Egri Dohánygyári Híradó, 1993

1993-09-02

Garamszegi Gábor: A TÁMOGATÁS ERKÖLCSI KÖTELESSÉG ÜNK Mint előző számunkban hí­rül adtuk, jelentős összegű tá­mogatásban részesített több egészségügyi, kulturális és sportintézményt, illetve csopor­tot Egerben a Philip Morris. A támogatások finanszírozása a kifejezetten e célra létrehozott Philip Morris-Eger Alapítvány révén történik, melynek neves közéleti személyiségekből álló kuratóriuma dönt a pályázat útján érkezett kérelmekről. Hogyan jött létre ez az alapít­vány, és milyen filozófia húzódik meg a nemes gesztus mögött? Er­ről kérdeztük Garamszegi Gábort, a PM vállalati kapcsolatok igazga­tóját. — Igazgató úr, a cég meglepő gyorsasággal létrehozta ezt az ala­pítványt... — Nos, ennek több oka is van. Egyrészt az Egri Dohánygyár, mint sikeres vállalkozás a korábbi években is széles körű szponzorá­lási tevékenységet fejtett ki a vá­rosban, elsősorban a sport és a kultúra terén. Ezt a hagyományt folytatni kívántuk, már csak azért is, mert a Philip Morris, mint is­mert világcég szintén rend­szeresen szponzorál különféle ügyeket, vállalásokat. így ez a két hagyomány szerencsésen találko­zott Egerben. Úgy gondoljuk, hogy manapság, amikor a nem termelő, de nagyon fontos ágazatok mint az egészségügy, a szociális szféra, a kultúra nehéz helyzetben van­nak, egy olyan, tisztes nyereséggel dolgozó és növekedésben lévő cég­nek, mint a Philip Morris, köteles­sége a profit egy részét az említett területek támogatására fordítani. Meggyőződésünk, hogy olyan be­fektetés ez, amely hosszabb távon megtérül, és előnyeit az egész tár­sadalom élvezheti. — Miért az alapítványi forma mellett döntöttek'? — Gazdasági és morális szem­pontok egyaránt közrejátszottak ebben. Ami az utóbbit illeti: a dön­tés felelőssége egy testület vállán nyugszik, így kisebb annak az esé­lye, hogy méltatlan ügyre adjuk oda a vállalat pénzét. A pályázati rendszer már maga egyfajta szű­rő, hiszen a beadványban részlete­sen taglalni kell, mire kívánják fordítani a támogatást, és ezt a PM ellenőrzi is. — A szponzori tevékenységnek nyilván meg van a maga reklá­mértéke is, ami nem megvetendő akkor, amikor a dohánytermékek reklámozását tiltják a médiákban... — Ebben a dologban sokkal fontosabbak a humanitárius szempontok. Cégünk a világ na­gyon sok országában fordít jelen­tős összegeket szociális, oktatási és k f turális támogatásra. Mond­hatja persze bárki, hogy azért tá­mogatunk mondjuk egy tánc- együttest, mert ezzel több cigaret­tát akarunk eladni, de ez a megközelítés véleményem szerint meglehetősen sanda, és ráadásul nem is igaz. A PM-Eger Alapítvány támogatottjai Kult úr követek német földön Az alapítvány támogatottjai között szerepel a Dobósokk nevű színjátszó csoport is, melynek tag­ságát — mint a név is mutatja — az egri Dobó István Gimnázium diák­jai alkotják. A Dobósokk — pontosabban a 26 tagú együttes 16 tagja — képvi­selte Egert (és ezzel Magyarorszá­got) a Németországban, Siegen vá­rosban tartott Európa-Találkozón. A Kölnhöz közel fekvő kisvárosban olasz, lengyel, belga, angol, ma­gyar és német fiatalok gyűltek össze, bemutatva egymásnak és a városlakóknak országuk kultúrá­jából, hagyományaiból néhány szeletet. A diákság tábori körülmények között, sátrakban élvezte az együttlétet, és az esti tábortűznél minden alkalommal más-más or­szágból érkezettek mutatták be programjukat. Ezek az esti alkal­mak főpróbának is beillettek a nyilvános szereplésekhez, melyek­nek a ginsburgi vár, illetve a sie- geni kastélypark szolgált színhe­lyéül. Mint dr. Hanisné Petró Valé­ria, a delegáció vezetője lapunk­nak elmondta, a júliusi napok ar­ról adtak példát a diákoknak, ho­gyan lehet előítéletektől és politizálástól mentesen, tartalma­sán eltölteni az időt. Talán ezért is lett szinte vezérdala a siegeni na­poknak Varga Miklós: Európa cí­mű dala, amit gyorsan megtanult minden résztvevő. A találkozó csúcspontja a 28-i Európa-nap volt, ahol nemzeti vi­seletben mutatkoztak be a csopor­tok. A magyarok folk-, illetve pop­dalokat énekeltek, majd előadták a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról című musicalt. Ezen a napon Egri Bikavért és Leánykát is árusítottak, mint tipikus ma­gyar terméket. A bevételt egy né­met gyermekkórház javára aján­lották fel, a segítségnyújtás szép példájaként. Az együttesvezető úgy értékelte, hogy a Dobósokk Színjátszókor jelesre vizsgázott a Siegenben töltött idő alatt, mind a produkciók színvonalát, mind a fiatalok viselkedését illetően. Ta­lán ennek is szerepe volt abban, hogy 1995-ben Egerben rendezik majd meg az Európa-Találkozót. Ezüstös Da Motus A svájci Da Motus együttes augusztus 20-án Egerben lépett fel. A kétszemélyes avantgarde táncszínház előadását a Philip Morris támo­gatása tette lehetővé. A táncosok Urbantrophus című műsorukat ad­ták elő, amelynek célja: szembesíteni az embereket elidegenedett, vá­roslakó létükkel. Meghökkenésben nem volt hiány: az ünnepi műsorra váró Dobó té­ri forgatagban egyszer csak feltűnt két, tetőtől talpig ezüstösen csillo­gó fémruhába bújt alak, akik különös mozdulatokkal vonaglottak ke­resztül a helyszínen. Végigaraszoltak a patakhíd korlátján, üldögéltek kicsit a minorita templom lépcsőjén, kétségbeesett keresztvetésre késztetve egy idős hölgyet, majd felmásztak a lovas szoborra, amitől néhány ott játszó gyermek ijedten haza akart indulni. A Da Motus ars poeticája: Mássá tenni a megszokottat. Olyanná, hogy az új minőség zavart keltsen a megszokásokban.” Nos, ez kétség­kívül Egerben is sikerült.

Next

/
Thumbnails
Contents