Egri Dohánygyári Híradó, 1994
1994-10-01
Összemosódik múlt és jelen Meghaló műsorral kedveskedtek az óvodások Jean Claude Kunz és Harald Schedel méltatta igazgatónk érdemeit EMLÉKEK ÉS AJÁNDÉKOK (folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy igazgatónk nevét bevésik a nagy gyárkémény egyik téglájába, és ezentúl hasonlóképpen örökítik meg minden nyugdíjba vonuló dohánygyári dolgozó nevét. Ezután de Szalóczi Géza lépett a mikrofonhoz, aki arról beszélt, hogy szinte mindenki remegő gyomorral fogadta annak idején a vállalat eladásának hírét, hiszen nem tudhattuk, hogy mit hoz a jövő. Mára ez a feszültség alábbhagyott, ami nem kis részben Courtier úrnak köszönhető, aki döntéseiben mindig figyelemmel volt a humánus szempontokra O is átadott egy festményt, egy fantasztikus képet, amelyen összemosódik a múlt és a jelen: a gyár közel száz éve készült fotójára ráfestették a jelenlegi épületeket, és az úton volt igazgatónk és felesége sétál, immár távozásra készülve Újabb meglepetés következett ezutáa hiszen Harald Schedel emelkedett szólásra aki együtt dolgozott Courtier úrral Afrikában. Fölelevenítette közös élményeiket, kiemelve búcsúzó igazgatónk angol hidegvérét, sajátos humorát és üzleti eltökéltségét Az emlékezés meghatottságát Tudor Gregory a személyügyi igazgató tanácsadója oldotta fel egy általa alkotott elbeszélő költeménnyel, amely a Courtier házaspár Magyarországra érkezését és itteni életük eseményeit taglalta humoros formában. Ezután már tényleg csak a búcsúzás maradt hátra, ami talán nem végleges, hiszen máris felmerült az ötlet, hogy a május eleji Philip Morris Napra meghívjuk volt igazgatónkat és feleségét