Dohánygyári Híradó, 1990
1990-12-01 / 2. szám
A Philip Morris központi gyárépülete a virginiai Richmondban A TULAJDONREFORM ÉS VÁLLALATUNK LEHETŐSÉGEI A társadalmunk egészének megváltoztatására irányuló törekvés lényeges eleme a gazdaság modernizálása. Régi felismerés, hogy ez a modernizálás a jelenlegi tulajdonviszonyok fenntartása mellett nem valósítható meg. Alapvető kérdés tehát az, hogyan lehet a jórészt formálissá vált állami tulajdont kiiktatni és magántulajdonra váltani. Az Egri Dohánygyár stratégiáját alapvetően két tényező határozza meg: tudatos marketing-politikával új fix külföldi piacok megszerzése, másrészt e piacok kiszolgálásához szükséges többleterőforrások biztosítása. Vállalatunk, felismerve azt a tényt, hogy technikai, tecnológiai előrelépésünk tisztán hazai erőforrásokból nem valósítható meg, már eddig is kutatta külföldi tőke bevonásának lehetőségeit. Az állami vállalatok átalakulásának szabályait az 1989. évi XIII. törvény szabályozta. E törvény lehetőséget ad a Vállalati Tanácsok által irányított vállalatoknak, hogy e törvény adta feltételek betartása esetén az átalakulásról maguk döntsenek. E törvény ismeretében alakítottuk ki elképzeléseinket, illetve folytatunk tárgyalásokat az Austria Tabak, illetve a Philip Morris céggel. A tárgyalások tényéről munkatársainkat folyamatosan tájékoztattuk. Tekintettel arra, hogy várható volt a törvény módosítása, elkötelező érvényű nyilatkozatokat sehol sem tettünk, lehetőségeinket próbáltuk felmérni. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megtörtént az átalakulási törvény módosítása. A legfontosabb változások az alábbiak: 1. / Nem bocsátható ki úgynevezett meghitelezett ideiglenes részvény. 2. / A vagyonmérleg szerinti teljes vagyont törzstőkeként be kell vinni a társaságba. 3. / A társaságba bevitt teljes államivállalat^tőkerész felett a tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Megszűnt tehát az a lehetőség, hogy az Állami Vagyonügynökséget csak a bevitt vállalati vagyon 20%-a illeti meg s a fennmaradó hányadra eső részvényeket maga a társaság értékesítse. 4. / Megszűnt az az előírás, hogy csak akkor lehet átalakulni, ha külső résztvevő az átalakuló vállalat vagyonmérleg szerinti vagyonát legalább 20%-kal meghaladó plusztőkével lép be a társaságba. 5. / A korábbi szabályozás szerint az átalakulás kérdésében a döntés a Vállalati Tanács kezében volt. Ez úgy módosult, hogy az átalakuláshoz a következő lépések szükségesek: a. / a Vállalati Tanács dönt az átalakulás szándékáról, b. / erről a szándékáról a Vagyonügynökséget értesíti, és megküldi a Vagyonügynökség részére a részletes átalakulási elképzeléseit, c. / a Vagyonügynökség megteszi észrevételeit, és meghatározza az átalakulás feltételeit, d. / a Vállalati Tanács ezt követően a Vagyonügynökség által meghatározott feltételek alapján dönt az átalakulásról. 6./ Mindaddig, míg a Vagyonügynökség a bejelentett átalakulási szándékra az észrevételeit nem teszi meg, a vállalat külső befektetők részére az átalakulással kapcsolatos kötelező jognyilatkozatot nem tehet. Van lehetőség arra, hogy a Vagyonügynökséggel a szándékok egyeztetésre kerülnek és a részvénytársaság eleve úgy alakul át, hogy valamelyik külső vállalkozó már korábban, az átalakulással egyidejűleg lejegyez, illetve megvesz olyan részvényeket, melyeket az Állami Vagyonügynökség értékesít. Az Állami Vagyonügynökség rendelkezése alatt álló részvényekből értékesített részvények után az eladási ár 80%-a az Állami Vagyonügynökséget, 20%-a az átalakulással létrejött társaságot illeti. Ez utóbbi 20% a társaság felhalmozott vagyona, amelyből dolgozói részvényeket kell kibocsátani. A 80— 20%-os arányhoz képest a Vagyonügynökség kedvezőbb arányt is megállapíthat. Rendkívül fontos, hogy az átalakulás folyamán a vállalatnál dolgozó emberek érdekei messzemenően figyelembevételre kerüljenek, s az Egri Dohánygyár továbbra is az eddigiekhez hasonló szociális politikát alkalmazhasson. A fentiek érvényre juttatása minden tárgyaláson szóba kerül, melyeket a lehetséges partnerekkel folytatunk. TARNÓCZI TIBOR 7
