Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-05-01 / 5. szám

41 « Összevont párttaggyűlésünkről jelentjük Az Egri Dohánygyár párttagságának nagy része igé­nyelte, hogy a pártbizottság tartson összevont taggyűlést, számoljon be az elmúlt időszak munkájáról, és adjon le­hetőséget a vélemények kifejtésére. A pártbizottság titkára, Kocsis József elvtárs beszámo­lóját az alábbiakban nyitotta meg: „A mai összevont taggyűlésünket megelőző hetekben, hónapokban vita folyt arról, hogy az alapszervezeti be­számoló taggyűlések után szükséges-e összevont taggyű­lést tartani, tudunk-e válaszolni az országosan feszítő gon­dokra, tudunk-e párttagságunknak újat mondani? Abban egységes volt a vélemény, hogy egyértelmű, elem­ző, pozitív értékelést tudunk adni az elmúlt évek gazdasá­gi eredményeiről vállalatunknál, ebben a párttagságunk munkájáról, az együttműködésről, az újító törekvések tá­mogatásáról. Ezekkel kapcsolatban azon­ban elhangzott jogos észrevé­tel, hogy ne ismételjük az alapszervezeti beszámolókat. A vita sarkalatos kérdése akörül alakult ki, hogy párt­tagságunk igényli-e, hogy az alapszervezeti beszámoló tag­gyűlések után fórumot te­remtsünk, a vélemények ki­fejtésének lehetőségét megte­remtsük. Ezért választottuk a megkérdezés eddig nem gya­korolt módszerét, hogy legyen-e vagy szükségtelen az össze­vont taggyűlés. Az eredmény nyilvánvaló, a megkérdezettek több mint 60%-a igényelte ezt a mai rendezvényt. Ezzel kap­csolatban a későbbiekre néz­ve is pártbizottságunk java­solja, hogy értsünk egyet az­zal, hogy kötelező összehívni az összevont taggyűlést, ha a párttagok egy harmada igény­li azt, azonban a kezdemé­nyezők kötelesek világosan megfogalmazni a pártfórum célját, pontos napirendjét.” Ezek után a pártbizottság titkára elemezte a belpolitikai helyzet néhány jellemzőjét. Majd kifejtette, hogy a párt­tagság a pártvezetéstől azt várja, hogy a párt működőké­pes, versenyképes legyen. Az ellenfeleket vegyük komolyan, ami nem azonos a tömegbe­folyásuk túlbecsülésével. Olyan reális programmal kell a párt­nak előállni, amely jobb a versenytársakénál. A verseny­helyzet alapja a világos* egyér­telmű politikai program, enél­­kül nem működhetnek tovább hatékonyan. Olyan világos do­kumentumra van szükség, amely felhasználja mindazo­kat az eredményeket, tanul­ságokat, amelyeket elértünk és feltártunk. A szervezeti korszerűsítésről, a pártbizottság munkájáról, munkamódszeréről „1988. június 23-án megtar­tott összevont taggyűlésen ke­rült sor vállalatunk politikai életében jelentős eseményre, szervezeti korszerűsítésre, pártbizottságunk létrehozásá­ra, a pártbizottság tagjainak megválasztására. Ez része volt a KB-nak korábban hozott határozata végrehajtásának, ami a politikai intézmény­­rendszer korszerűsítését, fej­lesztését célozta. Erre az eseményre egy olyan időszakban került sor, amikor a májusi országos pártérte­kezlet egész társadalmunkat érintő, nagy horderejű hatá­rozatait dolgozhatták fel. A pártiértekezlet a hogyan to­vábbra keresett választ, ele­mezte a társadalmunk, a gaz­daságunk helyzetét, feltárta a hibákat, az ellentmondásokat. Nagy hangsúlyt kapott, ho­gyan tudunk élni a sajátos történelmi helyzettel? Mint ismeretes ezen a ösz­­szevont taggyűlésen 11 fős pártbizottságot, 5 fős fegyel­mi bizottságot és pártépítési munkabizottságot választot­tunk. Pártbizottságunk munká­járól, munkamódszeréről meg­állapíthatjuk. hogy a megvál­tozott követelményeknek meg­felelően irányítja vállalatunk­nál a politikai munkát. A pártbizottsági ülések rendsze­resek voltak, a napirendek tárgyalását mindig az igé­nyekhez alakítottuk. A figye­lem középpontjában a válla­latunk gazdaságpolitikai mun­kája, a célkitűzések megvaló­sulásának alakulása állott. Ennek megfelelően a mun­katerv szerint kértünk tájé­koztatást a vállalat felső ve­zetőitől — a gazdálkodás, — a tervteljesítés, — a beruházások, — a műszaki fejlesztés, — a bér- és munkaerő-ellá­tottság állásáról, helyzetéről. A pártbizottsági üléseken szükség szerint foglalkoztunK személyi kérdésekkel, taglel­­vétel megerősítésével, a tár­sadalmi és tudományos szer­vezetek, egyesületek munká­jával. Itt kívánjuk megje­gyezni, hogy a változások a tagfelvételben, annak