Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

Mióta cigarettázunk? Ember legyen a talpán, aki ismeri a választ. A pipázás, a bagózás és a tubákolás évszá­zadokkal előzi meg a mai ci­garetta ősét, amelyet 1831-ben figyelt meg először egy euró­pai utazó Egyiptomban. A ke­­divé katonái a kanócos pus­káikhoz kiosztott papirhüve­­lyekbe gyömöszölték a do­hányt, elsőként füstölve ciga­rettastílusban. 1838-ban a franciák kezd­ték gyártani az első cigaret­tákat. 1862-ben a drezdai La Ferme dohánygyár kezdett sorozatban cigarettákat gyár­tani. Ezúttal az amerikaiak el­maradtak: az Egyesült Álla­mokban csak 1865-ben alapí­tották az első olyan dohány­gyárat, amelyben cigarettákat töltenek. Van-e a kólának kultúrtörténete? Igen van. És meglepő, mi­lyen régi a mai Coca-Cola és Pepsi-Cola története. 1886-ban egy Pemberton ne­vű amerikai illatszerész ké­szített először szirupfélét a dél-amerikai kokacserje leve­leiből. kóladióból cukor és ka­ramell adagolásával. Pember­ton nem sokkal később meg­halt, örököseitől egy Asa Cand­ler nevű atlantai patikus meg­vásárolta a kólaszirup titkát. Egy amerikai legenda sze­rint a Coca-Cola azután lett előbb milliós, majd milliárdos vállalkozás, hogy egy isme­retlen férfi ötvenezer dollárt kért a gyártóktól — egy két­­szavas tanács ellenében. Mi­után megkapta az ötvenezer dolláros csekket, csak annyit mondott: Bottle it! (Palac­kozzák!) Addig ugyanis a szi­rupból egy ujjnyit öntöttek a vendég poharába, a mixer pe­dig szódavizet adagolt az édes­­nyúlós sziruphoz. Innen­onnan Mindez legenda! A valóság, hogy 1899-ben két palackozó üzletember állt elő az ötlettel, hogy árulják palackozva a szénsavas víz­zel hígított alapanyagot. Ek­kor kötött szerződést Candler és a két üveggyáros. Az ital neve azóta is Coca-Cola. Mikor jelent meg az első keresztrejtvény? Egészen pontosan tudjuk. 1913. december 21-én, a New York-i World című bulvárlap­ban. Feltalálója, az angol szü­letésű Arthur Wynne már ko­rábban kiagyalt mindenféle betűrejtvényt és egyéb rébuszt. De a keresztrejtvény merő­ben újszerű fejtörő volt. Wyn­ne így nevezte el: world-cross, amit talán keresztezendő sza­vaknak fordíthatnánk. Érde­kes, hogy a keresztrejtvény nem terjedt el futótűzként a világ újságolvasói között. Tizenegy évig megmaradt amerikai szórakozásnak. 1924- ben azután két fiatal ameri­kai: Richard Simon és Lin­coln Schuster kiadta az első könyv alakú keresztrejtvény­­gyűjteményt. Ez Angliában olyan sikert aratott, hogy a Brit-szigetekről elterjedt az egész világon. Wynne szegényen halt meg, Simon és Schuster viszont ame­rikai karriert csinált, megala­pították az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb könyv­kiadó vállalatát. Honnan ered a kvíz? A kvíz szó szellemi vetél­kedőt, ki mit tud-ot jelent. Honnan származik? Érdekes története van. 1780-ban egy vidám társa­ság ült egy dublini kocsmá­ban, köztük egy Daly nevű színigazgató. Sörözés közben magasra hágott a hangulat, amikor Daly fogadást aján­lott: el tud terjeszteni az an­gol nyelvben egy „sosemvolt” szót, ö azt divatossá teszi. A fogadást megkötötték. Daly pirkadatkor járni kezd­te a dublini utcákat, és aho­vá csak tudta, krétával felír­ta a kiötlött új szót: QUIZ. A fogadást megnyerte. A szót később világhírűvé tette a rá­dió, televízió, a magyar nyelv­be is átkerült. ásár Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás, és