Dohánygyári Híradó, 1991

1991-08-01 / 3. szám

Karachi ban kerozin ömlött a gép alá... DR. DOMAIN ÉLMÉNYEI A TÁVOL-KELETEN Immár augusztus van, de igazga­tónk, dr. Domán László, láthatólag még mindig élénken emlékszik visz- sza tavaszi élményeire, amikor a DOHÉSZK Igazgatótanácsának el­nökeként, Szabó Balázzsal, a DO­HÉSZK igazgatóhelyettesével együtt viszonozta Too-Pyo-Hong- nak, a Korean Tobacco and Ginzeng elnökének látogatását. — Pusztán udvariassági látoga­tás volt? — Semmiképpen. Voltaképpen szeretnénk a ginzenget, ezt a külö­nös távol-keleti növényt, mely a szer­vezet ellenállóképességét növeli, behozni és piacát megteremteni: 13 féle feldolgozási formában állítják elő: porként, tablettaként, kivonat­ként, és így tovább. Ezt cigarettával ellentételeznénk, egy szaúdi köz­Az Eighty Eight — a Szöuli Olimpia „bajnoka” és emléke vetítő vállalat révén. Mintaként egyébként biofiltert is vittünk, mint lehetséges ellentételező export-ter­méket. Most vizsgálják, várjuk a vé­leményüket. — Milyen ország Dél-Korea? — Nagyrészt hegyes; területének háromnegyede hegy. A megmaradó sík egynegyeden igen intenzív me­zőgazdasági művelés folyik. Nagy a népsűrűség: az országnak 43 millió lakosa van. Sok dohányt és ginzen­get termelnek. — Modern-e a dohányiparuk? — A Shintan-Jin dohánygyárban tettünk látogatást. Azt lehet monda­ni, hogy a cigarettagyártásban a leg­modernebb technika és a középmo­dern technika váltakozik. Ennek a gyárnak a gépparkja átlagban jobb, évi 12 milliárd cigarettát termel, de csak kétfélét. Példás a rend, a tiszta­ság; nagyon szorgalmasak, szom­baton is dolgoznak. — Persze, nem keresztények... — Meg fogsz lepődni: a lakosság 25 százaléka protestáns. Katolikus csak 5 százalék. A többi buddhista és konfuciánus. — Eszerint csak kellemes emlé­kek maradtak... — Dél-Koreáról. A hosszú repü­lőútra! nem mondhatnám. Karachi- ban egy tankoló francia gép neki­ment a kerozincsőnek, eltörte; négy­öt liter kerozin ömlött a gépünk alá: nagyon gyúlékony. Volt néhány me­leg percünk, szerencsére nem vált forróvá. S a nagy hőmérsékletkü­lönbségek, három foktól harminc fo­A Koreai Dohány- és Ginzengtröszt Központja kig... Dél-Korea viszont minden elis­merést megérdemel. Szöul 10 milli­ós világváros, kitűnően rendezett, s ami nagyon rokonszenves: minden modernsége mellett amit csak lehet, megmentenek a nemzeti múltból. Magyarországot egyébként testvér­országnak tekintik; úgy mondják, az Ural a mi közös őshazánk, csak ők keletnek vándoroltak onnan, mi meg nyugatnak. S noha 83 milliárd ciga­rettát állítanak elő évente, ebből ők jóval kevesebbet szívnak el, mint mi. — Mennyivel? — Mintegy 25 százalékkal. A nők­nek csak 5 százaléka dohányzik. Ebben kétségtelenül van része az erős dohányzás-ellenes propagan­dának. Újra meg újra nemdohány­zó-kampányokat, tanfolyamokat rendeznek, antinikotinista lapokat és röpiratokat adnak ki. Vannak vál­lalatok, melyek minden helyiségük­ben tiltják a dohányzást, sőt, a mun­kaszerződésekbe is beveszik, hogy a dohányzás munkaidő alatt tilos. Az ő DOHÉSZK-juk a KOMOCO, a do­hány- és cigarettaértékesítés mono­póliuma, ez látja el az engedélyezett 130 ezer dohányárudét. Exportál­nak Szaúd-Arábiába, Kuwaitba, az Egyesült Emirátusokba, Bahreinbe, Iránba, Szingapúrba, Japánba, az Egyesült Államokba, Belgiumba, Jamaicába. Lehet, hogy kevésbé idegesek mint mi, holott nekik is megvannak a maguk viharjai. Az egyetemi diákság nyugtalanságairól itthon is sokat hallani. Mindent ösz- szevéve: ígéretes kapcsolat alakult ki és ettől van mit várnunk a jövőben. S. A. 7

Next

/
Thumbnails
Contents