rendjé­ben is jelentősek. Hosszú évek után kijelenthetjük, hogy a tagfelvétel kritériuma a párt­tagságra való alkalmasság és felvételi joga az alapszerve­zeti taggyűléseknek van. To­vábbiakban nem kell a nii pártbizottságunknak a taggyű­lés határozatát megerősíteni. Jelentős esemény volt az új párttagsági könyvek átadása. Ezzel kapcsolatban azt kell elmondani, hogy a párttagsá­got nálunk is próbára tették az utóbbi időszak vitái. Nőtt a párttagok érzékenysége a jelenlegi helyzetünkkel, a problémáink megoldásával kapcsolatos aggodalom, a ké­tely, nehezebb a tisztánlátás. Mindez összefügg a gazdasági helyzet alakulásával. Az elbeszélgetés során 10 fő jelentette be kilépési szándé­kát, 2 fő nem vette át az új párttagsági könyvet, és azóta további 3 fő lépett ki tagjaink sorából." Ezék után ismertetésre ke­rültek az országban zajló ese­mények és annak naprakész befogadásával kapcsolatos ne­hézségek. A lehetőségek keresését vállalaton belül a pártbizottság az alábbiakban látja: — a párttagság munkahelyi példamutatással politizálhat; — eredményeket érhet el a dohány- és létszámmegtakarí­tásban; — az érdekeltségi rendszer­ben, a vagyonvédelemben, a belső ellenőrzésben, a szerve­zettség növelésében; — biztosítani kell a munká­hoz szükséges feltételeket.­­Kocsis elvtárs a pártbizottság azon véleményének is hangot adott, hogy okunk van a vál­lalaton belüli optimizmusra. Teljesíteni fogjuk a célkitű­zéseket, és az elmúlt évekhez hasonlóan tudjuk növelni dolgo­zóink jövedelmét. Ennek alap­ja: — vannak tartalékaink, — a költségek növekedését ér­vényesíteni kell az árakban. A felsőbb pártvezetéstől a párttagság az alábbiakat Vár­ja: — programot adni arra, ho­gyan lehet a jövő feladatait megoldani ; — érvényesüljön az a törekvés, hogy az eredményesen gaz­dálkodók gyorsabban fejlőd­jenek; — el lehet és kell érni a mi­nimális bérek növelését, a fiatalok lakáshoz jutását; — az elszegényedést meg kel] állítani. Végezetül a beszámoló fog­lalkozott az ifjúság helyzeté­vel vállalaton belül, melyben leszögezte: Az ifjúsági szervezetekre szüksége van a pártszerveze­teknek, a gazdasági egységek­nek. El kell érni, hogy az if­júsági szervezet is szükségét érezze a pártszervezettel, a gazdasági egységgel az együtt­működésre. mert az elképze­lések. a célok csak együtt va­lósulhatnak meg. Ezért fontos, hogy kialakítsuk azt a fajta gondolkodást és magatartást amely a párt felelősségének felismerésén, az ifjúsággal kap­csolatos felelősségérzeten ala­pul. Nem magunkra vállalni, hanem támogatni kell azt a törekvést, amely a párt kor­szerű, működőképes ifjúsági szervezetének megteremtésé­re irányul. A vitában elhangzott hozzászólások összegzése: — A pártbizottság a megúju­ló ifjúsági szervezettel teremt­se meg a megfelelő partneri kapcsolatot, és a párttagaján­ló tevékenységben is legyen meg a folyamatosság. — Egyik nyugdíjas párttagunk annak a véleményének adott hangot, hogy az újonnan ala­kuló szervezetek nem jó irány­ba befolyásolják a jelenlegi helyzetet csak zűrzavart kel­tenek a közéletben. További­akban kifogásolta a kormány kapkodó magatartását, és az utóbbi időben hozott helyte­len intézkedéseit. Véleménye szerint a jelzett újonnan ala­kuló kormányba olyan sze­mélyeket kell választani, akik meggondoltan, higgadtan tud­nak dönteni, és a döntéseik korrektek legyenek, ezáltal javuljon a közhangulat. — Két hozzászólásban elhang­zott, hogy a pártfőtítkár sze­mélyében nerrr látszik biztosí­tottnak az MSZMP vezetése, a sokszor egymásnak ellent­mondó megnyilatkozások alap­ján. Hangsúlyozták azt is, hogy ilyen helyzetben pártér­tekezlet összehívására van szükség, mielőtt nagyoob gon­dok lennének, hogy tisztázód­janak a párton belüli nézetek. Erre azért is szükség van — felszólalásban utalva arra, hogy nemcsak a gazdaságban, hanem a pártban is válság van. A párt elveszítette tekin­télyét, és így, ilyen politizá­lással nem tudja visszaszerez­ni a bizalmat. Ennek kapcsán megfogalmazódott, hogy nincs elég információ a felső veze­tés nézeteinek, hovatartozásá­nak jelenlegi állásáról, és an­nak személyi konzekvenciájá­ról sem helyes dönteni, a meg­felelő ismeretek hiányában. Továbbá elhangzott olyan vélemény is, hogy nem tudunk kilépni a régi