Egri Dohánygyári Híradó, 1994

1994-10-01

Összemosódik múlt és jelen Meghaló műsorral kedveskedtek az óvodások Jean Claude Kunz és Harald Schedel méltatta igazgatónk érdemeit EMLÉKEK ÉS AJÁNDÉKOK (folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy igaz­gatónk nevét bevésik a nagy gyárkémény egyik téglájába, és ezentúl hasonlóképpen örökítik meg minden nyugdíjba vonuló do­hánygyári dolgozó nevét. Ezután de Szalóczi Géza lépett a mikro­fonhoz, aki arról beszélt, hogy szinte min­denki remegő gyomorral fogadta annak idején a vállalat eladásának hírét, hiszen nem tudhattuk, hogy mit hoz a jövő. Mára ez a feszültség alábbhagyott, ami nem kis részben Courtier úrnak köszönhető, aki döntéseiben mindig figyelemmel volt a humánus szempontokra O is átadott egy festményt, egy fantasztikus képet, amelyen összemosódik a múlt és a jelen: a gyár kö­zel száz éve készült fotójára ráfestették a jelenlegi épületeket, és az úton volt igaz­gatónk és felesége sétál, immár távozásra készülve Újabb meglepetés következett ezutáa hiszen Harald Schedel emelkedett szólásra aki együtt dolgozott Courtier úrral Afriká­ban. Fölelevenítette közös élményeiket, ki­emelve búcsúzó igazgatónk angol hidegvé­rét, sajátos humorát és üzleti eltökéltségét Az emlékezés meghatottságát Tudor Gregory a személyügyi igazgató tanács­adója oldotta fel egy általa alkotott elbe­szélő költeménnyel, amely a Courtier há­zaspár Magyarországra érkezését és itteni életük eseményeit taglalta humoros for­mában. Ezután már tényleg csak a búcsúzás ma­radt hátra, ami talán nem végleges, hiszen máris felmerült az ötlet, hogy a május eleji Philip Morris Napra meghívjuk volt igaz­gatónkat és feleségét

Next

/
Thumbnails
Contents