Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-09-01 / 9. szám

DH társadalmi körök (Folytatás az 1. oldalról) taságot, a termelőberende­zések szakszerű üzemelte­tését, — védik a vállalati tulajdont. ■— erősítik a közösségi szelle­met, — vállalnak esetenként tár­sadalmi munkát. A mozgalomhoz való csat­lakozást a vállalat egész te­rületén biztosítani akarjuk azért, hogy a kezdeményezés, az alkotó gondolatok felszín­re kerüljenek és azok megva­lósuljanak. Ennek feltétele az, hogy egy-egy munkahelyen alakuljanak, a munkahelyi vezetővel egyetértésben. Kérés és feladat a munka­helyi vezetők felé: Legyenek gazdái, segítsék elő a közös­ségek szerveződését. Tisztáz­zák kapcsolatukat, kölcsönös elvárásaikat. Ismertessék meg az adott terület feladatait, célkitűzéseit. Ennek alapja le­het a vállalatai DH-program, az üzemrészi DH-program. Jelezzék a csatlakozási szán­dékot. A nyilatkozat, a pályá­zat tartalmazza: — a terület megnevezését, — a vezető nevét, — a kör névsorát, — a kör elnevezését, megne­vezését. A kiértékelés módja, alap­ja: Az értékelés alapja az éves munka. A társadalmi körök önértékelés alapján pályáz­zák meg az adott fokozatot. A munkahelyi vezetők az üzemrészi DHAB-ok segítsé­gével véleményezik a végzett munkát. A vállalati DH ak­cióbizottság javasolja a foko­zat odaítélését. A fentiek keretet adhatnak egy új rendszerű, sallangok­tól megtisztított közösségi szer­veződések működéséhez. Me­net közben még sok kérdést tisztázni lehet és kell. Nem lehet megkerülni az anyagi elismerés módját és mértékét. Tisztázni kell hány brigád ré­szesülhet az első, a második, a harmadik fokozatban és há­nyán érhetnek el esetleg kü­lön jutalmat. Ebben a kérdés­ben nem is annyira az egy főre eső díj összege az érde­kes, hanem az, hogy az adott közösséget hogyan ismeri el a környezete. Arról is szólni kell, hogy a főbb területek munkahelyi vezetőivel már történt megbeszélés. Minden­ki egyetért a változás szük­ségességével. Többen kijelen­tették, hogy a munkahelyi kö­zösségekre a jövőben is szük­ség van, igényük és támogat­ják a munkájukat. Nem teljes az egyetértés a kiértékelés módszerét illetően. Vannak vélemények. melyek a tel­jesen objektív, naturális mu­tatók, a munkaköri kötelessé­gen túli tevékenység alap­ján értékelnek. Ami a munkaköri köteles­ség és az azon túli plusz te­vékenységet illeti a vélemény a következő: — a munkaköri kötelességből adódó feladatokat is le­het színvonalasabban, jobb minőségben elvégezni, — az a feltételezés, hogy ha a közösségek kollektíván vállalják a vállalati és üze­mi célkitűzéseket, saját munkájukra is jobban oda­figyelnek, ha ez találkozik egyfajta érdekeltséggel, elismeréssel, — pluszt pedig lehet nyújta­ni javaslatokkal, észrevé­telekkel, az együttműkö­dés fokozásával, az önellen­őrzés vállalásával, a meg­engedett hibák csökkenté­sével, újításokkal, társadal­mi akciókkal. • • Otven éve történt Fél évszázada robbantotta ki Hitler a második világhá­borút. Hitler arra hivatkozott, hogy lengyel támadás ér­te a határ közelében fekvő gleiwitzi német rádióállomást. Ennek azóta sem került elő semmilyen bizonyítéka, bár egyes 'beszámolók szerint az SS, a feketeinges terrorala­­kulat rendezett egy megjátszott támadást és lengyel egyenruhába jbújtatott német rabok hoKtesteit hagyta a környéken. 1939. szeptember 1-jén Kelet-Európábán 4 óra 45 perc­kor kezdett hajnalodni, és ekkor lépték iát a német csa­patok 3 lengyel határt. Német páncélosok és bombavető repülőgépek támadtak, a Danzigi-öbölben horgonyzó né­met csatahajó pedig lőni kezdte a Westerplattén lévő len­gyel erődöt. Ezzel a támadással kezdődött 3 második vi­lágháború, mely valóban világméretű volt. A lengyel had­sereg technikában és létszámban egyaránt sokkal gyen­gébb volt, mint a támadók. Lengyelország szövetségesei felkészületlenségük miatt tényleges segítséget nem nyúj­tottak. így néhány hetes hősies ellenállás után Lengyel­­ország összeomlott. A második világháború hat lévig tartott. A 'különböző időszakokban összesen hetven millióan harcoltak a