keretekből, meg­fogalmazódik, hogy hogyan tovább? Nem vesszük figye­lembe. hogy az elmúlt egy év alatt milyen hatalmas változá­sok mentek végbe az ország­ban és a párton belül. Olyan lehetőségek jöttek, amely az elmúlt 40 évben nem volt, és ezzel a változással nem tudunk élni. — Kifogás hangzott el az APEH-székház építésével kap­csolatban. Az volt a megíté­lés. hogy ennek összegét in­kább az ipar és a mezőgazda­ság szerkezetátalakítására fordítanák, hiszen arra sok­kal nagyobb szükség lenne a gazdaság élénkítése miatt. Az apparátusok létszámának csökkentésével felszabadul­nak épületek, és azt használ­ják fel erre a célra. — Kérdésként hangzott el, hogy mi a pártbizottságnak a véleménye a reformkörök megalakulásáról? Milyen el­képzelése van a pártbizottság­nak ezzel kapcsolatban? — Az is felmerült hiányos­ságként, hogy a Dohánygyár kommunistái, csöndes hallga­tásban vannak, nem eléggé ismerik a városban és a kör­nyezetünkben zajló eseménye­ket, pedig sok olyan dolog len­ne, amiben véleményt kellene nyilvánítani, amellett állást foglalni, annál is inkább, mi­vel a Dohánygyárnak a város­ban tekintélye van, és megfe­lelő súllyal kellene bizonyos kérdésekben szavunkat hallat­ni. Kérdésként hangzott el. hogy a hallgató semmittevés szükséges-e a pártban? — Kritikaként hangzott el, hogy akik akarták az össze­vont taggyűlést, sokan nem jöttek el, és az lett volna a helyes, ha a véleményüket is kifejtik. — Kritikaként hangzott el továbbiakban az is, hogy a pártbizottság nem reagált a Il-es pártalapszervezetnek a pártbizottsághoz intézett leve­lére, amelyben kérték, hogy a beszámolóban értékeljék a pártbizottság minden tagja nak tevékenységét. — Megfogalmazódott, hogy szükség van arra, hogy az alapszervezetek és a pártbi zottság is alakítsa ki helyi el képzelését. Kocsis elvtárs vitaösszefoglalója : — Az újonnan alakult ifjú­sági szervezet — DEMISZ — elnöke Nagy Imre úgy nyilat kozott, hogy az ifjúsági szer vezet az MSZMP progre szív szárnyával akar kapcsolatot teremteni. A beszámolóban is megfogalmazást nyert, hogy a vállalati ifjúságnak szük­sége van a pártszervezetre, a gazdasági vezetésre, és a párt­szervezetnek, valamint a gaz dasági vezetésnek is szüksége van az egységes ifjúsági szer­vezetre, amely egyenes követ­kezménye a további együtt­működésnek. — Ügy ítéljük meg, hogy a felső vezetés rendkívül kapko­dó intézkedéseket tesz, amely a közvélemény felháborodásé val találkozik Nem szabad félni a több­pártrendszertől, politikai tő merülésektől, ezt fel kell vál­lalni. Nem volt korábbi gya­korlat, amikor az MSZMP-nek kontrollja lett volna, a kont­­rollszerepet vállalják az al­ternatív szervezetek, a más­ként gondolkodók, és ez az egységes együtthaladás zálo­ga kell, hogy legyen. Majd Kocsis elvtárs a lehe­tőséget felhasználva szólt a pártbizottsági ülésen elhang­zottakról, ennek kapcsán az üzemi-intézményi pártszervek hatásköréről, a szervezetisza­­bályzat-tervezet módosításáról Továbbiakban reagált az APEH-székház építésével kap­csolatos fölvetésre, és a Il-es pártalapszervezet részéről fel­merült igényre. A reformkörrel kapcsolatos kérdésre: Nem alakítottunk ki álláspontot, ezzel azonban fog­lalkozni keit. Erősítette azt a nézetet, hogy akkor segítjük egymás mun­káját, ha őszintén, nyíltan hallatjuk hangunkat. Az nem zavarhatja a kulturált együtt­működést, ha nem értünk min­denben egyet. Kifogásolta azt, hogy akik akarták a taggyűlés megtar­tását, sokan nem hallatták szavukat, illetve el sem jöt­tek. Azzal zárta az összevont taggyűlést, hogy az igény meg fogalmazódott mindannyiunk­ban arra, hogy el kell számol­ni a múlttal tisztességesen, de ez ne fejvesztés legyen, ha­nem szolgáljon tanulságként. Azzal is egyet kell értenünk, hogy kezdeményezők legyünk, de a kezdeményezéshez ka­paszkodó is kell. A napról napra más megnyilatkozások­hoz nem lehet csatlakozni. Or­szágos gondokat mi nem tu­dunk megoldani. A dohány­gyárban viszonylag rendben mennek a dolgok, de itt is van mit tenni. Azt kérte, hogy maradjon együtt a párttagság. Hallassuk szavunkat bizonyos kérdések­ben, ez biztosítéka annak, hogy együtt tudunk élni az eseményekkel. így ez esetben lesz kibontakozás. DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents