Dohánygyári Híradó, 1990
1990-09-01 / 1. szám
GYALOGBÉKA — avagy miért tartott tíz évig a trójai háború? A valamirevaló tankönyvek előszava így kezdődik: már az ókori görögöknél is... Bizonyára már az ókori görögöknél is volt munkavédelem. Ez a gondolat annak hatására fészkelt meg bennem, ahogyan nálunk a munkavédelem paragrafusai a gyakorlatban érvényesülnek. Még a múlt év őszén kaptunk két importált emelővillás targoncát az NSZK-ból. Használatba venni nem tudtuk, mert a személyi feltételek biztosítása és a munkavédelmi előírások teljesítése hónapokig elhúzódó problémát okozott. A negyedik hónapban történt, hogy álmomban megjelent Hermes, az olimposzi istenek információs menedzsere és azt a szenzációs új változatot közölte, miszerint a nevezetes faló ötlete már a háború első évében megszületett. Az újítás kezdetben Epeiosz mester nevén futott, de Odüsszeusznak roppantul tetszett az ötlet, olyannyira, hogy azonnal kisajátította. (Tehette, király volt.) Azonnal intézkedett: ácsok, asztalosok, mesteremberek rövid időn belül elkészítették a hatalmas méretű falovat, igenis, a háború kilencedik hónapjában! No persze, akkor sem lehetett csak úgy ukmukfukk beleugrani a falóba, azt meg csak úgy bevontatni Trója falai mögé. Szóval kellett oda sok-sok papír, akarom mondani, cserép, használatbavételi engedély, szakképzettség, műszaki leírás, engedélyezés meg miegymás. Epeiosz mester hiába bizonygatta, hogy ő tervezte, építésénél jelen volt, hajlandó ő maga kezelni a csapóajtót, de a görög hatóság, de főként a munkavédelmi főparancsnok hajthatatlan volt. Először munkavédelmi szempontból, a vonatkozó rendelkezések szerint meg kellett határozni kis, közepes vagy nagy harcigép kategóriába tartozik-e? Vajon a kezeléshez milyen szakképzettség szükségeltetik? Gondolom ez már a háború ötödik évében lehetett. Spártában csak vasló volt. Annak rendje-módja szerint el is mentek a harcosok harcigépkezelői tanfolyamra Spártába, ahol sikeresen vizsgát tettek, azonban nem faló kezeléséből, hanem, mondjuk, csak vas-ló-ból, ugyanis ott csak olyan volt. 14 A spártaiak küldték is a vasló-kezelői jogosítványt. Adtak volna ők fa-ló-ból is, de ahhoz az athéniaknak kellett volna igazolást adni a falókezelésből, 20 óra gyakorlatról. Ki harcoljon? No de, ki tartson oktatást, ki írjon (karcoljon) alá? Ki vállalja a felelősséget? Elképzelem, hogy Odüsszeusz milyen dühös lehetett ennyi tétovázás láttán, miközben legkiválóbb harcosa, a rettenthetetlen Achilles is elesett, az évek meg teltek-múltak. Ravaszságáról híres Odüsszeusznak azonban támadt egy kiváló ötlete. Ha már nincs, aki a gyakorlati oktatást megtartsa, nincs, aki az igazolást aláírja, írják alá a harcosok, hogy ők tudják kezelni a falovat, és ismerik a karbantartását is. Nos, ezzel még korántsem oldódott meg minden, ugyanis ez a papír, akarom mondani, cserép, nem volt elég, a spártai harcigépkiképző központ oktatási osztályának kellett a munkavédelmi fővezér alákarcolása is. Maga Odüsszeusz vitte személyesen Agamemnónnak a papírt, akarom mondani, cserepet, ugyanis ő volt megbízva a munkavédelmi (harcvédelmi) felügyelettel. Nos, végül is rákerült az aláírás (karcolás). Levizsgáztak A faló meg csak ott állt árván, a harc meg javában dúlt. A harcosok még egyszer elmentek Spártába, ahol 10 perc alatt levizsgáztak, immár faló-kezelésből. Utazás viszsza, hosszú hajóút, de végül is minden szempontból készen állt a csapat. Ez a kilencedik év végén volt. Az akció végrehajtása már semmiség volt, az előzőekhez képest. Mi más oka lehetett, hogy 10 évig tartott Trója ostroma, amikor egyetlen éjszaka elég volt az elfoglalására? Epidauroszban facsigának csúfolták a falovat. Ez nem eshetik meg az egri dohánygyáriakkal, mert nekik egy targonca üzembe állításához elegendő volt 4 hónap is. Úgy ám, öcsém, facsiga! Gönczi Gábor Filtergyártás DUPLA VAGY SEMMI /•*— Már megint? Hiszen márciusban megválasztottuk a VT-t! — Hol van az már! Azóta volt egy képviselőválasztás, egy népszavazás, nyakunkon az önkormányzati választás... — Jaj nekem, abból is kettő lesz!... (Ez az év legjobb vicce. Beküldte: A Magyar Köztársaság Kormánya.)
