Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
Mióta cigarettázunk? Ember legyen a talpán, aki ismeri a választ. A pipázás, a bagózás és a tubákolás évszázadokkal előzi meg a mai cigaretta ősét, amelyet 1831-ben figyelt meg először egy európai utazó Egyiptomban. A kedivé katonái a kanócos puskáikhoz kiosztott papirhüvelyekbe gyömöszölték a dohányt, elsőként füstölve cigarettastílusban. 1838-ban a franciák kezdték gyártani az első cigarettákat. 1862-ben a drezdai La Ferme dohánygyár kezdett sorozatban cigarettákat gyártani. Ezúttal az amerikaiak elmaradtak: az Egyesült Államokban csak 1865-ben alapították az első olyan dohánygyárat, amelyben cigarettákat töltenek. Van-e a kólának kultúrtörténete? Igen van. És meglepő, milyen régi a mai Coca-Cola és Pepsi-Cola története. 1886-ban egy Pemberton nevű amerikai illatszerész készített először szirupfélét a dél-amerikai kokacserje leveleiből. kóladióból cukor és karamell adagolásával. Pemberton nem sokkal később meghalt, örököseitől egy Asa Candler nevű atlantai patikus megvásárolta a kólaszirup titkát. Egy amerikai legenda szerint a Coca-Cola azután lett előbb milliós, majd milliárdos vállalkozás, hogy egy ismeretlen férfi ötvenezer dollárt kért a gyártóktól — egy kétszavas tanács ellenében. Miután megkapta az ötvenezer dolláros csekket, csak annyit mondott: Bottle it! (Palackozzák!) Addig ugyanis a szirupból egy ujjnyit öntöttek a vendég poharába, a mixer pedig szódavizet adagolt az édesnyúlós sziruphoz. Innenonnan Mindez legenda! A valóság, hogy 1899-ben két palackozó üzletember állt elő az ötlettel, hogy árulják palackozva a szénsavas vízzel hígított alapanyagot. Ekkor kötött szerződést Candler és a két üveggyáros. Az ital neve azóta is Coca-Cola. Mikor jelent meg az első keresztrejtvény? Egészen pontosan tudjuk. 1913. december 21-én, a New York-i World című bulvárlapban. Feltalálója, az angol születésű Arthur Wynne már korábban kiagyalt mindenféle betűrejtvényt és egyéb rébuszt. De a keresztrejtvény merőben újszerű fejtörő volt. Wynne így nevezte el: world-cross, amit talán keresztezendő szavaknak fordíthatnánk. Érdekes, hogy a keresztrejtvény nem terjedt el futótűzként a világ újságolvasói között. Tizenegy évig megmaradt amerikai szórakozásnak. 1924- ben azután két fiatal amerikai: Richard Simon és Lincoln Schuster kiadta az első könyv alakú keresztrejtvénygyűjteményt. Ez Angliában olyan sikert aratott, hogy a Brit-szigetekről elterjedt az egész világon. Wynne szegényen halt meg, Simon és Schuster viszont amerikai karriert csinált, megalapították az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb könyvkiadó vállalatát. Honnan ered a kvíz? A kvíz szó szellemi vetélkedőt, ki mit tud-ot jelent. Honnan származik? Érdekes története van. 1780-ban egy vidám társaság ült egy dublini kocsmában, köztük egy Daly nevű színigazgató. Sörözés közben magasra hágott a hangulat, amikor Daly fogadást ajánlott: el tud terjeszteni az angol nyelvben egy „sosemvolt” szót, ö azt divatossá teszi. A fogadást megkötötték. Daly pirkadatkor járni kezdte a dublini utcákat, és ahová csak tudta, krétával felírta a kiötlött új szót: QUIZ. A fogadást megnyerte. A szót később világhírűvé tette a rádió, televízió, a magyar nyelvbe is átkerült. ásár Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás, és