Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-10-01 / 10. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XVIII. évfolyam, 10. szám » ARA: 2,30 FORINT 1989. október hó Dohánygyári Fiatalok Szövetsége program­tervezete Szervezeti és Működési Szabályzata Az Egri Dohánygyár DFSZ Bizottsága legutóbbi ütésén megvitatta és elfogadta a programtervezetet, valamint a Szövetség Szervezeti és .Működési Szabályzatát. A program az alábbiakat tartalmazza: „Napjainkban végbemenő gyors változásokkal szemben mind több fiatal áll kérdőjel­lel fejében. Nem tudni, me­lyek a ma is vállalható érté­keink, s nem tudni, melyik út végződik zsákutcában. Az if­júság jövőbe vezető útja min­den egyes kődarabját önmagá­nak kell leraknia, verejtékes munka árán. Ezért egy olyan közösséget akarunk létre­hozni: — melyben az egyén rátalál önmagára, s képes ön­maga megvalósítására; — melyben a tagság érzi, hogy személyére és mun­kájára igényt tart a kö­zösség ; — mely képes tagjai érdek­feltárására és érdekvé­delmére; — rendelkezik hiteles in­formációkkal ; — mely a nyilvánosság kontrolljával működik; — s mely képes olyan sza­badidős programokat szervezni, ami kielégíti a tagság kulturális és szel­lemi igényeit egyaránt. Vállalatunknál működő szervezetekkel való kapcsolat Hatékony érdekvédelmi munkánk megvalósítása ér­dekében fűzzük szorosabbra kapcsolatunkat a szakszerve­zettel. A ma létező szakszer­vezetben szervezetlenül meg­jelenő érdekeink (megfelelő ifjúsági képviselet híján) el­sikkadtak, problémáink meg­oldatlan halmozódtak. Melyek is ezek? — tőmon­datokban: — élet- és pályakezdés ne­hézségei; — képzettségnek nem meg­felelő munkavégzés; — hatékony minőségi mun­kavégzés szerepe a tel­jesítményelv helyett; — lakásproblémák megol­datlansága. Ezért olyan szakszervezeti mozgalmat akarunk, melyben elkülönülnek az ifjúság sajá­tos érdekei, melyben mind­ezekben megfelelő képviseletet, védelmet élveznek. Érdekfel­táró tevékenységünket a vállalati szakszervezeti ta­nács szervezeti keretein belül kezdeményezzük, fenntartva azt a jogot, hogy kisebbség­ben maradt véleményünket külön képviselhetjük. Az ifjúságnak és a vállalat gazdasági vezetőinek közös érdekük, hogy a fiatalok mi­előbb megtalálják helyüket a vállalat vérkeringésében, s hogy jobban bekapcsolódja­nak a helyi gazdasági tervek kialakításában, s megismerjék a munkahelyük kollektívája előtt álló konkrét feladatokat. Továbbra is kérjük a válla­lat vezetését, hogy az elmúlt időszakhoz hasonlóan tegye lehetővé fiataljaink tovább­tanulását. Fontosnak tartjuk a szakmai átképzéseket, a második és harmadik szak­ma megszerzését. Párttal való kapcsolatunk Ifjúsági szervezetünk min­den egyes tagjának jogában áll dönteni bármely párthoz való csatlakozásáról, kivételt képeznek ez alól az antihu­­mánus, soviniszta pártok. Azoknál az alapszervezetek­nél, ahol jó partneri viszony alakult ki az MSZMP-vel, szorgalmazzuk a további kap­csolattartást. Szabadidős tevékenységünkről Szabadidős tevékenysé­günknek erősítenie kell a tagság kötődését a szervezet­hez. Vállalatunk szabadidős tevékenységének szervezésé­ben kiemelten az ifjúsági klubra kell támaszkodnia. Szorgalmazzuk olyan családos programok megvalósítását, mely a tagság művelődési, kulturális és egészségmegőrzé­si igényeit egyaránt kielégíti. A Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata A Dohányipari Fiatalok Szö­vetsége (DFSZ) a küldöttgyű­lés által kialakított politikai program alapján, minden párt és ifjúsági szervezetektől füg­getlenül működik, a vállalat dolgozó fiataljai és önszerve­ződő közösségek összefogásá­val. Neve: Dohánygyári Fia­talok Szövetsége (Ifjúsági Szakszervezet) I. Tagjai lehetnek azok a szer­vezetek és egyének, akik: a) elfogadják a Szövetség alapdokumentumait (prog­ram, szervezeti és működési szabályzat) ; b) bejelentik csatlakozási szándékukat; c) legalább ötfős tagsággal rendelkeznek (szervezetek­nél); d) befizetik éves tagdíjukat. Pártolótagság a) a Szövetség pártolótagként ismeri el azokat, akik elfogad­ják a Szövetség céljait, de nem vesznek részt egyik alap­közösség tevékenységében sem, és tagdíjat fizetnek. II. Szervezeti felépítés Az ifjúsági szakszervezet, a DFSZ alapszervezete, illetve tagszervezeti szövetségén ala­pul. 1. Legfelsőbb szerve a kül­döttértekezlet, melyet szük­ség szerint (rendkívüli kül­döttértekezlet, ha a tagság 1/3-a indítványozza), de leg­alább évente össze kell hív­ni. 2. Küldöttértekezlet értékeli két értekezlet közötti idő­szak tevékenységét, megha­tározza a jövőbeni feladato­kat. 3. Küldöttgyűlés létszáma: DFSZ-alaoszervezetek tag­jainak 40%-a. — társult tagszervezetek tag­jainak 40°/o-a. 4. Határozatképes — ha a mandátumra jogo­sultak 2/3-a jelen van (a küldöttek mandátumu­kat a következő soros közgyűlésig kapják). 