igaznak vélik dolgozóink is. Örömmel fogadják a vállalatunkhoz ideiglenesen kitelepülő üzletek árukínálatát, melyet ked­vezményes áron vásárolhatnak meg. Legutóbb a Békéscsabai Kötöttárugyár üzlete és a Pan­­da-coop Kisszövetkezet tartott vásárt, elegáns ruhákat, szoknyákat, blúzokat kínáltak. Nagy választék volt pólók­ból, szabadidőruhákból, bébi ruházati cikkekből. Azt hi­szem jó üzlet volt az eladóknak és vásárlóknak egyaránt. A hatodik csoda A perzsák K.is-Azsia meg­hódítása után elfoglalták Ba­bilont és Mezopotámiát, Egyip­tomot, majd Görögország ed­len fordultak. Megszállták a Dardanellákat és a Balkán­félsziget egy részét. Ez érzé­kenyen érintette a görögöket, és a Fekete-tenger vidékéről mivel a gabonát Egyiptomból vásárolták, s hajóik építéséhez a faanyagot a Balkán-félszi­getről szerezték be. A hosz­­szú háborúskodásból végül is a görögök kerültek ki győzte­sen és sikerült kiűzniük a per­zsákat országukból. A vereség a perzsák gazdasági és embe­ri erőforrásait nem érintette túl érzékenyen, de aláásta a legyőzhetetlenségükbe vetett hitüket. A bekebelezett or­szágrészek sorra fellázadtak, a trón bitorlásáért folyó csel­szövések és merényletek az uralkodó osztály erejét forgá­csolták szét. A görögök felismerték, hogy ha egységbe tömörülnek, meg­rendítő csapást mérhetnek ellenfelükre, de a hosszú há­borúskodásban kimerültek. A Perzsa Birodalom egysége hely­reállt, megerősödött. De meg­erősödött a görög egység is. Makedónia kényszerítő hatá­sa alatt. Uralkodójuk Philip­­posz és fia, Alexandrosz le­győzte Athént és szövetsége­seit. Apja halála után Ale­xandrosz lett a görögök ural­kodója. A Perzsa Birodalom az egész egyesült Görögországgal állt szemben. Alexandrosz, aki hamarosan kiérdemelte a világhódító Nagy Sándor nevet, ugyan­azt a taktikát követte, mint a perzsák Görögország ellen. Be­kerítő hadművelettel foglalta el Kis-Ázsiát, Szíriát, Föníci­át, Palesztinát és Egyiptomot, Nagy Sándor végül leigázta a Perzsa Birodalmat, eljutott In­diáig, s új birodalma főváro­sát Babilonba akarta kiépíte­ni. A malária, amely megtá­madta Nagy Sándor szerveze­tét, véget vetett terveinek. 33 éves korában meghalt a vi­lághódító. Amikor Nagy Sándor elfog­lalta Egyiptomot, a Nílus del­tájában a tengerparton felis­merte egy jól védhető kikötő építésének lehetőségét. Tudó­sok, történészek, geográfusok, botanikusok, építészek vették őt körül. Utasította építésze­it, hogy építsenek várost a ki­szemelt helyen és azt őróla nevezzék el. Nagy Sándor már csak holtan, aranykoporsóban tért vissza a városba, amely óriási léptékkel fejlődött. A világ urának hadvezérei a széthullott birodalmon ural­kodtak. II. Ptolemaiasz Phila­­delphosz volt az egyik legfé­nyesebb alakja a kornak. Ural­kodása idején a hellenisztikus Egyiptom virágkorát élte. ö építtette a világítótornyot is. meg a Múzsák templomát, a múzeum ősét és a világhírű alexandriai könyvtárat. Alexandria volt négyszáz éven keresztül a világ legna­gyobb kereskedővárosa. A ki­kötő bejáratánál a parttól alig másfél kilométernyire volt Pharosz szigete. Ezen építet­te fel Szósztratosz építész a vi­lág hatodik csodáját, a vilá­gítótornyot i. e. 279-ben. A fehér márványból épített világítótorony négyzet alapte­rületű emeletes palota volt, sarkain egy-egy alacsony to­ronnyal. Az alap közepéből emelkedett ki egy fölfelé kes­­kenyedő