igaznak vélik dolgozóink is. Örömmel fogadják a vállalatunkhoz ideiglenesen kitelepülő üzletek árukínálatát, melyet kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Legutóbb a Békéscsabai Kötöttárugyár üzlete és a Panda-coop Kisszövetkezet tartott vásárt, elegáns ruhákat, szoknyákat, blúzokat kínáltak. Nagy választék volt pólókból, szabadidőruhákból, bébi ruházati cikkekből. Azt hiszem jó üzlet volt az eladóknak és vásárlóknak egyaránt. A hatodik csoda A perzsák K.is-Azsia meghódítása után elfoglalták Babilont és Mezopotámiát, Egyiptomot, majd Görögország edlen fordultak. Megszállták a Dardanellákat és a Balkánfélsziget egy részét. Ez érzékenyen érintette a görögöket, és a Fekete-tenger vidékéről mivel a gabonát Egyiptomból vásárolták, s hajóik építéséhez a faanyagot a Balkán-félszigetről szerezték be. A hoszszú háborúskodásból végül is a görögök kerültek ki győztesen és sikerült kiűzniük a perzsákat országukból. A vereség a perzsák gazdasági és emberi erőforrásait nem érintette túl érzékenyen, de aláásta a legyőzhetetlenségükbe vetett hitüket. A bekebelezett országrészek sorra fellázadtak, a trón bitorlásáért folyó cselszövések és merényletek az uralkodó osztály erejét forgácsolták szét. A görögök felismerték, hogy ha egységbe tömörülnek, megrendítő csapást mérhetnek ellenfelükre, de a hosszú háborúskodásban kimerültek. A Perzsa Birodalom egysége helyreállt, megerősödött. De megerősödött a görög egység is. Makedónia kényszerítő hatása alatt. Uralkodójuk Philipposz és fia, Alexandrosz legyőzte Athént és szövetségeseit. Apja halála után Alexandrosz lett a görögök uralkodója. A Perzsa Birodalom az egész egyesült Görögországgal állt szemben. Alexandrosz, aki hamarosan kiérdemelte a világhódító Nagy Sándor nevet, ugyanazt a taktikát követte, mint a perzsák Görögország ellen. Bekerítő hadművelettel foglalta el Kis-Ázsiát, Szíriát, Föníciát, Palesztinát és Egyiptomot, Nagy Sándor végül leigázta a Perzsa Birodalmat, eljutott Indiáig, s új birodalma fővárosát Babilonba akarta kiépíteni. A malária, amely megtámadta Nagy Sándor szervezetét, véget vetett terveinek. 33 éves korában meghalt a világhódító. Amikor Nagy Sándor elfoglalta Egyiptomot, a Nílus deltájában a tengerparton felismerte egy jól védhető kikötő építésének lehetőségét. Tudósok, történészek, geográfusok, botanikusok, építészek vették őt körül. Utasította építészeit, hogy építsenek várost a kiszemelt helyen és azt őróla nevezzék el. Nagy Sándor már csak holtan, aranykoporsóban tért vissza a városba, amely óriási léptékkel fejlődött. A világ urának hadvezérei a széthullott birodalmon uralkodtak. II. Ptolemaiasz Philadelphosz volt az egyik legfényesebb alakja a kornak. Uralkodása idején a hellenisztikus Egyiptom virágkorát élte. ö építtette a világítótornyot is. meg a Múzsák templomát, a múzeum ősét és a világhírű alexandriai könyvtárat. Alexandria volt négyszáz éven keresztül a világ legnagyobb kereskedővárosa. A kikötő bejáratánál a parttól alig másfél kilométernyire volt Pharosz szigete. Ezen építette fel Szósztratosz építész a világ hatodik csodáját, a világítótornyot i. e. 279-ben. A fehér márványból épített világítótorony négyzet alapterületű emeletes palota volt, sarkain egy-egy alacsony toronnyal. Az alap közepéből