Dohánygyári Híradó, 1990
1990-09-01 / 1. szám
MEGVETTE A SARUDI TELKET A SZAKSZERVEZET A szakszervezeti tagdíjak befolyt összegének egy részét a VSZT kamatozó tartós betétként tartotta, és a VSZT-határozat értelmében ebből az összegből 1200 m2-es telket vett Sarudon üdülési célokra. Az elképzelések szerint a Tisza-menti telken sátorozásra alkalmas kempinget rendeznek be a dolgozók számára, ezen kívül faházakat is építtetnek. A telek tiszai fürdési és evezési lehetőségeket és „horgászparadicsomot” jelent majd a dohánygyáriaknak. A VSZT a sporttámogatás érintetlensége mellett döntött. Az év eleji szakszervezeti tanácsi ülésen Molnár Jenő gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettes tartott expozét az üzemi étkeztetés térítési díjának fölemeléséről. Mint mondotta, az üzemi konyha költségvetésében mintegy 30%-os költségemelkedés állt be. 1989-ben a nyersanyagnorma 20 forint volt; most a nyersanyagnorma 26 forintra emelkedett. Ehhez járul a rezsiköltség, így egy adag önköltsége 45 forint. Mivel a vállalat nem kívánja a teljes 26 forintos nyersanyagnormát a dolgozóra hárítani, ebből 4 forintot átvállal. Ez azt jelenti, hogy az ebédért a korábbi 18 forinttal szemben 22 forintot kell fizetni. Nem vállalati dolgozók, természetesen, a teljes 45 forintot megfizetik az ebédért. Míg Veres Jánosné támogatta az előterjesztést, azzal, hogy ez más intézmények költségalakulásához képest nagyon is ked-A „JÓLÉTI ÁLLAM” ÉS DISZKRÉT KEZELÉSE Nem mindenkinek tetszik az a vezetői intézkedés, mely arra irányul, hogy a bérkifizetéseknél ki-ki csak a maga illetményét ismerje meg és ne tájékozódjék másokéról. A szakszervezeti tanácsban még az év elején Skovrán Ákos kérdezte meg, milyen alapon tette rendszerré a vállalat azt, hogy az emberek ne szerezzenek tudomást egymás fizetéséről. Még nem mondhatjuk, hogy jóléti államban élünk, s amikor egyre több család jut el a létminimum határára, az emberek érzévező, Bessenyei Lajos határozottan szembefordult az üzemi ebéd újabb 4 forintos költségemelkedésével. Azzal érvelt, hogy a vállalat, a dolgozók munkájának eredményéből, túlságosan nagy összeget fordít a sport támogatására. Mint mondotta, „a városban nincs sport és fölösleges ekkora összeget belepumpálni”; ezt kellene csökkenteni és helyette úgy támogatni az üzemi étkeztetést, hogy a dolgozókat ne terhelje újabb kiadás. Molnár Jenő két külön kategóriának nevezte az étkeztetést és a sporttámogatást. A vállalat eredményéből nemcsak a sportot, hanem intézményeket, kórházat, beteg gyermekek gyógyítását is támogatjuk; ez a vállalat társadalmi szerepe és ennek elsorvasztásával a vállalatról alkotott képet érné kár. Az országos átlaghoz képest viszont az étkeztetési költség 4 forintos emelkedése minimális. Végül is a VSZT leszavazta Bessenyei Lajost és egyetértett az étkeztetési térítési díj új megállapításával. A JÖVEDELMEK kenyek az elosztás esetleges igazságtalanságai iránt. Molnár Jenő igazgatóhelyettes határozottan megvédte a vállalatvezetés döntését. Ha ma még nem tartunk is ott, de haladásunk iránya határozottan a jóléti állam. A vezetés azért döntött így, hogy az embereket ne az foglalkoztassa, kinek mennyi a fizetése. Éppen arról van szó, hogy differenciálunk, mert tovább már tarthatatlan a szemhunyás a teljesítmények különbözősége között. A munkáltatói joggal felruházott vezető értékeli a munkát és felosztja az ellenértéket. Ennek akkor is így kell lennie, ha nem zárható ki száz százalékig a szubjektivizmus. Aki kevesebbet kap, irigykedni fog arra, aki többet kapott. Ez az általános közérzet rovására megy. Lausanne-ban, a Philip Morrisnál még azok sem tudják, mennyi a másik fizetése, akik tíz éve egymással szemben ülnek. De nem is érdekli őket. Skovrán Ákos nem fogadta el a választ. Újra azt hangoztatta, különbség van a jóléti állam és a szűkös eszközöket elosztó Magyarország között. x Véleményünk: ebben a kérdésben a vállalatvezetésnek van igaza. A jövedelemkülönbségek szükségszernek, viszont óhatatlanul irigységet keltenek. Az irigység pedig életminöség-rontó tényező. Egymás fizetésének ellenőrzése csak ott jogos, ahol a lő cél az egyenlő elosztás. Ezt azonban már ismerjük és elegünk van belőle. BESSENYEI LAJOS ÉS MOLNÁR JENŐ VITÁJA AZ ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL ÜDÜLŐI TURNUSOK ÉS DÍJAK A VSZT ez év február 28-i ülésén véglegesítette az üdültetési turnusokat és djakat. A megszokott csehszlovákiai és balatonszabadi üdülőkhöz most egy új lehetőség: a KÉKES is csatlakozott. A kékesi üdülő elsősorban asztmatikus légúti, illetve pajzsmirigy-betegségben szenvedőknek nyújt gyógyulási lehetőséget, de, természetesen, egészséges dolgozók is igénybe vehetik, mint hegyi üdülőt. Végül is a vállalat a DOHÉSZK-kal közösen egy apartmanra kötött bérleti szerződést; a körülmények első osztályúak, kezelési, sportolási és szórakozási lehetőségek adottak. Csehszlovákia A turnusok vasárnaptól szombatig tartanak, de két hétre is lehet jelentkezni. Térítési díj dohánygyári dolgozó és családtagjai A költségek jelentkezés után azonnal fizetendők. Balatonszabadi Turnusok: 800 Ft/fő dolgozó vendége 1000 Ft/fő VI. 12-25. VI. 26—VII. 9. VII. 24. — Vili. 6. Vili. 7. - Vili. 20. Térítési díj VII. 10. -VII. 23. Vili. 21.- IX. 3. Váll. dóig. Házastárs Gyermek Egyéb 2—14 é. 14. é. felüli Ft/fő/napra 100 114 59 65 350 7 napra 700 798 413 455 2.450 14 napra 1.400 1596 826 910 4.900 Kékes Turnusok: III. 28. - IV. 10. X. 10. — X. 23. IV. 25. - V. 08. X. 24. — XI. 06. VII. 04. - VII. 17. XI. 07. — XI. 20. Vili. 15. — Vili. 28. XII. 19. — 1991.1 01. Vili. 29. - IX. 11. Elsősorban a turnusigényeket kielégítve, de ezen túlmenően jelentkezni lehet a turnusokat megbontva rövidebb időszakra is. Térítési díj Váll. dóig. Házastárs Gyermek Vendég 2-■14 é. 14 é. felüli iskolai tanuló Ft/fő/nap 100 114 59 65 350 7 nap 700 798 413 455 2.450 14 nap 1.400 1.596 826 910 4.900 ■O' : -V 17 'Risí'm EGER
