Dohánygyári Híradó, 1990

1990-12-01 / 2. szám

A DH csak edzőmérkőzés volt

KÉTÉVES MINŐSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM KÜSZÖBÉN

Kétesztendős, igen komoly erőfeszítés küszöbén állunk.

A vállalat vezetése — előrelátóan, mint mindig — újabb nagy ugrásra szánta el magát. A DH munkarendszer bevezetéséhez hasonló léptékű minőségfejlesztő program végrehajtásának eredményeképpen 1993. január 1. után meg akarunk felelni az európai piacgazdaságok követelményeinek.

Ha együtt akarunk működni az Európai Gazdasági Közösség 1992. végére tervezett egységes belső piacával — ha Európához akarunk tartozni — egyre sürgetőbb, hogy a hazai vállalatok megkezdjék a felkészülést. Különösen vonatkozik ez a tulajdonviszonyaikban átalakulófélben és erős versenyhelyzetben levő vállalatokra. Amit el kell érnünk, annak a DH-munkarendszer csak „edzőmérkőzése” volt. Magyarországon ma nincs olyan minőségellenőrzési rendszer, mely megfelelne a közösség előírta minőségi követelményeknek. Ezért vállalati szinten egy négyzetre emelt DH-t, teljesen új szemléletű minőségbiztosítási rendszer felépítését kell megkezdeni, tudomásul véve azt a tényt, hogy a minősítés alapját csak európai sztenderek képezhetik.

Ez év novemberében mintegy kétéves új rendszerfejlesző munka indul a CONTROLL minőségfejlesztő szakembereinek közreműködésével.

Elérendő célok, várható eredmények:

— nyugat-európai színvonalnak megfelelő minőség;

— selejt, hulladék, melléktermékcsökkenés;

— a gyártósorok minőség-kapacitásának megismerése;

— korszerű matematikai-statisztikai módszerek elsajátítása;

— a vezetés legkorszerűbb módszereinek meghonosítása.

Minőségügyi átvilágítással kezdődik a munka. A minőségfejlesztési stratégia a valóságos helyzet ismeretében fogalmazható meg. A stratégiai elemek megvalósulását — mint a DH-ban — dinamikus csoportmunkákkal alapozzuk meg.

A munkát a CONTROLL szakemberei és vállalatunk dolgozói csak közösen tudják végrehajtani. Mi ismerjük a vállalatot, termékeinket, folyamatainkat, — millió konkrét dolgot. A CONTROLL szakemberei ismerik az európai előírásokat, melyek az EGK tagállamaiban már természetesek, ám a hazai gyártók számára alkalmanként nehezen átlátható feladatsorozatot jelentenek. A kétfajta ismerettömeget a cél érdekében kell összehangolni.

A CONTROLL szakemberei pontosan ismerik a nemzetközi minőségügyi szabványok előírásait és gyakorlati követelményeit. Ezeknek alapján garantáltan képesek meghatározni a különbséget a hazai gyártási kultúra teljesítményei és a fejlett világ követelményei között. Eddigi tevékenységük megbízható referencia arra, hogy képesek megfogalmazni a különbség megszüntetésére irányuló intézkedéseket. Segítségükkel képesek leszünk felépíteni és mindennapos gyakorlattá tenni egy olyan minőségbiztosítási rendszert, melynek eredménye az európai minőségű végtermék. Azok az alapelvek, melyeket a DH-munkarendszerben megtanultunk, változatlanul érvényesek; ám a követelmények, az ismeretek és a gyakorlat szintje jóval magasabb lesz.

Ragadjuk meg a kínálkozó lehetőséget. Saját jól felfogott érdekünk.

Keresztessy Ferenc

HOGYAN TERVEZZÜNK CSEKÉLY KÁTRÁNYHOZAMÚ CIGARETTÁT?

Erős ventilációjú filterhez nem kell nagyporózitású cigarettapapír

(Magyar Dohányújság)

Három dohánykutató szakember, dr. Boros Lajos, dr. Hamza Jánosné és dr. Nemes Sándor, kísérleteket végzett és meghatározott egy gyártmánytervezési módszert csekély kátrányhozamú cigaretták előállítására. Tudvalevő, hogy a kátránytartalom csökkentését a füsthígítással lehet elérni. Ezt szolgálja egyfelől a filterventiláció, másfelől a cigarettatörzs ventilációja. Perforált cigaretták esetében a füsthígítás, mint eredő hatás, kétségtelenül a filter- és a törzsventiláció csökkentő hatásának szorzata. Ám a természetesen porózus cigarettapapírok esetében ez közel sem ilyen egyszerű. Az olyan cigaretták megtervezéséhez, melyeknek főfüstje nem tartalmaz 10 mg-nál több kátrányt, a cigarettaparaméterek, de elsősorban a törzs- és filterventiláció gondos összehangolása szükséges. A kísérletek a ventilációra vonatkoztak, mert az magától értődik, hogy a felhasznált dohánykeverék potenciális kátrányhozamát tekintetbe kell venni.

A vizsgálatokhoz a következő anyagokat használták fel: cigarettapapírok 16—192 cm3/perc légáteresztő képesség tartományban, mandzsettapapírok

0—1230 1/h légáteresztő képesség tartományban, 100 K porozitású filterburkoló. Elért ventiláció-tartományok: 2,4— 31,5% törzseventiláció, 19,1 — 55,5% filterventiláció. A minták száma 48 volt, azonos dohánytöltettel 80 mm hosszúságú próbagyártmányok 20 mm-es acetátfilterrel.

A többszörös mérési eredményekből a következőket állapították meg:

— egy adott összventiláción belül a részventilációknak optimuma van. Mivel a filterventiláció erősebb, az optimum úgy áll elő, hogy minél nagyobb az összventiláció, annál kisebbnek kell lennie a törzsventilációnak. Ezért erősen ventilált cigaretták esetében nem célszerű a nagy porozitású cigarettapapírok felhasználása.

— A kikövetkeztetett gyártmánytervezési módszer jól alkalmazható adott kátrányhozamú cigaretták tervezéséhez.

A gyártmánytervezési módszer a következő:

1. Meghatározzuk a szükséges kátránycsökkentés mértékét. A felhasználni kívánt dohánykeverék potenciális kátrányhozamának ismeretében kiszámítható a tervezett geometriájú filter nélküli cigaretta füstjének kátránytartalma. A csökkentés mértéke tehát adott.

2. Ezután meghatározzuk a füstszűréssel megvalósítandó csökkentés mértékét és kiválasztjuk az ehhez szükséges filtert.

3. Ismert lévén most már a ventilációval megvalósítandó kátránycsökkentés mértéke, a mellékelt ábra alapján becsülhető a szükséges törzs- és filterventiláció. Az ábrán a koordináta a filterventiláció (Fv,), az abscissa a törzsventiláció (Tv,), k = a ventiláció hatására bekövetkező kátránycsökkenés és Öv = összventiláció.

9