Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
Barátaink életéből Ha megmozdul a Föld Mint minden katasztrófa, így az örményországi földrengés is megdöbbentette az embereket. Ilyenkor mindenkit jobban foglalkoztat a gondolat, mitől van ez, hol lehetséges, lehet-e előre jelezni, mit tehetünk ellene. A Föld legfélelmetesebb és legpusztítóbb jelensége a földrengés. A földet formáló őserő hatalmas energiája térben és időben sugárzódik ki vagy nyelődik el, pattan ki kiszámíthatatlanul, kisebb vagy nagyobb erősségű földrengés formájában. A földrengések mintegy 90%-a földünk jól körülhatárolható zónáiban zajlik le, de vannak olyan zónák is, ahol eddig még nem jegyeztek fel földmozgást. Tudományos magyarázat szerint mintegy 2 millió éve, a korábban összefüggő amerikai, eurázsiai és afrikai kontinens széttöredezett és elkezdett távolodni egymástól. A Föld szilárd burka tehát nem összefüggő, hanem óriási törésdarabok, lemezek halmaza. Az egyes — tektonikus — lemezek ütközve súrlódva, egymás alá-fölé torlódva mozognak. Az ütközési, találkozási pontokon, vonalakon felhalmozódik a feszültség és egy adott pillanatban töréshez vezet. Ekkor a kipattanáskor felszabaduló energia egy része rugalmas rezgés hullámmá alakul és elindul útjára, hogy több ezer km után szóródva, gyengülve végül elérje a földfelszínt. A földfelszínre jutó hullámok mérhető elmozdulást hoznak létre csaknem az egész Föld felszínén. Vulkáni tevékenység, föld alatti üregek beomlása, föld alatti atomrobhantások után keletkező ellennyomás is kiválthat kisebb földmozgást. A pusztító erejű földrengések évezredek óta sok-sok emberi és anyagi áldozatot követeltek. A tudomány nagyon sokat tesz azért, hogy megoldja a földrengések előrejelzésének problémáját, s az emberek reménykednek, hogy ez egyszer sikerül is, hiszen már sok biztató részeredmény is van. Magyarország területén már időszámítás után 455-ben észleltek földrengést Szombathely térségében. Természetesen ezekből az időkből kevés adat áll rendelkezésre. Az utóbbi száz évben viszont csaknem ezer esetet regisztráltak. Hazánkban 1905 óta vanak földrengést jelző állomások és tulajdonképpen ettől kezdve tekinthetők megbízhatónak az adatok. Mint másutt, nálunk is a törésvonalak mentén, vagy ezek közelében keletkeznek földrengések. A törések mentén feloldódó feszültséget két módon mérik. Az egyik: a Richter-féle számítás arról ad tájékoztatást, hogy milyen nagyságú energia szabadult fel a födrengés középpontjában. Magyarországon 7,5—8 Richterméretű nagy földrengés mint amilyen Kínában, Mexikóban vagy Örményországban. volt, nem történt. Tekintettel arra, hogy a geológiai változások igen lassúak néhány ezer éven belül elméletileg a jövőben sem várható. A másik módszer az emberek megfigyelésére alapoz, arra, hogy az észlelés helyén milyenek voltak a rengést kísérő jelenségek. A Mercalli-Sieberg skála 12 intenzitásfokozatot különböztet meg. Az észlelési színhelyeken megfigyelt jelenségeket, károsodásokat tükröző intenzitásértékeket nézve ebben az évszázadban tíz 7-es vagy annál nagyobb földrengés volt hazánkban. Pl. 1903- ban Egerben 8-as, 1911-ben Kecskeméten előbb júniusban 7-es, majd júliusban 8-as, 1925- ben ugyancsak Egerben 8-as földrengést észleltek. A szakemberek szerint a magyarországi földrengésekben nincs periodicitás, bekövetkezésük- I re nemigen lehet valószínűséget mondani, nem is olyan pusztító erejűek, mint sok helyen a világban, azonban a földrengések előfordulásának számát, időnkénti nagy erősségét tekintve nem lehet lebecsülni e természeti csapás lehetőségét. Hazánkban ma már több ál- ! liomáson történik a rengések : mérése, rögzítése és az állomások adatait számítógép dolgozza fel rövid idő alatt. Ez fontos a polgári védelem szempontjából is, mivel a gyorsan megkapott információ nyomán lehet rövid idő alatt megfelelő mentőerőket irányítani a helyszínre. Ez a mentőerő pedig mi magunk vagyunk, azzal, hogy elsajátítjuk a műszaki mentés alapvető feladatait, az elsősegélynyújtás Legfontosabb teendőit s a polgári védelem irányításával képesek vagyunk a mentést gyorsan megkezdeni. Katasztrófák hallatán egyes emberek nagyon hamar hangot tudnak adni véleményüknek, miszerint nem volt gyors a segítség, nem