Dohánygyári Híradó, 1991
1991-05-01 / 2. szám
SZAKSZERVEZET Bódi Lászlóné és Bessenyei Lajos a bécsi látogatásról „VÉGRE EGY KONKRÉTAN TÁRGYALÓ SZAKSZERVEZET, MELY NEM KIRÁNDULNI JÖTT” Az Egri Dohánygyár Szakszervezeti Tanácsának küldöttsége, Bódi Lajos és Veres Já- nosné március 13 és 15. között látogatást tett az Österreichischer Gewerkschaftsbund-nál Bécsben, ahol találkozott a LUGA szakszervezeti szövetség (az élvezeti cikkeket gyártó iparágak szakszervezeteinek szövetsége) elnökével, Felix Manfred-del és az Ottakringi Dohánygyár szakszervezeti bizottságának tagjaival is. Ez igazi munkalátogatás volt, hiszen a VSZT tagjai egy sereg konkrét problémát vittek a tarsolyukban és a lehető legtöbb tapasztalatot akarták szerezni az ausztriai szakszervezeti tevékenységről. — Nagyon készségesek voltak és örültek nekünk, — számol be a tapasztalatokról Bódi Lászlóné. — Azt mondták: „végre egy konkrét problémákkal jelentkező szakszervezet, amely nemcsak azért megy, hogy kiránduljon.” Mibe akartunk bepillantani? Nos, érdeklődtünk a szervezeti körülményekről, a szervezeti felállásról; hogy kapcsolódnak a különböző szakszervezetek, majd rátértünk a kollektív szerződésre. Hogyan szól bele a szakszervezeti alapszerv a kollektív szerződés tartalmába, a konkrét szociálpolitikai intézkedésekbe. Érdeklődésünk kiterjedt a munkabérre, a temészetbeni juttatásokra, a szabadságra, a munkaidő-kedvezményekre, a rehabilitációra, az átképzésre, a bértarifamegállapodásokra és az Üzemi Tanáccsal való kapcsolatokra. — S mit sikerült megtudni? — Az a világ különbözik a mienktől. Mások a hagyományok. Nagyon erős a szolidaritás. Elmondták, például, hogy Sándor-naptól fogva sztrájkolni fognak a sör- és üdítőipari munkások. Meg kellett beszélni, tartanak-e szolidaritási sztrájkot a dohánygyáriak is. Ezúttal erre nincs szükség, de van olyan helyzet, amikor az ágazatok támogatják egymást szolidaritási sztrájkokkal. — Milyen a szakszervezeti alapszerv helyzete? — Mindent törvény állapít meg. Meg van határozva, hány főnyi tagságtól függetlenített az üzemi szakszervezeti titkár. A szakszervezeti titkárt a vállalat fizeti (törvény kötelezi rá), ugyancsak vállalati pénzt különítenek el szociális célokra. A tagdíj teljes egészében a tartományi és ágazati szakszervezetekhez folyik be. A titkár függetlenségét a tartományi szakszervezet védi. A kollektív szerződés voltaképpen a törvény pontosítása és kiegészítése a vállalati sajátosságokkal. — Törvény szabályozza, például, a szabadságokat — veszi át a szót Bessenyei Lajos. — Minden dolgozónak eleve évi 5 hét szabadság jár. Erre jön 20 év szolgálati idő után még 1 hét. A szabadságokat rendszerint két részletben veszik ki: 2 és fél hét nyári szabadság, ugyanannyi téli síelési szabadA Vállalati Szakszervezeti Tanács február 27-i ülésén új étkezési költséghozzájárulásokat állapítottak meg. A nyersanyagnorma tovább emelkedett 33 forintra, így a 30 forintos rezsivel együtt egy adag összköltsége 63 forint. Ennek megfelelően a vállalat dolgozói 27 forintért, a vállalaton kívüli ebédelőfizetők 63 forintért kapják az ebédet március 4-től. Bár az óvodai nyersanyagnorma 35 forintra ság. Ha a vállalat egy dolgozónak felmond, 3 éves munkaviszony után 2 havi végkielégítést fizet, 25 évi munkaviszony után 12 havi végkielégítés jár. Ha nyugdíj előtt 3—4 évvel megy el a dolgozó, kap 24 havi végkielégítést, s a nyugdíjig hátralevő időre még valami keresetet is biztosítanak számára. A tagdíj a bruttó fizetés 1 százaléka és teljes egészében adómentes. — Milyenek a fizetések? — Azt, hogy ki mennyit keres, odakint tapintatlanság megkérdezni. Annyit mondhatok, hogy az alapórabér a dohányiparban 117 schilling, de erre különböző pótlékok járnak. Az