Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Belső ellenség? Mielőtt a kedves olvasó sze­me felcsillanna a címet olvas­ván — cikkíró nem kíván visszaélni a krimiirodalom is­mert fogásával, hogy a tettes személye a mű végén derül ki — azonnal közlöm a megol­dást, a belső ellenőrzésről kí­vánok egy-két gondolatot el­mondani. Nem véletlen a címválasz­­tás, hiszen az emberek tuda­tában a revizor egy kellemet­lenkedő, fontoskodó, minden­áron kákán csomót kereső va­laki. Szeretném eloszlatni ezt a téves nézetet azzal a nyílt szándékkal, hogy ne az ellen­séget, hanem a segítő szándé­kú, a munka eredményességét növelni akaró dolgozót lássák bennünk. A vállalati irányítási rend­szerben bekövetkezett változás sok (a vállalati tanács, köz­gyűlés, illetve küldöttgyűlés általános vezetésével működő vállalatok) következtében meg­szűnt az alapító minisztérium felügyeleti jogosultsága, ami egyúttal a felügyeleti ellenőr­zés megszűnését is jelentette. Másrészt az állami ellenőrzé­si rendszerben eszközölt módo­sítások is indokolttá és szük­ségessé tették a vállalati bel­ső ellenőrzési rendszer kor­szerűsítését. A vállalat vezetése a válla­lati tanáccsal egyetértésben úgy döntött, hogy a mennyi­ségében és felelősségében is megnövekedett feladatok el­látása érdekében az eddigi bel­ső ellenőrzési csoportot osz­tállyá fejleszti. Ehhez biztosí­tottak voltak a személyi és tárgyi feltételek és 1987. már­cius 1-jétől már ilyen formá­ban dolgozunk. Egyik fő célunk a preventív és segítő jellegű ellenőrzés. ami azt jelenti számunkra, hogy a külső ellenőrzéseket megelőzve, valóban belső el­lenőrzéssel győződjünk meg gazdálkodásunk szabályszerű­ségéről', illetve az esetlegesen jelentkező hiányosságok meg­szüntetésre kerüljenek. Más­részt — a hibafeltáráson túl — a gazdálkodás elemzésével, az ok-okozati összefüggések feltárásával segítsük a gazda­ságosság és hatékonyság foko­zását, a beidegződött, bonyo­lult, olykor hibás gyakorlati módszerek megváltoztatását! A belső ellenőrzési osztá­lyon jelenleg három szakem­ber dolgozik, melynek ered­ményeként számszerűleg is emelkedett az elvégzett vizs­gálatok száma. Színesebb, sok­rétűbb a ellenőrzések témája. A szabályszerűségi vizsgála­tok mellett egyre több a gaz­dálkodás különböző területei­vel foglalkozó hatékonysági el­lenőrzés, a tevékenységek elemzése. A belső ellenőrzés folyamatában nagy jelentőségű a vizsgálatok realizálása, mert ezek végrehajtása bizo­nyítja kézzelfoghatóan az ered­ményességet. A tárgyszerű, megfelelően bizonyított és alá­támasztott megállapítások alapján várhatjuk csak el, hogy a munkatársak elfogad­ják és elismerjék ténykedé­sünket és egyben ez záloga a további munkánknak is. En­nek érdekében tovább kell fej­leszteni és bővíteni az ellen­őrzési módszereket, a lehető legkisebbre csökkenteni az el­lenőrzéssel szemben táplált el­lenérzéseket és ez a munkastí­lus önkritikus átértékelését is jelenti egyben. Ehhez segítséget kérünk és várunk a vállalat minden dol­gozójától. Veres Jánosné Barkochba, avagy van benne valami Kérem a következő verseny­zőt mutatkozzon be. — Prolet Árpád vagyok Kis­bérről. És ha szabadna a foglalko­zását is. — Munkanélküli. Nagyszerű akkor ideje is van, kezdhetjük a játékot. Mondjon egy számot. — 89 Nagyon jó, de 89 nehéz lesz, ez egy fogalom. Csak még egy pillanat, gyakran elfe­lejtem, hogy mindig nullá­ról kezdünk. Na most 00 kérdezzen. — Emberrel kapcsolatos? Igen, is. — Akkor több emberrel? Így van. — Száznál több? Igen. — Tízezernél több? Igen. Egy kicsit segítek, a felső tízezret nem nagyon zavarja. — Koruk lényeges? Nem nagyon, de ha még egy icipicit segíthetek, a kis­nyugdíjasok nagyon is érzik. — Valamilyen tevékenység meghatározható amivel köze­lebb jutunk a fogalomhoz? Meg bizony. —• Hogy milyen területen fo­lyik ez a tevékenység, fontos? Attól függ, hogy érti ezt? — Mondjuk az iparban. Nem. Bár a kubai export döntő többségét még ma is a cukornád képezi, azért az utóbbi évek­ben már fokozott