egyéni fejlődési tervvel 90% volt elégedett, 10% viszont azt válaszolta, hogy az nem az ő elképzeléseit tükrözi. Jobban megoszlottak a vélemények a MAP-nyomtatvány- ról. A válaszolók 47%-a úgy vélte, hogy az jól használható, 20% szerint viszont több szempontra van szükség, míg 34% szerint egyszerűbb is lehetne. A vizsgált készségek a válaszadók 57%-a szerint jól használhatók, 29%-uk szerint viszont nehezen értelmezhetők, míg 12% más szempontokat vonna az értékelésbe. A legutolsó kérdés arra vonatkozott, hogy összességében a MAP mennyiben felelt meg a kitűzött céloknak. Kollégáink 30%-a úgy vélekedett, hogy ez jól szolgálta az értékelést, 24%-uk az egyszerűsítését szorgalmazta, míg 45%-uk arra az álláspontra helyezkedett, hogy a MAP évek múlva, fokozatosan válik majd a vállalati kultúra részévé. A százalékos értékelés után íme, néhány vélemény és megjegyzés a kérdőívekről: „sok hasznos vonása van, amit a saját céljaimra használhatok; tavaly a MAP nélkül is kiváló eredményeket értünk el; ellentmondás az elvárások és a lehetőségek között; együtt kellene kitölteni a nyomtatványt, nem kész tények elé állítani az értékeltet; objektív szempontok, szubjektív beidegződések; a beosztott is értékelhetne, vannak vezetésre alkalmatlan főnökök; munka mellett nehéz csinálni; szimpátia alapján döntenek az értékelők; magatartásformáló is, mert csökkenti a nézeteltéréseket.” NEM TELJESEN 17% Kellőképpen felkészítették-e az értékelőmet az interjúra?