há­borúban. Közülük FJ millióan az életüket .vesztették. A lakosság számához viszonyítva Lengyelország szenvedett a legtöbbet: 300 ezer katona halt meg és 5,8 millió pol­gári személyt gyilkoltak meg 3 németek, egyharmaduk zsidó volt. Tiszteletre és megemlékezésre méltó az a több százezer magyar katona, akik hősiesen harcoltak és ia hadjárat so­rán elestek, és .valahol távol hazájuktól, jeltelen sírban nyugszanak. Az utolsó a sok közül Milyen nehéz, milyen torok­szorító búcsúztatni, illő kife­jezéseket találni, méltón meg­köszönni négy évtizedes múl­tat, ez idő alatt végzett be­csületes, odaadó munkát. Ne­héz a válás, hiszen négy évti­zed gondjaiban és örömeiben, kudarcaiban és sikereiben osz­tozunk, négy évtized, szinte egy emberöltő! Akkor tavasz volt, s a ta­vaszt nyár követte. Alig múlt 16 éves, amikor megismerkedett az Egri Do­hánygyárral, az itteni mun­kával, az itt dolgozó közös­séggel. Ki hitte volna akkor, hogy ilyen gyorsan elmúlik a nyár, vele az ifjúság, az if­júból édesanya, nagymama, az akkor fiatal, örökvidám le­ányból nyugdíjas lesz. Kimondva, kimondatlanul sajnos az idő eljárt. Ha az évek el is szálltak, ha ámul­tát nem is kívánja vissza — úgy gondolom — egy szép, gondokkal terhelt ugyan, de maradandó emlék birtokosa, amely nélkül alig ért volna valamit az életünk, az élete. Biztos vagyok benne — mert ismerem lelkivilágát — csak a szépre emlékszik majd vissza nyugdíjas éveiben, amikor ránk, volt munkatársaira gon­dol. Szarvas Györgyné, Ancika, a mindenkor derűs hangula­tú, a búcsú pillanatában el­­komolyodik, s az arcán legör­dülő könnycseppek jelzik, hogy most valami megszakad, véget ér egy állomás. Meg kell válni azoktól, akik­kel közel négy évtizeden át együtt dolgozott — ezekből van a kevesebb már — és meg kell válni azoktól a fiatalab­­baktól, fiataloktól, akiket ne­­velgetett, akiket jótanáccsal látott el, akiken igyekezett így, vagy úgy segíteni. Örömünnep ez mégis, hi­szen a fáradtságot, a gondo­kat a jól megérdemelt pihe­nés váltja fel, ugyanis a mun­kából, a gondokból volt ép­pen elég az elmúlt időszak­ban. A szivargyártásról került a cigarettaelőkészítési üzem­részbe több mint 32 évvel ez­előtt, a régi elavult techno­lógiai körülmények között meglehetősen nehéz munkát végzett. Bálabontóként, min­denesként kezdte, majd az évek múlásával csoportveze­tő és egy évtizede munkairá­nyító. Átélte az üzemrész re­konstrukcióját, képes volt al­kalmazkodni az újhoz. A sok munka, a gyermekek nevelé­se mellett elvégezte a Köz­­gazdasági technikumot, nem egzisztenciális okokból, egy­szerűen nagyobb tudásra vá­gyott, hiányérzete volt. Több­szörös vállalati Kiváló Dol­gozó, egy esetben megkapta az élelmiszeripari Kiváló Dol­gozó kitüntetést és 1989-ben a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés bizonyítja több év­tizedes munkájának eredmé­nyességét. Az általa irányított szocialista brigád két esetben volt vállalat Kiváló Brigád­ja és tulajdonosai a Szakma Kiváló Brigád kitüntetésnek. Mindezek értékesek, még a mai felfogás szerint is annak kell tulajdonítani, mert ezek a kitüntetések a gazdasági munkában való eredményes részvételt tükrözik. Gazdag, sikeres múlt áll mögötte, szorgalmas, tettre­­kész munkatárs volt, szinte nem volt olyan feladat, ame­lyet műszakja nem oldott vol­na meg. Mindez azt is bizo­nyítja, hogy egy nyelven tu­dott beszélni munkatársaival, bízott bennük, akikért nem egy alkalommal fölemelte hangját, akikért határozottan kiállt. Ilyen munkatárstól kell most búcsút venni, s a búcsú pilla­natában mit is lehet monda­ni? Köszönjük az elmúlt évek­ben végzett becsületes mun­kát, a hűséget, az odaadást. Legyen felhőtlen az élete, ke­rülje el minden bánat, s csak az öröm, a boldogság legyen útitársa. Tartson meg bennün­ket szép emlékei között és ha nagyon hiányzunk, mi szeretet­tel várjuk. A közel négy évtized alatt ki tudja hány munkatársam­tól kellett búcsút vennem, megköszönni becsületes helyt­állásukat. íme elérkeztem az utolsó búcsúztatáshoz, vége, nincs tovább, számomra is lassan közeledik a végállomás.-ny.r Kezdődik az ősz A kertekben most már a betakarítási munkákat kell végezni. Szeptemberben már szüretelhetjük a szilvát, az őszi körtét és folyamatosan érő almafajtákat. A hónap végén már gondol­hatunk az új gyümölcsfák te­lepítésére is. Egy-egy facse­mete telepítéséhez 120x120 cm-es legalább 70 cm mély gödröt ássunk, és a gödör al-2 DOHÁNYGYÁR jába helyezzünk megfelelő mennyiségű szerves és mű­trágyát, húzzuk vissza a kisze­dett földet, hogy a facseme­ték elültetéséig összeérjenek. A csemegeszőlőt rendszere­sen szedhetjük és válogassuk ki a tárolásra szánt laza für­töket. A hónap "közepén már megkezdhetjük a korai bor­szőlő szüretelését is. Zöldséges kertünkben szá­raz időben továbbra is öntöz­zünk, elsősorban a karalábét, karfiolt, fejes salátát és zöld­borsót, A .rövid tenyészidejű karfiolt és bimbóskelt már szedhetjük és takarítsuk be az őszi retket és a raktározásra szánt hagymát is. Ügyeljünk arra, hogy a hagy­mát egész télen levegős kö­rülmények között, száraz he­lyiségben tároljuk. Az áttelel­­tetésre szánt növények közül ültessük el a petrezselymet. A burgonyát lehetőleg száraz időben szedjük fel és táro­lás előtt válogassuk át. Szeptember végén ez évben még utoljára nyírjuk meg a gyepet. A virágágyásokba ásással forgassuk be a szerves trágyát, a gyepfelületet pedig vékonyan szórjuk be. ASZLÄNYI KAROLY: SOK HŰHÓ EMMIÉRT SZIMULTÁN RT 1981. A húszas évek végén, har­mincas évek elején Aszlányi 21 éves fejjel szinte berob­bant a magyar irodalmi élet­be. Gyermekkorában megis­merte a nagyvilágot, hét évig New Yorkban élt, majd be­járta Európát. Világhírű sze­retett volna lenni, s már az indulásnál díjat nyert a Nyu­gat novellapályázatán. Aszlányi Károlyt a század nagy szórakoztató írói közé sorolják. A szórakoztatásnál azonban jóval többet ad, mo­dern szatirikus humorista,, aki nek írásai Karinthy műveivel vannak rokonságban. 1935-ben írta a Sok hűhó Emmiért című regényét, amelyből azonos címmel ké­szítettek filmet. A regény hangja új, vidám, üde és ere­deti, mint Emmi maga, a sok hűhó oka és tettese. Em­mi a fiatal lány, szeretné en­ni a férfiakat, és hihetetlenül megijed, amikor ez majdnem sikerül neki. Emmi komisz: bánt. lop, csal és hazudik, és közben nem lehet nélküle él­ni. ☆ ☆ ☆ DAVID PETROVIC PRIC­KER: GEORGES CLEMEN­CEAU GONDOLAT 1988. A szovjet történész olvas­mányosan megirt, eseménydús politikai életrajza a modern kor egyik legjelentősebb és legellentmondásosabb fran­cia államférfijának pályafu­tását rajzolja meg. Clemen­ceau politikai karrierjét mont­­martre_i polgármesterként kezdte, majd mint az ellen­zék nagyhatású szónoka és ki­váló publicistája kormányok egész sorát buktatta meg. A kor változásainak hatására azonban Clemenceau egyre jobban eltávolodott ifjúsága, ideáljaitól. A baloldali radika­lizmustól a jobboldali nacio­nalizmusig eljutván, egyre ma­gasabbra ívelt politikai pályá­ja, miniszter, majd kormány­fő lett. Életének bemutatá­sán keresztül megismerjük a második császárságtól az el­ső világháború utáni békekö­tésig terjedő időszak francia bel- és külpolitikájának, va­lamint gyarmati hódításainak legjelentősebb csemegéit is. ☆ ☆ ☆ TÖRÖK SÁNDOR: ÉS MÉG­SEM FOROG A FÖLD MAGVETŐ 1985. „Az ember azt hinné, hogy ilyesmi csak ostoba népszín­művekben van” — konstatál­ja a kis falucskába pihenni érkező fővárosi festő. Fehérre meszelt zöld zsa­­lus házikók, szélmalom, ker­tek, méhes, galambdúc, sze­métdombon kapirgáló kakas, tócsában lubickoló kacsa ... A látszólagos idill azonban csupán díszlet az elrontott éle­tek, félresikerült, vagy an­nak vélt sorsok körül. Az itt élők sóvárogva pillantanak az állomáson átrobogó vonat után, mely számukra „az iga­zi élet”, s az örökre elsza­lasztott lehetőségek jelképe A „pesti művész” és a „vi­déki intelligencia” találko­zásának s az egymásra talá­lás lehetetlenségének meste­ri rajza a regény csúcspont­ját képező műkedvelő előadás megjelenítése. Az ezt követő dáridón kirobbannak a tudat alá szorított vágyak, a rejtett indulatok. Könyvtárunk ajánlata

Next

/
Thumbnails
Contents