emelkedett ki egy fölfelé keskenyedő négyzetes torony, melynek alsó emeleteit víztartályok foglalták el, ezen egy újabb nyolcszögletű torony állt. A legfelső hengeres építmény nyitott oszlopcsarnokában gyújtották meg éjszakánként a jelzőtüzet, melynek fényét ötven kilométer távolságból észre lehetett venni. A csúcson Poszeidonnak, a hajósokat védelmező istennek a szobra állt. A magasságát illetően nincs pontos szám, 113 vagy 180 méter lehetett. A világítótorony egy földrengés során pusztult el, s az idők során a móló, de még Pharosz szigete is eltűnt, a kikötő is feltöltődött, így arra sincs remény, hogy maradványaiból valaha is rekonstruálni lehessen. Zsebpénzt! — Mit tegyek? — kérdi barátnőm. — Az én gyerekeim mindig kunyerálnak. Jövünk hazafelé, megállnak minden kis trafik, bazár kirakatánál, „ezt vegyél, azt vegyél, anya”. Nem tudok ellenállni nekik, annyira szeretnék, annyira kérik. S ha nem kapják meg, napokig rágják a fülem, akár egy hétig is. Csak győzzem türelemmel. A szülő szíve szerint mindent megadna gyerekeinek. De érzi. mégse tesz jót vele, ha minden csip-csup dolgot megvesz neki. A szülőnek minden egyes döntésekor arra kellene gondolnia: az „igen” és a „nem” illeszkedik-e nevelési elveibe. Valójában persze mégsem kell minden egyes döntésekor tudatosan gondolnia az egészre. Hiszen mint érett személyiség: átfogó világképe alapján gondolkodik, s következetesen dönt. Azonban egy-egy újabb problémánál mégis jó, ha megáll, átgondolja jelentőségét a gyerek jövője szempontjából is. S ez mindennapos, idegőrlő kérincsélés, kunyerálás ilyen. Mert: szerezzünk-e örömöt a gyereknek? Hát persze! Mert: olcsó öröm az, amit pénzzel szerzünk, s elsődleges forrása a birtoklás. Nem kellene ehhez a legfogékonyabb korban hozzászoktatnunk gyerekünket. Mert nem válik kitartóvá, nem tud majd elmélyülni. nem tud majd egy célra ráfeszülni, ha minden az ölébe hull. Igen, szándékosan nem hozom indokul, hogy a szülőnek a mai világban, szoros beosztással élve nem is telik erre. Valami fontosabb helyett: hús, tej gyümölcs helyett veszi meg azt a rágót, matricát, pirinyó állatfigurát, vagy kisautót. De ne ezért ne vegyük meg neki. Ne azért álljunk ellent, mert nem telik rá. S főként ne ezzel indokoljuk neki, hogy nem kaphatja meg. Korai még neki a gond. Karácsonyra, születésnapjára, nevenapjára ajándékozzuk meg gazdagon. A legszűkösebben élő családban is úgy kell gazdálkodni, hogy ezen a három ünnepen teljesítsük gyermekünk szíve vágyát, amit már jó előre kifürkésztünk. Ajándékunk csak az övé legyen. Az ő tulajdona Csak ő rendelkezzék fölötte még sokgyerekes nagycsaládban is. Ne bélyegezzük irigynek, mert nem adja oda újdonatúj ajándékát testvérének, sőt mi figyelmeztessük az ácsingózó testvért: ez a másiké, s te is kaptál ünnepeden, s az csak a tiéd volt. Idővel úgyis megosztja velük az új játék örömét, mikorra annak ünnepi jellege már megkopott. Maga fogja odaadni testvéreinek. Azonban máskor ne ajándékozzunk. Mikulásra és húsvétra édesség járja. S ha egészsége, jó foga érdekében nem kap máskor édességet, erre a két ünnepre nyugodtan vehetünk nekik lehetőleg amit szeretnek, kívánnak. Évente két alkalom nem árthat. Ha egy kiadós fogmosás követi, s mert csak kettő, épp elég nagy öröm. (Folytatás a 6. oldalon) DOHÁNYGYÁR 5
