Egri Dohánygyári Híradó, 1995

1995-10-10

„A CSEMPÉSZEK TUDNAK SZÁMOLNI” A Philip Morris főleg zászlóshajója, a Marlboro miatt világszerte jár­tas a feketepiac dolgaiban, s nincs ez másként Magyarországon sem. Garamszegi Gábor, a Philip Morris Egri Dohánygyár Kft. vállalati kap­csolatok igazgatója sem állítja, hogy a cigarettacsempészet magyar jelenség volna, hiszen még Nyugat-Európában, sőt az USA-ban is komoly gondot okoz a hatóságoknak. — A csempészeknek valószínűleg nem sok ke­resnivalójuk volna, ha az adók nem drágítanák meg a cigarettát, de-mostaná­ban nem nagyon enged abból az állam, tehát alig­hanem a gyártóknak még sokáig megkeseríti az életét. — A csempészek tudnak számolni. A kulcskérdés ugyanis a csempész nye­resége. Ha túl nagy a különbség a cigaretta hiva­talos és feketepiaci ára között, akkor megéri. A csempészek így aztán akkor élik világukat, ha az adó túl sok. Jó példaként szokták emlegetni Kanadát, ahol a magas fogyasztási adó miatt lábra kapott a feketepiac. A kormány belátta, hogy az adóval lehet a legjobban letörni a csempészetet, s miután csökkentették, a fekete­piac visszaszorult. S ha csak az adót számolom, Magyarországon nemzetközi összevetésben nem kiugróan magas. Ám a vásárlóerőhöz képest elvisel­hetetlen. — Más a nyugat-európai feketepiac, mint a magyar? — Az Európai Unióban kicsit más a feketepiac. Ott inkább az a helyzet, hogy van, ahol olcsón, és van, ahol drágán lehet cigarettát venni. És ez a többi jövedéki ter­mékre is érvényes. Érdemes hát a hivata­los export-import forgalmon kívül is szállítani. Ez viszont nem csempészet, sőt mégcsak nem is törvényellenes, hiszen elvileg is szabad az áruk mozgása. Ez inkább adórendszeri probléma... — S ha egyszer Magyarország az Unió tagja lesz, a mi feketepiacunk is au­tomatikusan felszámolódik, tehát csak ki kell várni azt az egy-két évet? — Egyáltalán nem biztos. A csatlakozás ugyanis áremelkedéssel jár majd, s ha ez túl gyorsan történik, akkor még inkább számíthatunk a feketepiac cseppet sem jótékony részvételére. Természetesen az Európai Unióba való belépés folya­matában harmonizálni kell az adórend­szerünket is. — A szakértők szerint minden tizedik magyar cigaretta feketeáru, mások szerint akár minden harmadikra rá lehetne fogni, hogy nem adózott. A dohánygyárak hogy számolnak? — Az iparágnak ez súlyos csapás, a versenyképességünknek éppúgy nem használ, mint ahogy a nyereségünket is megcsapolja. A tavaly novemberi adó­emelés óta egyébként is csökkentek az eladások. 1994-ben 2 milliárd darab cigarettával kevesebb fogyott, mint ‘93- ban. És az állam részéről sem volt ez bölcs dolog, hiszen az adó immár túllépte azt a határt, amíg újabb bevételt hoz. Sem az állam, sem a gyárak, sem a fogyasztó nem járt jól. A minőségi termékek piaca visszaszorul, az em­bereknek nem tudják megfizetni a jó cigarettát. — A Philip Morrisnál hogy tekintenek a magyar feketepiacra? Készülnek belőle vagy esetleg a felszámolásában is közre­működnek? — Készülünk belőle, hiszen ezen a piacon kell megélnünk, tehát ismernünk kell min­den szegletét. Ahogy már mondtam, az adót sokalljuk a vásárlóerőhöz képest. Ugyanakkor a csempészek kockázata ki­csi, gyorsan tesznek szert nagy haszonra, s a lebukásuk nem túl valószínű. Földrajzilag egyébként nem egyenletes a feketepiac, sőt a termékszerkezet is vál­tozik. Kelet-Magyarországon a legerősebb és Nyugat-Magyarországról sem hiányzik, míg Budapesten nincs túl nagy szerepe. Valószínűleg a fővárosban a legerősebb az ellenőrzés. Kelet-Magyarországra több­nyire Ukrajnából és Romániából érkezik a meghatározhatatlan eredetű illegális áru, ami lehet görög, török, vagy éppen kínai. Nyugat-Magyarországon inkább a Nyugat- Európában is kapható cigarettákhoz lehet olcsón hozzájutni. A saját szerepünket a feketepiac letörésében korlátozottnak tartjuk. Nem vagyunk képesek rá, és nem is feladatunk a feketepiac felszámolása. A kormánnyal viszont folyamatosan konzultálunk a lehetőségekről. A racionális adminisztratív szabályozást akkor is elfo­gadtuk, amikor az számunkra többletkölt­séggel járt. Amikor ‘93-ban bevezették az adóbélyeget, vállaltuk a többletköltséget, hiszen új csomagolási technológiát kellett bevezeti, de úgy éreztük, hogy ezt meg kell tenni, hadd legyen nyilvánvaló, megkülönböztethető az adózott termék. — A jövedéki törvény módosítását is támo­gatták? — Nincs vele semmi bajunk, de aligha oldja meg a feketepiaci ügyeket, s néhány ren­delkezése a piac hivatalos szereplőinek sem kedvez. A törvény viszont egy kalap alá szorított gyökeresen különböző ipar­ágakat, például a fűszerpaprika- és az olaj­ipart. Ez sok értelmezési zavar forrása. Ugyanakkor ezután hivatalos információt kapunk a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától (VPOP), hogy kik azok a nagykereskedők, akiknek visszavonták a jövedéki engedélyét. Eddig ugyanis csak azt tudtuk, hogy ki kapott. Márpedig egy jövedéki termelőnek nem ártana napra­késznek lennie. Akárhogy, a szankcionálást még mindig nem érezzük elég szigorúnak. És miután olyan nagy a liberalizáció, hogy a külkereskedelmi forgalmat nehéz áttekinteni, az államnak a vámosokat kellene tech­nikailag és személyileg is erősíteni. Ha van jó állami befektetés, akkor ez az lenne. Dalia László (A fenti interjú a KÁPÉ című gazdasági szaklap október 12-i számában jelent meg.)

Next

/
Thumbnails
Contents