Dohánygyári Híradó, 1991

1991-05-01 / 2. szám

Ml ÚJSÁG A GYÁRBAN? A szív, a talp és a galagonyavirág KOMÓCZI, A REFLEXOLÓGUS Nemcsak a gép, az ember munka- képessége is karbantartandó. Ezt ma legjobban Komóczi Mihály tudja, az idegenanyag-ellenőrzés fő­nöke; megszokott kép, amint jól is­mert barna köpenyében gyors léptek­kel vág át az udvaron, figyelmes sze­mét semmi sem kerüli el. — Vagy másfél évvel ezelőtt bajban voltam — meséli. — Kihagyott a szí­vem. Mellé ütött. — Mégis, mit éreztél? — Mintha megállt volna a szívem. Szaknyelven szólva: szívritmuszavar volt. — Ilyen fiatalon... — Influenza szövődménye volt: szívizomgyulladás. Szedették velem a gyógyszereket, mindhiába. Tavaly júniustól egyre rosszabb lett. Ilyen vizsgálat, olyan vizsgálat, — az orvo­sok azt mondták, ez már megmarad, készüljek föl rá. Hát én nem az az em­ber vagyok, aki ebbe belenyugszik. — S hogyan nem nyugodtál bele? — Elmentem egy talpmasszázs- tanfolyamra. 30—35-en voltunk, másfél hónapig tartott. Azután beirat­koztam egy magasabb szintre, anató­miát és gyógyfű-botanikát is tanul­tam. Ezután hozzáfogtam a saját tal­pam masszírozásához... — Tudtad, milyen pontokat kell nyomni? Egri Est A Budawest KFT — az Egri Dohánygyár leányvállalata — legújabb vállalkozása egy új egri lap, az Egri Est. A lap he­tenként kétszer jelenik meg 8 olyan nagyságú oldalon, mint a Dohánygyári Híradó. „Pol­gári lap” viseli önnön megjele­nését címfejében, Weil Zoltán Iván szerkeszti, aki Eger váro­sának nagytekintetű közgyű­lésében az SZDSZ- frakció vezetője. A lap friss, eleven, va­lóban a város életében gyö­kerezik, sok hírrel, kommentárral, csípős meg­jegyzéssel. Ára mindössze 9,30 forint, vagyis annyi, hogy egy tízesből maradjon vala­mennyi az újságárusnak is. El­ső számában máris megkér­dezi: „Hány forint egy szál ci­garetta?” Azt mondja: „Mi nem állítjuk, hogy a Dohány­gyárban nem elég szigorú az ellenőrzés, sőt... Csupán azt jelentjük ki... váro­sunkban igenis akadnak emberek, akik 2,50-ért adnak egy szál Marlbo- rot.” Kiadja: BudaWest KFT A kiadáséért felelős: Dr. Szalóczi Géza . B/PHF 632/he 1991 Nyomás: V&V — Igen, megtanultam. Minden szervnek megvannak a maga pontjai. Cukorbetegség esetén például a gyo­mor, a nyombél és a hasnyálmirigy zó­náit kell különösen masszírozni. Ha isiászod van, akkor a vesék és a ge­rincoszlop zónáira kell összpontosíta­ni. — Mennyi ideig kell masszírozni? — Negyven—ötven percig. Napjá­ban egyszer. De ez nem elég: abba­hagytam a húsfogyasztást; naponta háromszor ittam galagonyavirág és fagyöngy keverékteáját, svédcseppet szedtem. Fokozatosan javult a szí­vem — ma már gyógyult vagyok. — Öngyógyító vagy. S hogyan fe­jezted ki háládat önmagad iránt? — Szervezetem munkaképesség­gel hálálta meg eszemnek, hogy he­lyén volt. Persze jobb, ha más végzi a masszírozást, szembefordulva a talp­pal, nagyobb nyomást tud kifejteni. — Mivel magyarázod a hatást? — Mindenképpen a vérkeringés ja­vításával. Tény, hogy egyes szerveink idegvégződései a talpunkon vannak. Ha ezt a pontot nyomogatjuk, az illető szervben megjavul a vérkeringés. Ajó vérkeringéssel minden szerv jobb oxi­génellátásban részesül, több építő­anyagot, antitoxint, vitamint kap. Ki­kerülnek a szervezetből a káros anyagcsere-termékek. — Hogy-hogy ez eddig titokban maradt? — Már az ókorban ismerték ezt a hatást. A természetes életmód szerint mezítláb kellene járnunk, akkor az egyenetlen talaj állandóan elvégezné a talpmasszázst. Csakhogy mi, civili­záltak, egyenes, kemény felületen já­runk, helytelen felépítésű cipőkben. Ez általánossá teszi a vérkeringési zavarokat. — Akkor te másokon is tudsz se­gíteni? — Igen, tudok, s most már engedé­lyem van rá. Valakin már segítettem: veseköve volt, elment. Nevet nem mondok. Derékfájáson is tudok segí­teni. Lám, az Egri Dohánygyárnak im­már saját reflexológusa is van. Utánunk szól. — Arra azonban szeretnék figyel­meztetni: a reflexológia nem pótolja az orvosi kezelést. A szervezet ön­gyógyító folyamatait segíti elő. S. A. 26 T

Next

/
Thumbnails
Contents