5. Határozathozatalhoz a je­lenlevők 2/3-os többsége szükséges. (Kisebbségi véle­ményhez mindenki ragasz­kodhat, azt a szervezet fó­rumain, illetve a szervezet tagjai körében szabadon képviselheti, a döntés meg­hozatala után is joga van kisebbségi véleményét több­ségivé szervezni, azonban a (Folytatás a 2. oldalon) Arad, 1849. iktóker 6. Az 1848-as magyar forradalom a világosi fegyverle­tétellel befejeződött. A külföld nem segített, csak szim­patizált és együttérzett a szabadságharccal. Ugyanakkor a habsburgok kérésére az orosz cár 200 ezer főnyi hadsereget indított a magyar forradalom le­verésére. A nemzetközi reakció összefogása 1849. augusz­tus 13-án a világosi fegyverletételéhez vezetett. „Magyarország felséged lábai előtt hever" — írta az orosz hadsereg vezére, Paskievics herceg a cárnak. Magyarország most már teljesen kiszolgáltatva áll szemben korlátlan hatalmú urával: Haynauval. Igaz, Paskievics herceg cári főparancsnok kívánságára Gör­­geynek megkegyelmezett, a többiek számára is kíméle­tet kért, de minden kikötés nélkül adta át őket Haynau­­nak. Az Aradon összeülő katonai vésztörvényszék hozta az ítéleteket. Akik nem jutottak hóhérkézre, se börtön­be, azokat elvitték az osztrák császári hadseregbe Ma­gyarországtól távol eső helyőrségekbe, 12 esztendőre. A sok Uldözöttön már senki sem tudott segíteni. Haynau teljhatalmat kapott a császártól Magyarország egész te­rületére: egy évig ő volt itt az élet és halál ura. „Én a rend embere vagyok, és nyugodt Ielkiismerette! lövetek százakat főbe, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen eszköz minden jövendő forradalom­nak elejét venni.” — vallotta magáról. Száznegyven'éve, hogy október 6-án a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét végeztette ki Aradon. Szintén október 6-án az első magyar felelős minisztérium elnökének agyonlövetésével kezdte meg a pesti kivégzé­seket. Jelképesen még a külföldre mehekülőket is kivé­gezték: nevüket akasztófára tűzték. A kíméleteket sür­getők szava, a pusztába kiáltok szava maradt csak. Az ország tele volt idegen katonákkal, besúgókkal és álnéven bújdosó hazafiakkal. Az országot néma döbbenet ülte meg. Vörösmarty ekkoriban írta e sorokat, mely ezt nagy erővel fejezi ki: „Most tél van és csend és hó és hafál, A Föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember. Egyszerre őszült az meg, mint az isten. Ki megteremtvén a világot, embert E félig istent, félig állatot. Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg." Méltóan emlékezünk és emlegetjük e neves férfiakat és a szabadságharcért elesett, hamar elfelejtett névtelen férfiakat. Szovjet hajók Magyarországnak Annyi bizonyos, nemcsak ar­ra, hogy külkereskedelmi partnereinek hajókat és azok berendezését szállítja. Igaz, a szovjet Hajóépítési Minisz­tériumot képviselő egyesülés­nek ez az alapvető exportter­méke. A SZUDOEXPORT nem újonc a világpiacon. Az el­múlt három évtizedben a ha­jóipari vállalatoknak mintegy 3000 hajót exportált. Vannak közöttük teher- és utasszállí­tó hajók, műszaki és halász­hajók, úszó-hűtőhajók, dok­kok, daruk. szállítóhajók, tankhajók, légpárnás tengeri és folyami hajók. Exporttermékeik fontos ré­szét képezik a hajóberende­zések: fedélzeti mechaniz­musok, szivattyúk, mentőesz­közök, műszerek, kormányosi berendezések, hajóajtók, lép­csők stb. E termékek exportjával ko­rábban a TECHMASEXPORT és SZUDOIMPORT Külkeres­kedelmi Egyesülések foglal­koztak, akiktől a SZUDOEX­PORT örökölte a hagyományo­kat, a tapasztalatokat, s ami a legfontosabb, a világ nyolc­van országának 700 cégével kiépített szoros üzleti kapcso­latokat. Ezen országok közé tartozik Magyarország is. Így például az elmúlt két évben a MAHART két szár­nyashajót (Voszhod és Meteor) vásárolt a VIDIMPEX céggel kötött szerződés alapján idén szállítják Magyarországnak a Volga 5000 tonnás szállítóha­jót, valamint több acélajtót a magyar hajógyárakban készü­lő hajókhoz. A SZUDOEXPORT-nak to­vábbra is jó kapcsolata van a KOMPLEX, METRIMPEX és AGROTEK vállalatokkal, amelyek 1988-ban több mint 2 millió rubel értékben vásá­roltak különböző malomipari berendezéseket. Az új aláírt szerződések és a jelenleg fo­lyó tárgyalások alapján 1990- re több mint 1 millió rubel értékű árut szállít a szovjet fél. A további együttműködést elősegítik azok a kereskedelmi kapcsolatok is, amelyek a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron alakulhatnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents