Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

Elhatárolom magam Ezennel mindenki tudomá­sára hozom, hogy elhatárolom magam. Hogy mitől, az attól függ, hogy ki kérdezi. És mi­kor. Előbb meglengetem a re­form zászlaját, hogy megtud­jam, honnét fúj a szél. Egy­előre még nem döntöttem el, hogy mikortól kell kezdenem az elhatárolást. 1945? 1949? 1950? 1953? 1956? 1958? 1979? 1988? Csupa kérdőjel. Mert mindig történt valami, amitől később el kellett határolnom magam. Mint pl. a fodrászok és suszterok államosítása. A padláskisöprés. Az ár- és bér­reform. Mármint az 51-es. A sztálini gazdaságirányítási mo­dell. A kormányprogram. Már­mint az 53-as, mert azóta mást nem olvastam, csak mondták. Annak minősítése, hogy revi­zionista. A nem eléggé követ­kezetes reform. Mármint a 68-as, mert abból sem láttam azóta mást, csak annak hív­ják. A 72-es ellenreformáció. A 79-es első kétszámjegyű inf­láció 56 óta, amelyből egy ügyes árhivatali elnök úgy csi­nált egyszámjegyűt, hogy csak az év közepén emelte az ára­kat. Elhatárolom magam a tes­­pedéstől és elhatárolom ma­gam az adósságállományun­kat jól megduzzasztó felelőt­len dinamizálástól. Persze lehet, hogy elég, ha csak később kezdem magam elhatárolni. Mondjuk attól az időponttól kezdve, mikor el­hangzott egy ígéret, hogy csak egy évig lesz kétszámjegyű az infláció, utána visszatérünk az egyszámjegyűre. Vagv attól az ígérettől, hogy most már nem lesz az év folyamán több inf­lációgerjesztő intézkedés. Ilyen 1988-ban is elhangzott és 1989- ben is, tehát még lehet vá­lasztani, hogy melyiktől hatá­rolom el magam jobban. Va­lószínűleg azt választom, ame­lyet többször szegtek meg. Er­ről jut eszembe, elhatárolom magam a forintleértékeléstől, éppúgy, mint attól az ígéret­től, hogy erre a közeljövőben nem kerül sor. Az élet már csak ilyen. ígérgetünk, az­tán elhatároljuk magunkat. El­határolom magam a kilenc óra előtti szeszárusítást annakide­jén megtiltó rendelettől, mert attól nőtt az alkoholizmus, és elhatárolom magam a tilalom nemrégiben történt feloldásá­tól. mert attól is nőtt. Ünnepélyesen és a leghatá­rozottabban elhatárolom ma­gam a sebtében bevezetett el­hibázott adóreformtól és a munkanélküliségtől, mint ahogy elhatárolom magam a szerkezetváltás állandó halo­gatóitól is. Elhatárolom ma­gam a lakáspolitikától, de még inkább attól a koncepciótól, mely azt meg akarja változ­tatni. Mármint attól, hogy azt meg akarják változtatni. El­határolom magam a tömegköz­lekedési tarifamódosítástól, mely előbb kizavart egy cso­mó embert a peremvárosi la­kótelepekre, majd meg akar­ta büntetni őket jó vastag ta­rifaemeléssel. Aki hozta, az is elhatárolta magát. Később. Elhatárolom magam a gyógy­szerforgalmazás és térítési díj számításának új rendjétől, mely nemcsak kilométeres so­rokat akozott a patikák előtt, de a januári áremelésekkel együtt azon választás elé állí­totta a kisnyugdíjasokat: en­ni vagy gyógyszert venni? Aki bevezette, az is elhatá­rolta magát. Később. És nem eléggé. Elhatárolom magam a bevezetni kivánt, majd visz­­szavont sztrádadíjtól is. En nem akartam bevezetni, ezért nem is vontam visßza. Am akárhogy is fájlalom, kény­telen vagyok magam elhatá­rolni az új vámrendelet be­vezetési módjától is, mellyel sikerült legalább 100 millió dollárral rontani külgazdasági egyensúlyunkat. így mulat a magyar ! Ha rendeletet alkot. Elhatárolom magam a reform­köröktől és az azokat ellenőr­zőktől, akárcsak a gazdasági szükségállapotot meghirdetni kívánóktól. Elhatárolom magam azoktól, ak’k elhatárolják magukat, mert az gyanús, ám aki nem határolja el magát, az még gyanúsabb. Elhatárolom hát magam saját magamtól is. Ál­talában elhatárolom magam minden ígérettől, különösen olyantól, amit nem tartanak be. Ezért határolom el ma­gam az ígéretek megszegésé­hez vezető intézkedésektől is. No és akkor mi van? Én itt állok elhatárolva, míg az in­tézkedéseket meghozzák. Rajna Zsebpénzt! (Folytatás az 5. oldalról) Titokban persze mégis meg­vehetünk egy-egy kisebb aján­dékot azok közül, amiket meg­kívánt. Ha nagyon megdicsé­ri a tanító néni, ha buzgal­mában gyönyörűt épít vagy rajzol, megjutalmazhatjuk ve­le. A jó szó s gyöngédség mel­lé. De hogyan védjük ki a ké­­rincsélést, kunyerálást, a ki­rakat előtti nyaggatást? Mindenekelőtt vegyünk a gyereknek pénztárcát. Nem drágát persze, de lehetőleg szépet. Kislánynak gyöngyből akár, fiúnak valami rátét fi­gurával : rakétával, autóval. S ha megvan kinek-kinek a ma­ga pénztárcája, adjunk bele pénzt. Zsebpénzt. Igen korán elkezdhetjük ezt, nagycsoportos óvodással akár. A forintos, a kettes, a tízes, húszas jól megkülönböztethe­tő. Hetente húsz forinttal kezd­hetjük. Az nem sok. De nem is kevés. Jó, ha tízet forintos­ban, kettesben adunk, nem, hogy többnek lássák, hanem mert így a kisgyerek valóban jobban érzékeli, mennyit ka­pott. Most már nyugodtan ácso­­roghatunk gyerekeinkkel aki­­rakat előtt. S ha most ácsin­góznak, és segítünk nekik szá­molni: pénzükből telik-e arra, amit megkívántak, hányszori zsebpénz lesz elég megvenni, vagy ha már elköltötte, érde­mes volt-e éppen arra amire, már magukat nevelik ésszerű gazdálkodásra, vágyaik ellen­őrzésére, kitartásra, a kigaz­dálkodott, s ezért kettős öröm­re. Rajna ppmiRpm Háziorvosok fontos szerepet játszanak gyermekek és fia­talok pszichikai problémáinak korai felismerésében és keze­lésében, Erre a következte­tésre jutottak Ferdinand M. Gerlach és Joachim Szecsenyi orvosok a götlingeni egyete­men végzett vizsgálatok során, i szerzők szerint az ország­án egyedülálló nagy arányú anulmány során Gerlach és Szecsenyi a göttlingeni városi és járási összesen 115 házior­vos közül 77-től megkérdez­ték, m''lyen tapasztalatokat sze­reztek a gyermekek és a fia­talok lelki és szociális rend­ellenességeiről. A háziorvosok egy héten keresztül valameny­­nyi 18 éven aluli betegükről kitöltöttek egy rövid kérdő­ívet. A vizsgálat így névtele­nül 1205 gyermekre és fiatal­ra terjedt ki. A közvélemény-kutatás sze­rint minden ötödik beteg pszi­choszomatikus betegségben (például asztmában) szenve­dett. vagy lelki problémákról (például tanulási zavarokról) vagy családi konfliktusokról (egészen a gyermekek bántal­mazásáig) panaszkodott. Emel­lett jelentős különbség volta város és a falvak között: a városi háziorvosoknál az ilyen betegek aránya csaknem két­szer akkora volt, mint falu­si kollegáiknál. Nyitott kérdés azonban, hogy a városi gyere­keknél valóban gyakrabban fordulnak-e elő lelki zavarok, vagy a városi orvosok nagyobb figyelmet fordítanak a leik* problémákra. Az orvosok a lelki-társadal­mi rendellenességeket miutató betegek háromnegyedét ma­guk kezelik. A betegek egv­­negyedét szakorvosokhoz kül­dik. A falvakban csak ideg­orvosokhoz utalják be a be­tegeket, a városokban sok eset­ben nevelési tanácsadókhoz, vagy a város speciális klini­káiba irányítják őket. Minél közelebb vannak helyileg ezek a speciális intézmények, an­nál nagyobb az orvosok kész­sége a velük való együttmű­ködésre — vonta le Gerlach és Szecsenyi a következtetést a közvélemény-kutatásból. ☆ Rövidlátó embereknél a kon­taktlencse rendszeres viselése megakadályozhatja a látóké­pesség további csökkenését, állítja tapasztalatai alapján H. Kemmetmüller bécsi orvos. Kemmetmüller az elmúlt 35 év alatt több mint 20 ezer pá­ciensnek írt kontaktlencsét és szemüveget. Megfigyelte, hogy a szemüvegesek rövidlátása az évek során erősödik, míg a kontaktlencse-viselőknél ez kü­lönös módon nem következett be. Tizenhat éves megfigyelési idő alatt ugyanezt a jelensé­get tapasztalta azoknál, akik a kontaktlencsét szemüveg­gel, illetve a szemüveget kon­taktlencsével cserélték fel. En­nek lehetséges okai Kemmet­müller feltevése szerint a sza­ruhártya ellaposodása a ke­mény lencsék hónapokig és évekig tartó viselése következ­tében, valamint a komeán (szaruhártyán, úszó kontaktlen­cse által előidézett szövet­­anyagcsere-változásök. A látásjavító eszközök a rö­vidlátás Három formája kö­zül csak a rosszindulatú de­­generatív miópiát nem befo­lyásolják. Az örökletes rövid­látás, mely