volt szakszerű stb. Csak az a baj ebben, hogy pontosan az ilyen emberek igyekeznek nagy ívben kerülni a polgári védelmi kiképzéseket. Persze ha bajban van elvárja a segítséget, de maga 1 mit sem tesz ezért. Ugyan kitől vár segítséget? Tudomásul kell venni nincs semmilyen űrbéli, vagy mennyei csapat I ilyen célra. Csak magunk vagyunk, tehetjük azt amit tudunk, amire felkészültünk. A katasztrófák előfordulásának lehetőségét nem szabad lebecsülni. A szomorú esetek láttán, hallatán gondolkozzunk el egy kicsit. Inkább most szánjunk időt a felkészülésre, mint katasztrófa esetén tehetetlenek legyünk. Szovjetunió A szovjet sajtóban és tudományban jó két éve élénkült meg a vita arról, -hogy összeegyeztethető-e a tervgazdaság irányításának szocialista elve olyan piaci módszerekkel, mint például az ösztönző árak, a hitel, a kamat és a törlesztési határidő. A téma azonban ennél sokkal régebbi keletű. Az 1921—22-ben bevezetett új gazdaságpolitika, a NÉP idejétől a 30-as évek elejéig már folyt erről vita. 1934 májusában Buharin az Izvesztyijában arra utalt, hogy létre kell hozni a szocialista piacot és az anyagi ösztönzés kereskedelmi mechanizmusát kellene érvényesíteni. Válaszként Sztálin határozottan elutasította ezt. A születő adminisztratív-parancsunalmi rendszer kemény és kegyetlen keretei között nem lehetett nyílt vita tervről és piacról. A központi tervezés a szocializmus szinonimája lett, míg a piacgazdaságot a tőkés gazdaság ismérvének minősítették. A 60-as években megújult vitát Nyemcsinov, Novozsilov, Kanitorovics és a gazdasági reformot a sajtó hasábjain talán kollégáinál közérthetőbben propagáló Liberman professzor művei jelzik. A Brezsnyev-korszak pangás-időszaka vitát és reformot egyaránt elfojtott. A 80-as évek második felében megújult vitába nemrég Mihail Gorbacsov is bekapcsolódott. Or jóiban, egy pártmunkás-konferencián kijelentette, hogy torznak bizonyultak a központi tervezésen alapuló gazdaságirányításnak a szociális-gazdasági fejlődésben játszott szerepére és módszereire vonatkozó elképzeléseink. Gyakorlatunkban a tervszerűség gyakran a merev adminisztratív irányításra korlátozódott. A mai gazdasági modell és hatékonysága nem felel meg a szocialista gazdasági rendszer lehetőségeinek. Gorbacsov szerint a szocialista állam gazdasági szerepéről szóló vulgáris elképzelések szorosan összefüggnek azzal, hogy a piacnak a szocializmusban játszott szerepét hosszú időn át lebecsülték. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a piac ismérveit és a piac ellenőrzését semmibe vevő tervirányítás ugyanúgy nem teljes értékű, mint a tervvel nem szabályozott piac. A terv nem mond ellent a piacnak —, ellenkezőleg, csak a piaci mechanizmusok alkalmazásával válik hitelessé és megvalósíthatóvá. Nem a piac és a terv egyikének tagadása az igazi eltérés a szocializmus és a kapitalizums között, hanem az, hogyan és kinek az érdekében használják fel azokat és hogy eszköz-e bennük az ember vagy cél? Abból kiindulva, hogy az, ember a társadalmi fejlődés legmagasabb rendű értéke és célja, a terv és piac problematikája a dogmatikus viták síkjáról a társadalom és minden egyes tagja számára hasznos gyakorlati tettek szférájába helyezhető át. Ebben kifejeződik a párt és az állam jelenlegi politikája. A probléma az, hogyan kell ötvözni a. tervezést a piacgazdasággal? A piaci szocializmus modelljének kialakításához legalább három aktuális gyakorlati feladatot jelölhetünk meg. Először is az állami megrendelések csökkentése, hogy a vállalatok szabadon és jövedelmezően használhassák fel az e megrendelések teljesítésén fölül előállított termékeiket; másodszor a termelőeszközök nagykereskedelmének megteremtése az önkényesen kialakított központi alapok szigorú elosztása helyett; végül pedig az árképzés szabályozása minden szinten — a nagykereskedelmi, a felvásárlási, a számított és a tervezett termelői áraktól a kiskereskedelmi árakig. Mindenütt rabolnak Rablás az egész világ, mondhatnánk Shakespeare után szabadon. Rabolnak mindenütt. Vannak akik gyorsan, szinte egyik napról a másikra gondolják ki ördögi tervüket („A” változat), míg mások komótosan, kevesebb kockázatot vállalva készülnek a Nagy Rablásra („B” változat). Ez utóbbiak közé