figyelmet fordítottak az egyéb meglévő lehetőségekre is, így például’a tenger kincseinek feldolgozá­sára. A languszta, az ízletes húsú, olló nélküli rák kiterme­lése és feldolgozása ma már tisztes — ha nem js meghatá­— Mezőgazdaságban? Nem. — Közlekedésben? Nem. Na mi van még? — Kereskedelem? Igen, ez a jó. — Hűha ez még mindig na­gyon tág. Bizony, de mégis nagyon­­szorít. Jó nyomon van, foly­tassa. — Szóval a kereskedelemben közelíthető meg legjobban ez a fogalom. Mondjuk az el­adókkal kapcsolatos? Is, de nem ez a jellemző. — Az eladó viselkedésével? így nem. Igaz nagyon sok nem tud viselkedni. 4 ' — A vásárlókkal? Is. — Akkor talán az áruval? Az ám, ez a jó, az áruval. — Az áru minőségével? Nem, az semmit sem javul. — Az áru csomagolásával? Nem, bár gyakran arra is fogják. — Hm, Hm nem megy úgy látszik leblokkoltam. Na ne veszítse el a fejét, ■leblokkolni csak az üzletben szoktak, van úgy, hogy töb­bet is mint kellene. Van még ideje, kérdezzen. — Esetleg az áru értékével kapcsolatos? Igen, csak nem biztos, hogy az tényleg annyi. Tengeri kincsek exportra rozó — bevételi forrás az ál­lam számára. A fejlesztés ér­dekében nyílt meg például a Ha­vannához közeli Cardenas te­lepülésen 1983-ban egy újabb — Akkor pontosabban az árá­val? Igen, igen, igen. — Tehát az áru árával kap­csolatos a fogalom. Ez mond­juk pozitív hatású rám nézve? Hogy érti ezt? — Mondjuk kiárusítás, vásár idején? Nem. — Netán az ellenkezője? Bizony az. — Egy szó? Igen. — De összetett ? Igen. — Akkor rákérdezek. Áreme­lés? Igen, ez az. Nagyszerű, iga­zán jól játszott. Még ma­radt is öt perce, hogy az ár­emelés előtt vásároljon. De lássuk a nyereményt, amit ott lát az egy nagy rózsa­szín szemüveg, hogy ne lás­sa olyan sötéten az áreme­léseket. No de ilyet, néni kell? Azt mondja több is volt már magának. Szóval ennyi elég, több nem kell. Na jó, akkor nézzünk a re­dőny mögé. Nézze csak az ott egy szép, színes pálca, görbe bot, koldusbot vagy minek nevezzük. Ne kese­redjen el ez jobb mint a szemüveg, így látja mi van és mire támaszkodhat. A kö­vetkező menet hátha jobban sikerül. halfeldolgozó üzem is. Mérete­it tekintve kicsinek számít, hi­szen csak mintegy 160-an dol­goznak itt — akiknek több mint a fele nő —, felszerelt­sége és eredményei alapján a Szigetország élenjárói közétar­tozik. Évente 350—400 tonna langusztát, kagylót, tintahalat dolgoz fel, amelynek többsé­gét külföldre szállítják. Az AIDS 1981 óta Föl­dünk legnagyobb egészség­­ügyi gondja. 1988. decem­ber 1. az AIDS világnap­ja, s ezentúl ezen a napon hívjuk fel az emberiség fi­gyelmét a kór terjedésére, a megelőzésre. A betegségről már na­gyon sokat tudunk, hiszen a rádió, a tv, a sajtó is fog­lalkozik vele. Ennek elle­nére sok téveszme él az emberekben a betegség ter­jedésével kapcsolatban, pe­dig bebizonyosodott, hogy csak szexuális érintkezés útján, és a vér által fertőz. Az Egészségügyi Világ­­szervezet havonta regiszt­­ťálja a betegek, illetve a fertőzöttek számát. A vi­lág 142 országában jelen­leg 124 ezer az AIDS-es be­teg, ám a fertőzöttek szá­ma a tudósok szerint meg­közelíti a 10 milliót. Magyarországon jelenleg 17 beteget kezelnek és 163 fertő­zöttet tartanak nyilván. Mivel rendkívül hosszú a betegség lappangási ideje, és a járványt megállítani nem lehet, 5 év múlva kb. 100 millió HIV-vel (a betegség kórokozójának ne­ve) fertőzött ember lesz a vi-4 DOHÁNYGYÁR Korunk pestise az AIDS! lágon. Figyelembe kell venni azt is, hogy néhány év lassú emelkedés után robbanássze­rű volt a járvány, így nálunk is 3—3 év múlva hirtelen fog emelkedni a betegek száma. Tőlünk függ, hogy az emel­kedést mennyire tudjuk majd késleltetni Az ismert fertőzöttek száma sem reális, hiszen a szűrés fő­leg önkéntes alapon történik. A társadalmi pánikhangulatot az okozza, hogy a betegség na­gyon gyorsan terjed, hosszú a lappangási ideje, a fertőzöttek száma szinte hónapról hónapra nő, gyógyszer, védőoltás nincs a megelőzésre, gyógyításra. Mivel életkor szerint a 20— 25 év közöttiek fertőződnek, a társadalom legaktívabb kor­osztálya lesz halálos beteg. Fő feladatunk a megelőzés, a fer­tőződés terjedésének lassítása. Ennek megfelelően a betege­ket, fertőzötteket az egészség­­ügyi intézményeknek be kell jelenteniük. A szűrést meg kell szervezni, s hatékony egész­ségnevelést kell folytatni. Kö­telezően szűrni kell a véradó­kat (hiszen a vírus a vérben is megtalálható), a kábítószer­élvezőket az esetleges közös fecskendő és tű miatt. Szűrni kell a prostituáltakat és a ho­moszexuálisokat, ha ellenük rendőri eljárás indul. Ezen túl­menően minden magyar állam­polgár kérhet szűrővizsgálatot, melyet általában (így me­gyénkben is) a bőrgyógyászati szakrendelésen végeznek teljes diszkrécióval. Az egészségnevelést főleg a fiatalok körében kell végezni, de a lakosság minden rétegé­nek hatékony oktatása szük­séges. Olyan ismereteket kell közölni, hogy ne okozzon pá­nikhangulatot, de el kell érni, hogy minden állampolgár ne­mének, életkorának, intelli­genciájának megfelelő tudást szerezzen. Tudni kell úgy élűi, hogy ne kelljen rettegésben tölteni napjainkat. Fontos, hogy a fiatalok szexuális ma­gatartása jó irányban fejlődjön, ne legyen divat a mostanában elharapódzott szexuális sza­badság. Alaposan meg kell fontolni, hogy kivel érdemes kapcsolatot teremteni, fele­lősséggel kell dönteni, de tud­ni kell azt is, hogy a tartós és tartalmas kapcsolat nem ter­jeszti az AIDS-t, tehát nem szabad a másik végletbe sem esni, nem szabad mindenkitől félni, bizalmatlannak lenni. Tudjuk, hogy a betegség főleg nemi úton terjed. Meg kell ta­nulni használni a gumióvszert, mint a leghatékonyabb védel­mi eszközt, amely nemcsak az AIDS ellen véd, hanem a fia­talok számára ajánlott leg­egészségesebb fogamzásgátlás is. Tudom, hogy kellemetlen dolog hangosan kérni a gyógy­szertárban, de kellő egymás­­rafigyeléssel, diszkrécióval meg lehet előzni. Lehet még vásá­rolni illatszerboltban, sőt a csemegeüzletekben is láttam tnár. Mindent egybevetve, ha a világ egészségügyi szervei Ö6Z- szefognak, ha megfelelő tár­sadalmi segítséget kapunk, ha egészségnevelő munkánk eljut mindenki füléhez, ha nem­csak meghallgatják, elolvas­sák, hanem be is tartják a ta­nácsokat, akkor minden lehe­tőségünk megvan, hogy a jár­ványt lassítsuk. Nem beszéltünk még magá­ról 'a betegségről. A HIV-ví­rus bekerül a szervezetbe. Csakis egyfajta sejthez, a T,,-es immunsejthez kötődik. Átala­kítja annak genetikai infor­mációit és a gazdasejt már így működik tovább, szaporodása is így folytatódik. A fertőző­dés után megjelennek az első tünetek, melyek mirigylázhoz, agyhártyagyulladáshoz hason­lóak. A szervezet ellenanyagot termel és rövidebb-hosszabb tünetmentes időszak követke­zik. Később már a speciális tü­netek is megjelennek: láz, gyengeség, fejfájás, ízületi pa­naszok, tartósan megnagyobbo­dott nyirokcsomók, nem gyó­gyuló bőrgyulladások. Ez már egyértelműen komoly immun­­rendszeri elváltozásra utal. A klasszikus AIDS-tünet pedig ; gyakori láz, éjszakai izzadás, fogyás, berepedezett bőr, haj­­ritkul'ás, koraj öregedés. Itt a határ! A beteg már halálraítélt, kór­házi ápolásra, ellátásra szorul, s attól függően, hogy milyen szervet betegít meg a vírus és milyen erős a beteg élniakará­­sa, tüdőgyulladásban, hasi fertőzésben, agyvelő-, agyhár­tyagyulladásban meghal a be­teg. Az AIDS sokarcú betegség, szinte minden emberben más formában jelenik meg, de a vége sajnos mindig ugyanaz. Magyarországon már 7 halálos áldozata van. Nem volt az a célom, hogy pánikot, félelmet keltsek az olvasóban, csak szerettem vol­na elérni, hogy mindenki gon­dolkozzon el, tudjon a betegség­ről mindent, amit tudnia kell, de ami a legfontosabb, tud­jon védekezni ellene. Nincá semmi félnivalója annak, aki egészségesen él, aki igényes a partnerválasztásban, aki mo­­nogám természetű, nem tévesz­ti össze a virágoskertet és az egy szál virágot, s aki megfe­lelően tud védekezni ellene. Nagy Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents