Dohánygyári Híradó, 1990

1990-12-01 / 2. szám

A DH csak edzőmérkőzés volt KÉTÉVES MINŐSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM KÜSZÖBÉN Kétesztendős, igen komoly erőfeszí­tés küszöbén állunk. A vállalat vezetése — előrelátóan, mint mindig — újabb nagy ugrásra szán­ta el magát. A DH munkarendszer beve­zetéséhez hasonló léptékű minőségfej­lesztő program végrehajtásának ered­ményeképpen 1993. január 1. után meg akarunk felelni az európai piacgazdasá­gok követelményeinek. Ha együtt akarunk működni az Euró­pai Gazdasági Közösség 1992. végére tervezett egységes belső piacával — ha Európához akarunk tartozni — egyre sürgetőbb, hogy a hazai vállalatok meg­kezdjék a felkészülést. Különösen vo­natkozik ez a tulajdonviszonyaikban át­alakulófélben és erős versenyhelyzet­ben levő vállalatokra. Amit el kell érnünk, annak a DH-munkarendszer csak „edzőmérkőzése” volt. Magyarorszá­gon ma nincs olyan minőségellenőrzési rendszer, mely megfelelne a közösség előírta minőségi követelményeknek. Ezért vállalati szinten egy négyzetre emelt DH-t, teljesen új szemléletű minő­ségbiztosítási rendszer felépítését kell megkezdeni, tudomásul véve azt a tényt, hogy a minősítés alapját csak eu­rópai sztenderek képezhetik. Ez év novemberében mintegy két­éves új rendszerfejlesző munka indul a CONTROLL minőségfejlesztő szakem­bereinek közreműködésével. Elérendő célok, várható eredmények: — nyugat-európai színvonalnak megfelelő minőség; — selejt, hulladék, melléktermék­csökkenés; — a gyártósorok minőség-kapacitá­sának megismerése; — korszerű matematikai-statisztikai módszerek elsajátítása; — a vezetés legkorszerűbb módsze­reinek meghonosítása. Minőségügyi átvilágítással kezdődik a munka. A minőségfejlesztési stratégia a valóságos helyzet ismeretében fogal­mazható meg. A stratégiai elemek meg­valósulását — mint a DH-ban — dinami­kus csoportmunkákkal alapozzuk meg. A munkát a CONTROLL szakemberei és vállalatunk dolgozói csak közösen tudják végrehajtani. Mi ismerjük a válla­latot, termékeinket, folyamatainkat, — millió konkrét dolgot. A CONTROLL sza­kemberei ismerik az európai előíráso­kat, melyek az EGK tagállama­iban már természetesek, ám a hazai gyártók számára alkalmanként nehezen átlátható feladatsorozatot jelentenek. A kétfajta ismerettömeget a cél érdekében kell összehangolni. A CONTROLL szakemberei ponto­san ismerik a nemzetközi minőségügyi szabványok előírásait és gyakorlati kö­vetelményeit. Ezeknek alapján garantál­tan képesek meghatározni a különbsé­get a hazai gyártási kultúra teljesítmé­nyei és a fejlett világ követelményei kö­zött. Eddigi tevékenységük megbízható referencia arra, hogy képesek megfo­galmazni a különbség megszüntetésére irányuló intézkedéseket. Segítségükkel képesek leszünk felépíteni és minden­napos gyakorlattá tenni egy olyan minő­ségbiztosítási rendszert, melynek ered­ménye az európai minőségű végtermék. Azok az alapelvek, melyeket a DH-mun­­karendszerben megtanultunk, változat­lanul érvényesek; ám a követelmények, az ismeretek és a gyakorlat szintje jóval magasabb lesz. Ragadjuk meg a kínálkozó lehetősé­get. Saját jól felfogott érdekünk. Keresztessy Ferenc HOGYAN TERVEZZÜNK CSEKÉLY KÁTRÁNYHOZAMÚ CIGARETTÁT? Erős ventilációjú filterhez nem kell nagyporózitású cigarettapapír (Magyar Dohányújság) Három dohánykutató szakember, dr. Boros Lajos, dr. Hamza Jánosné és dr. Nemes Sándor, kísérleteket végzett és meghatározott egy gyártmánytervezési módszert csekély kátrányhozamú ciga­retták előállítására. Tudvalevő, hogy a kátránytartalom csökkentését a füsthígí­tással lehet elérni. Ezt szolgálja egyfelől a filterventiláció, másfelől a cigaretta­törzs ventilációja. Perforált cigaretták esetében a füsthígítás, mint eredő ha­tás, kétségtelenül a filter- és a törzsven­­tiláció csökkentő hatásának szorzata. Ám a természetesen porózus cigaretta­­papírok esetében ez közel sem ilyen egyszerű. Az olyan cigaretták megterve­zéséhez, melyeknek főfüstje nem tartal­maz 10 mg-nál több kátrányt, a cigaret­taparaméterek, de elsősorban a törzs- és filterventiláció gondos összehango­lása szükséges. A kísérletek a ventiláci­­óra vonatkoztak, mert az magától értő­dik, hogy a felhasznált dohánykeverék potenciális kátrányhozamát tekintetbe kell venni. A vizsgálatokhoz a következő anya­gokat használták fel: cigarettapapírok 16—192 cm3/perc légáteresztő képes­ség tartományban, mandzsettapapírok 0—1230 1/h légáteresztő képesség tar­tományban, 100 K porozitású filterbur­koló. Elért ventiláció-tartományok: 2,4— 31,5% törzseventiláció, 19,1 — 55,5% filterventiláció. A minták száma 48 volt, azonos dohánytöltettel 80 mm hosszú­ságú próbagyártmányok 20 mm-es ace­­tátfilterrel. A többszörös mérési eredményekből a következőket állapították meg: — egy adott összventiláción belül a részventilációknak optimuma van. Mivel a filterventiláció erősebb, az optimum úgy áll elő, hogy minél nagyobb az össz­­ventiláció, annál kisebbnek kell lennie a törzsventilációnak. Ezért erősen venti­­lált cigaretták esetében nem célszerű a nagy porozitású cigarettapapírok fel­­használása. — A kikövetkeztetett gyártmányterve­zési módszer jól alkalmazható adott kát­rányhozamú cigaretták tervezéséhez. A gyártmánytervezési módszer a kö­vetkező: 1. Meghatározzuk a szükséges kát­ránycsökkentés mértékét. A felhasznál­ni kívánt dohánykeverék potenciális kát­rányhozamának ismeretében kiszámít­ható a tervezett geometriájú filter nélküli cigaretta füstjének kátránytartalma. A csökkentés mértéke tehát adott. 2. Ezután meghatározzuk a füstszű­réssel megvalósítandó csökkentés mér­tékét és kiválasztjuk az ehhez szüksé­ges filtert. 3. Ismert lévén most már a ventiláció­­val megvalósítandó kátránycsökkentés mértéke, a mellékelt ábra alapján be­csülhető a szükséges törzs- és filterven­tiláció. Az ábrán a koordináta a filterven­tiláció (Fv,), az abscissa a törzsventilá­­ció (Tv,), k = a ventiláció hatására bekö­vetkező kátránycsökkenés és Öv = összventiláció. 9

Next

/
Thumbnails
Contents