tartoztak pl. az özvegyek is, nem volt nehéz megjósolni, hogy a jól kitervelt rablással nem várják meg az új esztendőt. Már ebből is látszott, hogy nem magyar sorozatról van szó, hiszen nálunk a legnagyobb rablások általában január első napjaiban kezdődnek, ekkor emelkednek a legmeredekebben az árak. Ilyenkor vezetnek be új szabályozókat, adórendszert, s még számos olyan dolgot, melyektől kinyílik az ember zsebében a pénztárca 2 DOHÁNYGYÁR A franciák szerencsére gyorsabbak, mint az angolok. Példa erre a Sok pénznél jobb a több c. filmvígjáték, ahol is két amatőr bankrabló — civilben mindketten munkanélküli szervezett dolgozók — játékfegyverekkel behatol egy bankba. Ettől kezdve a történet érdekfeszítővé válik: egyikük pl. aki a bankrablás előtt szoknyavadászként is működött, szerelmes lesz az egyik jó küllemű női szereplőbe. Végül, amint ez már bankrabláskor szokásos, betörők és áldozatok öszszebará tkoznak, megállapodnak, hogy testvériesen elosztják a zsákmányt, majd ennek örömére hatalmas zabálást csapnak. Ettől kezdve a francia konyha magyar ízekkel párosul: először csak a kiküldött rendőrtisztről derül ki, hogy megvásárolható, a film végére pedig magát az államtitkárt is sikerült megvesztegetni. Külön szerencse, hogy nálunk nincsenek ilyen államtitkárok, rendőrtisztek és banktisztviselők. Persze rablásiban nekünk is van részünk, épp elég. Itt volt pl. a magyar versenyautó-kiállítás, ahol a szervezők a hazai kiállítóktól 36 ezer forintot kértek a részvételért, miközben a külföldiek ingyen is bemutathatják autócsodáikat. A Híradóban az illetékes megmagyarázta a rendelkezés okát, de ettől sem lettünk okosabbak: megmagyarázni ugyanis könnyű, ám érteni annál nehezebb. Igaz, a versenyautók még így is jobban jártak, mint az az OPEL, amelyik szeptember végén egy belvárosi bemutatóteremből tűnt el néhány napra. A rejtélyes történet heppienddel végződött : kiderült, nem rabolták el a járművet, még csak nem is betöréshez használták, mindössze annyi történt, hogy egy teljes hétvégét a kereskedelmi államtitkárnál töltött, kipróbálásra. Sajnos airról nem érkezett híradás, vajon elégedett volt-e a magas beosztású hivatalnok az autóval, csak annyit tudni, hogy a feltehetőleg viharos víkend után az OPEL félnapos szervizelésre vonult. Bárhogy is legyen, az illetékesek mind ez ideig nem cáfolták a híresztelést, miszerint január elsejétől minden magyar ember állampolgári jogon igényelheti, hogy hét végére nyugati autót kapjon kipróbálásra. Kipróbálták az olcsó tojást is, de nem vált be. Amint a Híradóban is láthattuk, olcsó tojásnak híg a leve, s a nyári olcsóságnak most adjuk meg az árát. Ma már négy forintot is elkérnek egy tojásért, vagyis tojáshelyzet van, magyarázat van, csupán felelős nincs. A Főbaromfiász egyébként meggyőzően érvelt, amikor kijelentette: két forintért nem tojnak a tyúkok! Hogy ezt mikor mondták a baromfiak, nem tudni: lehet, hogy a SZOT-töl független, demokratikus tyúfoszakszervezet harcolta ki 100 százalékos tojásáremelést? Drágább lett a fagyálló, a fenyőből készült fűrészáru, drágább lett az egész élet. Egy Nagy Rablás áldozatai vagyunk mindannyian, s még arra sincs lehetőségünk, hogy — mint a filmben tették — szövetkezzünk a rablókkal. Ennél még a tévé is jobb: ha gyenge is a műsor, ott legalább csak az időnket rabolják ... SZKI-verseny Már hagyománynak számít a végzős dohányfeldolgozó szakmunkástanulók Szakma Kiváló Tanulója verseny. A tanulóknak szakmai írásbeli feladatot kell megoldaniuk, gyakorlati munkát kell végezniük és a szakmai tárgyakból szóbeli feleletet kell adniuk. A debreceni és az egri iskola dohányos tanulói évenként mérik össze tudásukat Most a debreceniek lesznek a verseny házigazdái. A most lezajlott háziversenyen az is eldőlt, hogy kik fogják az egri színeket képviselni Debrecenben. De a többi tanuló számára is hasznos, hisz ezzel is gyakorolhatták az önálló munkavégzést, felmérhették, hogy mennyire befolyásolja őket mozgásukban, feleletükben, ha többen is figyelik mozdulataikat, hallgatják mondandójukat. A verseny első három helyezettje — Ivády Éva, Ivády Katalin, Muhari Mária — könyvjutalmat és ajándékutalványt kapott. Sikeres felkészülést kívánunk a debreceni ver senyre! % « Rajna