négyzetes torony, melynek alsó emeleteit víztar­tályok foglalták el, ezen egy újabb nyolcszögletű torony állt. A legfelső hengeres épít­mény nyitott oszlopcsarnoká­ban gyújtották meg éjszakán­ként a jelzőtüzet, melynek fé­nyét ötven kilométer távolság­ból észre lehetett venni. A csúcson Poszeidonnak, a ha­jósokat védelmező istennek a szobra állt. A magasságát il­letően nincs pontos szám, 113 vagy 180 méter lehetett. A világítótorony egy föld­rengés során pusztult el, s az idők során a móló, de még Pharosz szigete is eltűnt, a kikötő is feltöltődött, így ar­ra sincs remény, hogy marad­ványaiból valaha is rekonst­ruálni lehessen. Zsebpénzt! — Mit tegyek? — kérdi ba­rátnőm. — Az én gyerekeim mindig kunyerálnak. Jövünk hazafelé, megállnak minden kis trafik, bazár kirakatánál, „ezt vegyél, azt vegyél, anya”. Nem tudok ellenállni nekik, annyira szeretnék, annyira ké­rik. S ha nem kapják meg, na­pokig rágják a fülem, akár egy hétig is. Csak győzzem tü­relemmel. A szülő szíve szerint min­dent megadna gyerekeinek. De érzi. mégse tesz jót vele, ha minden csip-csup dolgot meg­vesz neki. A szülőnek min­den egyes döntésekor arra kel­lene gondolnia: az „igen” és a „nem” illeszkedik-e nevelé­si elveibe. Valójában persze mégsem kell minden egyes döntésekor tudatosan gondol­nia az egészre. Hiszen mint érett személyiség: átfogó vi­lágképe alapján gondolkodik, s következetesen dönt. Azon­ban egy-egy újabb problémá­nál mégis jó, ha megáll, át­gondolja jelentőségét a gye­rek jövője szempontjából is. S ez mindennapos, idegőrlő kérincsélés, kunyerálás ilyen. Mert: szerezzünk-e örömöt a gyereknek? Hát persze! Mert: olcsó öröm az, amit pénzzel szerzünk, s elsődleges forrá­sa a birtoklás. Nem kellene ehhez a legfogékonyabb kor­ban hozzászoktatnunk gyere­künket. Mert nem válik ki­tartóvá, nem tud majd elmé­lyülni. nem tud majd egy cél­ra ráfeszülni, ha minden az ölébe hull. Igen, szándékosan nem ho­zom indokul, hogy a szülő­nek a mai világban, szoros beosztással élve nem is telik erre. Valami fontosabb he­lyett: hús, tej gyümölcs he­lyett veszi meg azt a rágót, matricát, pirinyó állatfigurát, vagy kisautót. De ne ezért ne vegyük meg neki. Ne azért álljunk ellent, mert nem te­lik rá. S főként ne ezzel in­dokoljuk neki, hogy nem kap­hatja meg. Korai még neki a gond. Karácsonyra, születésnapjá­ra, nevenapjára ajándékozzuk meg gazdagon. A legszűköseb­ben élő családban is úgy kell gazdálkodni, hogy ezen a há­rom ünnepen teljesítsük gyer­mekünk szíve vágyát, amit már jó előre kifürkésztünk. Ajándékunk csak az övé le­gyen. Az ő tulajdona Csak ő rendelkezzék fölötte még sok­gyerekes nagycsaládban is. Ne bélyegezzük irigynek, mert nem adja oda újdonatúj aján­dékát testvérének, sőt mi fi­gyelmeztessük az ácsingózó testvért: ez a másiké, s te is kaptál ünnepeden, s az csak a tiéd volt. Idővel úgyis meg­osztja velük az új játék örö­mét, mikorra annak ünnepi jellege már megkopott. Maga fogja odaadni testvéreinek. Azonban máskor ne aján­dékozzunk. Mikulásra és hús­­vétra édesség járja. S ha egész­sége, jó foga érdekében nem kap máskor édességet, erre a két ünnepre nyugodtan vehe­tünk nekik lehetőleg amit sze­retnek, kívánnak. Évente két alkalom nem árthat. Ha egy kiadós fogmosás követi, s mert csak kettő, épp elég nagy öröm. (Folytatás a 6. oldalon) DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Thumbnails
Contents