éjszakai pótlék, például, 150 százalék, s így az éjszakai órabér 195 schilling. Nőket azonban nem engednek éjszakai műszakban dolgozni. Erre törvény van. Pénteken pedig már délutáni műszak sincs. — Osztrák szaktársaink vissza fogják adni a látogatást — mondja Bódi Lászlóné. Olyan érzésünk van, hogy a VSZT tagjai most kezdenek feltöltődni az igazi „szakszervezeti levegővel.” emelkedett, a vállalat dolgozóinak térítése itt kevesebb: 22 forint egy napra. Az infláció következtében valószínűnek látszik, hogy ebben az évben még egyszer sor fog kerülni emelésre. A külső előfizetők részére a 63 forint elég magas, de a költségek miatt ez alá nem lehet menni. Ez azonban már küszöbén van egy olyan ártartománynak, amely sok külső előfizetőt visszatarthat a szolgáltatás igénybe vételétől. MÁRCIUSTÓL 27 FORINT AZ EBÉD, KÜLSŐKNEK Jövedelemadó-változások 1992-től A VÁLLALAT CSAK AZ ÜDÜLÉSI DÍJ FELÉT FIZETHETI ADÓMENTESEN? Márciusban fórumot tartottak a jövőre megváltozó személyi jövedelemadóról szóló törvényről az MSZOSZ székházában. A fórum célja, hogy segítse a vállalatokat dolgozóik személyi jövedelemadójának kiszámításában, és egyben tájékoztassa az érintetteket arról, hogy a vállalati és egyéb juttatások közül melyek adókötelesek, és melyek adómentesek. Az utazási költségtérítések több kategóriába sorolhatók. Ezek közül nem képeznek adóalapot azok a hozzájárulások, amelyeket utólag fizetnek ki a dolgozóknak leadott számlák, utazási jegyek, vagy bérletek alapján, hiszen ezek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az összeg felvételekor a dolgozónak nem keletkezik többletjövedelme. Bonyolultabb kérdés a saját tulajdonú gépjárművek utáni térítés, hiszen ez egyéb típusú bevételnek számít, tehát az adóbevallásban az így felvett összegeket az idei évtől fel kell tüntetni. (Bár az ilyen juttatások eddig korlátozás nélkül adómentességet élveztek.) Arra azonban most is van lehetőség, hogy bizonyos kilométer-korlátozások figyelembevételével a gépkocsikra felvett átalányokat útnyilvántartások nélkül lehessen elszámolni. Ezeket a kilométerhatárokat az ágazati jogszabályok határozzák meg, a térítés ösz- szegét pedig a KHVM vonatkozó rendeletéi alapján kell kiszámítani. A másik sarkalatos pont az üdülési hozzájárulások megadóztatása. A szak- szervezti üdülésekre kiadott beutalójegyek nem számítanak jövedelemnek, tehát adómentes juttatásnak számítanak. A munkáltatók által fenntartott üdülők esetében azonban a házaspároknak, illetve családoknak felkínált üdülések költségének maximum felét fizetheti a vállalat adómentes juttatásként, ha az üdülési díjnak 70—80 százalékát fizeti ki a dolgozó helyett, úgy az 50 százalék feletti összeget hozzá kell venni a dolgozó adóalapjához. így előfordulhat, hogy a nyaralas többe került, mint gondolnánk, hiszen könnyen lehet, hogy éppen az üdülési hozzájárulás miatt kerül valaki magasabb adósávba, és nem üdülési díjként, hanem adóként fizeti be azt a néhány ezer forintot. Egyetlen megoldás, ha valakit úgy támogat a vállalata, hogy szociális segélyt utal ki számára. Adómentes szociális segélyt csak jogi személy adhat olyan embereknek, akik arra szociálisan rászorulnak. ÜZEMI FOGORVOSI RENDELÉS Április 1-jétől üzemi fogorvosi rendelés működik a gyárban. A fogorvos dr. Nagy Zsigmond, asszisztense dr. A/agyZsigmondné; az Egri Dohánygyár mellett ők látják el a Borgazdasági Kombinát fogorvosi gyakorlatát is. A fogorvos hetenként kedden és pénteken 7 órától 13 18 óráig, csütörtökön 13 órától 19 óráig rendel. Azok számára, akik mindennapos folyamatos kezelésre szorulnak, hétfőn 7 óra és 13 óra között, szerdán pedig 13 óra és 19 óra között a fogorvos rendelkezésre áll a Borgazdasági Kombinát fogorvosi rendelőjében.
