Dohánygyári Híradó, 1991

1991-11-01 / 4. szám

Három kínai professzor vizsgáztatta — Akupunktúra

A VÁLLALAT ALKALMAZZA - INGYEN RENDEL DR. GÁL

Eger, Széchenyi utca 8. III. emelet. A „Csemege” fölött. Itt van dr. Gál Csaba sebész—balesetisebész akupunktúrás rendelője. A kicsi rendelőben minden fehér, nemcsak a köpeny, mely a rokonszenves, biztonságot sugárzó orvos-specialistán van. Kicsi a rendelő és kicsi a váró; a sarokban egy apró tv-készülék, hogy a várakozók ne unják el magukat. De hogyan férnek el itt?

— Egyszerre csak egy beteg van itt, legföljebb kettő — mondja Gál doktor. — Én minsok szerint „reflektórikus" hatás. Az eredmény azonban vitathatatlan.

— Mikor végzett és mikor ismerkedett meg az akupunktúrával?

— 1980-an Szegeden diplomáztam; már ott ismerkedtem ezzel a gyógymóddal. Három évvel ezelőtt egyéves tanfolyamot végeztem a budapesti Orvostovábbképzőn. Többek között három kínai professzor vizsgáztatott, igen szigorú feltételeknek kellett megfelelni. Kaptunk kínai eszközöket

denkit időpontra hívok és általában azonnal kezelésbe veszem. Öt órakor kezdem a rendelést, a várakozási idő minimális.

— Hogyan lett vállalatunk orvosa?

— Tavaly a városi tv forgatott a munkámról egy filmet, ennek videó-kazettáját tavaly novemberben elvittem dr. Dománhoz és felajánlottam közreműködésemet. Ő azonnal közvélemény-kutatást rendezett, s mivel kedvező volt, szerződést kötött velem. Átalány-összeget kapok a vállalattól, így minden dohánygyári és családtagja ingyenes kezelésben részesül. Ezt egyfajta szois.

Mint kiderül, nemcsak tűt alkalmaz, hanem lézersugarat is. A készülékhez vállalatunk segítette hozzá.

— A lézer azért előnyös, mert a legkisebb fájdalomérzetet is kiküszöböli; a tűnél érezni a szúrást. Ezért a lézer különösen alkalmas gyermekek számára.

— Vélhetőleg rengeteg pont van a testfelületen, ahol idegvégződések vannak. Ezeket mind pontosan ismeri?

— Bizony, meg kellett tanulnom, s a gyakorlat már meghozta ezt a biztonságot. Van azonban segédeszközöm is: ez a pontkereA pontkereső ott sípol, ahol szúrni kell

ső, amelynek indikátorát a beteg kezébe adom. Amikor a pontkereső tűjével hajszálpontosan az idegvégződéshez érek, az indikátor sípol.

A betegségek adatait számítógépre viszi, a képernyőn azonnal megjeleníti.

— Kérem, írja meg — mondja végül —, hogy novemberben egyhavi továbbképzésre megyek, akkor csak egy héten egyszer, pénteken fogok tudni rendelni. Aki

tud, jöjjön gyakrabban októberben.

A számítógép emlékezete minden részletet elraktároz és azonnal közöl

ciális juttatásnak kell felfogni.

— S a pacientúra?

— Eleinte napi 2—3 betegre számítottam, de bizony vannak napok, amikor 6—7 beteg is jön. Rendszerint gerincpanaszokkal, továbbá sok a fogyókúrás. Ezek egy kezelés alatt 6—8 kilót lefogynak, akkor valamelyes szünet következik, majd visszajönnek újabb kezelésre a további fogyásért.

— Mit gyógyít az akupunktúra?

Ez, tudvalevőleg, tűszúrásos ősi kínai gyógyászat. Minden olyan panaszt megszüntet, amely a vegetatív idegrendszer működési zavaraiból ered. A fájdalom általában keletkezhet szervi elváltozásból, de keletkezhet ideg-izom összefüggésű szindrómaként is. A szervi elváltozást tűszúrással nem lehet gyógyítani, azt operálni kell. A szindrómát viszont lehet; a gerinci eredetű vagy lumbá- gó-szerű fájdalmak esetében ugyanis az idegi eredetű zavar izomgörcsöt okoz, s ez tovább gerjeszti az idegi zavart, amely újra visz- szahat az izomra. Nos, a tűszúrás megszakítja a fájdalomkört. A gerinci panaszokat így lehet megszüntetni: a fájdalom kikapcsolásával az izomgörcs is megszűnik.

— Miféle mechanizmus ez?

— Még vita folyik rajta. Egyesek szerint a tűszúrás nyomán egy hormonszerű anyag szabadul fel, mely a zavart megszünteti, máA GÉPINÉL: ZSIGA FERI —

„Mit tehet a Zsiga, Zsiga róla, hogy olyan nagyon szeretik — a Múzsák” — jut eszünkbe a 30- as évek kedvelt slágerének hirtelenjött szövegváltozata, amikor Zsiga Ferenc gépkezelővel beszélgetünk. Zsiga Feri ugyanis költő és színész, mindkettőt saját gyönyörűségére műveli, nem hivatász- szerűen. így hát ketten is csókolják a homlokát: Thália, a színművészet múzsája és Erato, a szerelmi költészeté (mert elárulja, hogy a költészetben leginkább ezt a műfajt kedveli).

Akik Eger utcáin járnak, itt-ott láthatják az „Egri Színműhely” plakátjait, melyek Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című darabjának előadását hirdetik a Művelődési Házban. Nos, aki elolvassa a színlapot, a szereposztásban fölfedezi, hogy a színmű Lajos bácsijának szerepét — Ungvári Tamással felváltva — Zsiga Feri játsz- sza.

— Milyen volt a premier?

— Nagy siker volt. 250 néző előtt játszottunk a Művelődési Házban, s ez ott igen szép ház.

— Mikor alakult a csoportotok?

— 1987-ben; 17 és 32 év közötti fiatalok jöttek össze, akik kedvet éreztek és hajlamot a színműik színpadon (Fotó: Molnár István)

SZÍNPADON: LAJOS BÁCSI

A gyártáson

vészét iránt. Nagyrészt dolgozók, de voltak köztünk középiskolások is. Nem is tudnám megmondani, ki kezdte a szervezést; talán Szabó János, a rendező.

— Ti látszottátok Sütő „Vidám sirató"-ját is, ugye?

— Igen, éspedig igen nagysikerrel. Igazi kulturális esemény volt Egerben, ezt bizvást mondhatom. A társulat kint volt Gyergyóban is ezzel a produkcióval, s ott szinte megrendítő volt a fogadtatás.

— Bizonyára tetszik neked a Móricz-darab, ha szerepet vállaltál benne.

— Nagyon tetszik, Lajos bácsi szerepe különösen. Érdekes, hogy miközben mi már készültünk rá, a Gárdonyi Géza színház is műsorra tűzte. Mi megelőztük a bemutatóval, de ez csak idősorrendiség kérdése.

— Hogyan kerültél az Egri Szinműhelybe?

— Tanárom hivott oda... A Mezőgazdasági Szakközépben már irodalmi szinpados voltam, sőt, általános iskolás koromban is nagyon szerettem verset mondani, amíg azután magam is el nem kezdtem Írni...

— Megjelentek már valahol a verseid?

— Még nem küldtem be verset sehova.

— Akkor legyen a Dohánygyári Híradó az első, ahová beküldőd.

Tűnődve elmosolyodik: „lehet”. S már indul is: kezdődik a műszak, várja a Garant.

13