általában 20 éves korban stabilizálódik és leg­feljebb 5 dioptriás gyengelá­tással jár, valamint a 30. évig fokozódó, jóindulatú, progresz­­szív miópia (legfeljebb 12 di­optria) kontaktlencsével fel­tartóztatható. Bécsben már négy éves gyermekeket kon­taktlencsével látnak el. Az ez­zel járó veszélyekről azonban, például a fertőzésekről, eddig nem esett szó. ☆ Minél inkább súlyosbodik az AIDS-vírusokkal fertőzött be­tegek betegsége, a kórokozók annál rosszindulatúbb formái fejlődnek ki a betegek szer­vezetében, mint azt a San- Franciscó-i Kaliforniai Egye­tem tudósai megállapították. A tudósok fertőzött férfiaktól egy éven keresztül rendszeres időközökben vért vettek és a vérből izolált AIDS-vírusokat sejtkultúrákon megvizsgálták. A vírusok annak a férfinak a vérében, akinél a négy év alatt nem jelentkeztek az AIDS-betegség tünetei, veszé­lyességük tekintetében a vizs­gálat végén is gyakorlatilag változatlanok voltak. Ezzel szemben azoknál a férfiaknak a vérében lévő vírusok fertő­zőképessége, akik AIDS-ben megbetegedtek, vagy a vizsgá­latok négy éve alatt ebben a betegségben meghaltak, ijesztő módon megnövekedett: az egyik betegtől halála előtt két hónap­pal vett vírusok négy különbö­ző sejtkultúrát tudtak megfer­tőzni és a kultúrákon rendkívül gyorsan szaporodtak. Azok a vírusok, amelyeket ugyanen­nek a betegnek a véréből 8 hónappal előbb szigeteltek el, csak három sejtkultúrát fer­tőztek meg. Azok a vírusok, amelyeket akkor vettek a fér­fi véréből, amikor a betegen az AIDS első jelei mutatkoz­tak, csák egyetlen sejtkultú­rának a megfertőzésére vol­tak képesek. Az amerikai ku­tatók arra gondolnak, hogy az AIDS-vírusokban egy gén van, amely a vírusok fertőzőképes­ségét szabályozza. Ez a gén azonban lehetővé teheti, hogy a vírus fertőzőképességét meg­felelő ellenszerekkel fékezzék. ☆ Nemcsak az alkohol, hanem a szeszes italok egy mellék­terméke is árthat az egész­ségnek — állítja Michael Lesch, a bécsi Pszichiátriai Egyetemi Klinika orvosa. Lesch szerint a sör, a bor és a pálinka nemcsak etilalko­holt tartalmaz (tehát azt a folyadékot, amely részegsé­get okoz), hanem különböző mennyiségben metilalkoholt is. Lesch rájött, hogy a metilal­­kohol anyagcseréje a megrög­zött alkoholistáknál feltűnő­en eltér az egészséges embe­rétől: a metilalkoholt az iszá­kosok szerevezete nem szén­dioxiddá és vízzé bontja le, hanem mérgező formaldehid­dé. Lesch további tisztázásá­­kat javasol annak tisztázásá­ra, milyen szerepet játszik a formaldehid a májkárosodás­ban. — Apuka, adhatok egy már­kát egy öreg bácsinak? — Hát persze, kisfiam, na­gyon szép tőled, hogy gon­dolsz ilyesmire. Hol van az a bácsi? — Ott áll a kávéház előtt — fagylaltot árul! ☆ A rendőr megállítja az au­tóst, mert túl gyorsan haj­tott. — ön több mint 140-nel ve­zetett! — őrmester úr, nem adna erről egy írást? A jövő hé­ten el akarom adni a kocsit! ☆ Allatkertben. Az elefántház előtt a kis Sandra megkérdi: — Anyuka, hogyan születik a kiselefánt? De most aztán igazán ne mondd, hogy őt is a gólya hozza! ☆ — Ez így nem mehet to­vább ! Soha nem tudsz ki­jönni a pénzből! — dühöng a férj. — Mindenről a szomszéda­ink tehetnek! — siránkozik a felesége. — Minek vesznek Humor mindig olyan dolgokat, amiket mi nem engedhetünk meg ma­gunknak? ☆ — Hová nézel először, ha szép nőt látsz? — kérdi a ba­rátjától Géza. — A feleségemre —, hogy néz-e?! ☆ — Mi a neve? — kérdi a betegtől a pszichiáter. — Winston Churchill. — Két évvel ezelőtt még Margaret Thatchernek hívták! — Az a lánynevem.' ☆ — Ha megkapom a titkár­női állást — mondja a sze­mélyzetisnek a szép Joana —, nem leszek hálátlan! — Hogy érti ezt? — kérdi a személyzetis reménykedve. — Mihelyt hozzámentem a főnökhöz, duplájára emelem a fizetését! EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: GAZSÓ LÁSZLÓ Kiadja: a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre: 27,60 forint Készítette: Egri Nyomda Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: KOPKA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents