Dohánygyári Híradó, 1991
1991-08-01 / 3. szám
Karachi ban kerozin ömlött a gép alá... DR. DOMAIN ÉLMÉNYEI A TÁVOL-KELETEN Immár augusztus van, de igazgatónk, dr. Domán László, láthatólag még mindig élénken emlékszik visz- sza tavaszi élményeire, amikor a DOHÉSZK Igazgatótanácsának elnökeként, Szabó Balázzsal, a DOHÉSZK igazgatóhelyettesével együtt viszonozta Too-Pyo-Hong- nak, a Korean Tobacco and Ginzeng elnökének látogatását. — Pusztán udvariassági látogatás volt? — Semmiképpen. Voltaképpen szeretnénk a ginzenget, ezt a különös távol-keleti növényt, mely a szervezet ellenállóképességét növeli, behozni és piacát megteremteni: 13 féle feldolgozási formában állítják elő: porként, tablettaként, kivonatként, és így tovább. Ezt cigarettával ellentételeznénk, egy szaúdi közAz Eighty Eight — a Szöuli Olimpia „bajnoka” és emléke vetítő vállalat révén. Mintaként egyébként biofiltert is vittünk, mint lehetséges ellentételező export-terméket. Most vizsgálják, várjuk a véleményüket. — Milyen ország Dél-Korea? — Nagyrészt hegyes; területének háromnegyede hegy. A megmaradó sík egynegyeden igen intenzív mezőgazdasági művelés folyik. Nagy a népsűrűség: az országnak 43 millió lakosa van. Sok dohányt és ginzenget termelnek. — Modern-e a dohányiparuk? — A Shintan-Jin dohánygyárban tettünk látogatást. Azt lehet mondani, hogy a cigarettagyártásban a legmodernebb technika és a középmodern technika váltakozik. Ennek a gyárnak a gépparkja átlagban jobb, évi 12 milliárd cigarettát termel, de csak kétfélét. Példás a rend, a tisztaság; nagyon szorgalmasak, szombaton is dolgoznak. — Persze, nem keresztények... — Meg fogsz lepődni: a lakosság 25 százaléka protestáns. Katolikus csak 5 százalék. A többi buddhista és konfuciánus. — Eszerint csak kellemes emlékek maradtak... — Dél-Koreáról. A hosszú repülőútra! nem mondhatnám. Karachi- ban egy tankoló francia gép nekiment a kerozincsőnek, eltörte; négyöt liter kerozin ömlött a gépünk alá: nagyon gyúlékony. Volt néhány meleg percünk, szerencsére nem vált forróvá. S a nagy hőmérsékletkülönbségek, három foktól harminc foA Koreai Dohány- és Ginzengtröszt Központja kig... Dél-Korea viszont minden elismerést megérdemel. Szöul 10 milliós világváros, kitűnően rendezett, s ami nagyon rokonszenves: minden modernsége mellett amit csak lehet, megmentenek a nemzeti múltból. Magyarországot egyébként testvérországnak tekintik; úgy mondják, az Ural a mi közös őshazánk, csak ők keletnek vándoroltak onnan, mi meg nyugatnak. S noha 83 milliárd cigarettát állítanak elő évente, ebből ők jóval kevesebbet szívnak el, mint mi. — Mennyivel? — Mintegy 25 százalékkal. A nőknek csak 5 százaléka dohányzik. Ebben kétségtelenül van része az erős dohányzás-ellenes propagandának. Újra meg újra nemdohányzó-kampányokat, tanfolyamokat rendeznek, antinikotinista lapokat és röpiratokat adnak ki. Vannak vállalatok, melyek minden helyiségükben tiltják a dohányzást, sőt, a munkaszerződésekbe is beveszik, hogy a dohányzás munkaidő alatt tilos. Az ő DOHÉSZK-juk a KOMOCO, a dohány- és cigarettaértékesítés monopóliuma, ez látja el az engedélyezett 130 ezer dohányárudét. Exportálnak Szaúd-Arábiába, Kuwaitba, az Egyesült Emirátusokba, Bahreinbe, Iránba, Szingapúrba, Japánba, az Egyesült Államokba, Belgiumba, Jamaicába. Lehet, hogy kevésbé idegesek mint mi, holott nekik is megvannak a maguk viharjai. Az egyetemi diákság nyugtalanságairól itthon is sokat hallani. Mindent ösz- szevéve: ígéretes kapcsolat alakult ki és ettől van mit várnunk a jövőben. S. A. 7
