Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
Országos KISZ* értekezlet A pártbizottság 1988. november 15-j ülésén két napirend szerepelt: — Tájékoztató a társaságszervező holland-magyar kft. alapításáról. — Beszámoló a vállalati lakásépítési és lakástámogatási alap felhasználásának tapasztalatairól. Mindkét napirend előadója dr. Szalóczi Géza igazgatási és jogi ov. volt. A holland-magyar kft. alapításáról szóló tájékoztató fölött a pártbizottság nem nyitott vitát, a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. A vállalati lakásépítési és lakástámogatási alap felhasználásának tapasztalatairól szóló beszámolóból a pártbizottság az alábbiakról tájékozódhatott: „1988-ban az év elején kértük a dolgozókat, hogy február végéig a várható lakásépítés és -vásárlás iránti igényeiket az igazgatási és jogi osztállyal közöljék. A megadott határidőre több mint 30 dolgozó nyújtotta be igényét. Annak, hogy a támogatás iránti igényeket meghatározott időpontra, egyszerre kértük, az volt az indoka, hogy a rendelkezésre álló keretöszszegből — ami 3,5 millió forint volt 1988-ra — a lehetőségekhez képest minden arra jogosult dolgozó részesedhessék. A jelentkezők magas száma miatt ebben az évben sem tudtuk megemelni az egy főnek adható maximális alapösszeget (120 000,— Ft), bár a vállalat gazdasági vezetése elvi hozzájárulást adott megelőzően ahhoz, hogy ezt az alapösszeget dolgozónként 140 000,— Ft-ra felemeljük. A vállalat gazdasági vezetését és a lakáskölcsön elbíráló bizottságot az alapöszszeg emelésének szorgalmazásánál az motiválta, hogy 1988- ra a lakások bekerülési költsége jelentősen emelkedik. Ez utóbbi feltételezés a várakozásokat meghaladóan igaznak bizonyult, ugyanakkor azonban a támogatás iránti igények száma — a bekerülési költségek emelkedésének ellenére — nem csökkent, így az 1987. évihez képest 500 000,— Ft-tal megemelt lakásépítési alap ,sem volt elegendő arra, hogy a dolgozókat a tavalyinál magasabb összegekkel támogassuk. Ellenkezőleg, 1988-ban a dolgozók egy új lakásra vetítve 20—30 ezer forinttal, esetenként 40 ezer forinttal is kevesebbet kaptak az eredeti szándékhoz képest. 1988-ban gyakorlatilag a vonatkozó jogszabályok által említett minden lehetséges lakásépítési formát támogattunk, beleértve a fűtéskorszerűsítést, lakásbővítést, minőségi cserét, lakásfelújítást is. A lakáskölcsön elbíráló bizottság e körülménnyel kapcsolatban fontosnak tartja azt a tapasztalatot, hogy gyakran kisebb összegű — egyéni megtakarítás útján is biztosítható — támogatások jelentős összeget vontak el azoktól, akik a vállalati támogatás segítségével első lakáshoz kívántak jutni. Ezzel kapcsolatban a lakáskölcsön elbíráló bizottság még ebben az évben ki fog dolgozni egy javaslatot a munkáltatói támogatás elbírálása szempontjainak módosítására. Mind énképpen előnyben szeretnénk részesíteni az első lakáshoz jutókat, továbbá azokat, akik a munkáltatói támogatást az igényjogosultságot meg nem haladó szobaszámnövelésre, illetve lakásuk komfortfokozatának emelésére kívánják fordítani. Az igazgatási és jogi osztály 1989 évre vonatkozóan módosítani kíván azon — a Dohánygyár „familiális” jellegéből fakadó — gyakorlaton, hogy méltányossági alapon a vállalattal munkaviszonyukat megszüntetők részére továbbra is engedélyezi a részletekben való visszafizetést. Ki kívánjuk dolgozni azokat a szempontokat, amelyek — humánus alapokon — de garantálják a munkaviszonyt megszüntetőknét kintlévő összegek mielőbbi megfizetését. Az a módszer, hogy év elején felhívást teszünk közzé, amelyben kérjük az adott évben várható lakástámogatási igények benyújtását, bevált, és 1989-ben is élni kívánunk vele. Ezt a módszert tökéletesíteni kívánjuk azzal, hogy hosszabb jelentkezési időt állapítunk meg és a felhívásnak nagyobb nyilvánosságot biztosítunk. A vállalat anyagi lehetőségeitől függően javasolni fogjuk a munkáltatói támogatási alap 500 000—1 000 000,— Fttal való emelését.” A napirend igen élénk vitát váltott ki a pártbizottság tagjai között. A pártbizottság összegzésként megállapította: Két szempontot kell figyelembe venni: — az országos helyzetből adódó lakáshoz jutást, — a vállalati lakástámogatást. Az országos helyzetből kiindulva hangsúlyozni kell a lakáshoz jutás politikáját, mely igen kedvezőtlen képet mutat. A lakástámogatás során fölmerült problémák ellenére a vállalat 8—10 éve jelentősen segítette az itt dolgozók lakáshoz jutásának megoldását. Azzal a javaslattal kell azonosulni, hogy kapjon nagyobb kezet a vállalat a saját dolgozóinak lakástámogatásához. Egyöntetű véleményként hangzott el, hogy a fő figyelmet az első lakáshoz jutásra kell fordítani, és ennél nem lehet döntő érv, hogy az igénylő mennyi ideje dolgozik a vállalatnál, mivel többségében fiatal, kezdő szakemberekről van szó. Szükséges továbbá, hogy az odaítélésnél a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vegyük. A véleményezésnél kapjon nagyobb szerepet a gazdasági, társadalmi munka szélesebb körű értékelése. A vélemények legyenek megalapozottak, hogy azok jobban támogassák a bizottság munkáját. Időszerűnek tartja a pártbizottság az új szempontrendszer kidolgozását, amely igazodni fog a mai körülményekhez, hogy még hatékonyabban szolgálja a demokratikusabb odaítélést. Egyebekben Kocsis elvtárs tájékoztatást adott a városi pártértekezlet megtartásáról, elhangzott hozzászólásokról, az értekezlet hangulatáról. Dr. Domán László elvtárs továbbra is tagja lett a városi pártbizottságnak. Küldöttként vett rész; továbbá Kocsis József vállalati pb-titkár, dr. Takács György közgazdasági ov.. Országh Péter munkairányító. Két pártalapszervezetben megtörtént a tagkönyvátadó ünnepi taggyűlés. A Il-es pártalapszervezetben — november 21-én — Bárány Tibor elvtárs. az alapszervezet párttitkára tartott megemlékezést a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról. Továbbá tájékoztató hangzott el az időszerű ideológiai kérdésekről. Petrénvi János propagandista részéről. A taggyűlés megvitatta és egyhangúlag elfogadta Király Csabáné gépmunkás párttagfelvételi kérelmét. Ünnepélyes keretek között kerültek átadásra az úi párttagsági könyvek, valamint Szanyi Nagy Mihály részére a 25 éves párttagsági emléklap. A III-as pártalapszervezet taggyűlésére november 22-én került sor. Az ünnepi taggyűlésen szintén megemlékeztek a KMP 70. évfordulójáról. A taggyűlés továbbá tájékoztatót hallgatott meg — dr. Polgáry Lászlóné munkaügyi ov. előterjesztésében — a személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatos változásokról, a bruttósítást követő személyi jövedelmek alakulásáról. Az volt a megállapítás, hogy a bérek bruttósítása az előírásoknak megfelelően lett végrehajtva, a dolgozók nettó jövedelmében csökkenés nem jelentkezett. Ezek után ünnepélyesen megtörtént az új párttagsági könyvek átadása. Székesfehérváron a hét végén a megszokott „műfiatalos” külsőségek nélkül, de majd 35 órás, szinte megszakítás nélküli kemény munkával 635 küldött részvételével megtartották a csaknem 7 ezer tagot számláló KISZ országos értekezletét. A fiatalok tanácskozása nem hozott ugyan olyan meglepő fordulatokat, mint a májusi pártkonferencia, de túlzás nélkül állítható, hogy nyilvánossága, nyíltsága és döntéseinek súlya révén meghatározó lesz az ifjúsági szövetség történetében. Először állítottak kettős jelöltet a szervezet első számú vezetőjének posztjára. Először vitatkoztak és döntöttek erről a személyi kérdésről a teljes nyilvánosság előtt. Először kötelezte el magát a KISZ politikai platformjának és képviseleti programjának, szervezetének szabad alakítása mellett. Az országos értekezlet Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának helyére, akit időközben a párt Pest Megyei Bizottsága első titkárának választotta, Nagy Imrét, a KISZ Központi Bizottsága titkárát választotta meg első titkárnak 386 szavazattal. A másik jelölt — Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára 205 szavazatot kapott. Az országos KlSZ-értekezlet vitaanyagként elfogadta és országos vitára bocsátotta a szervezet politikai platformját, országos képviseleti programját és a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről készült dokumentumot. Ügy döntött, hogy 1989. április közepére összehívják a KISZ XII. kongresszusát. Az országos vita tapasztalatainak alapján a kongreszszus dönt majd a KISZ teljes megújításáról. Milyen KISZ-t akarunk? Az értekezlet nyitónapján Nagy Imre, a KISZ KB titkára fűzött szóbeli kiegészítést a KISZ platformtervezet dokumentumaihoz. Feltette a kérdést: Hogyan éli meg egy fiatal a mai valóságot? Egyre többet kell vállalnia, a munkanap gyakran 10—12 óra. a boldogulása így sem elsősorban rajta múlik. Azt tapasztalják, hogy környezetükben szinte semmi sem változik. Azok hirdetik az újat, akik még tegnap az ellenkezőiét mondták. Ebből a helyzetből csak a reform kínál kitörési lehetőséget. A reform alapvető téziseit négy alapvető jelszóval jellemezte Naev Imre. 1. Célunk a demokratikus szó. cializmus. 2. Az MSZMP-vel stratégiai szövetségben, de önállóan politizálunk. 3. Ruealmas szervezeti kereteket teremtünk, belső szerveződési szabadságot hirdetünk. 4. Legyünk nyitottak más szervezetek felé, keressük az együttműködés lehetőségeit. Az első nap fontos vitafórumai a szekcióülések voltak. Ezen fórumok a jelenlevő küldöttek véleménye szerint nem igazán szolgálták a KISZ platformjának kialakítását a KISZ-,kongresszusig terjedő időszak programjának megfogalmazását. Az éjfél utánig nyúló vitákon legfeljebb néhány humoros közbeszólás üdítette fel a küldötteket. Ilyenek voltak pl.: „Lassan már az óvodások is hozzánk tartoznak. Eljutunk majdnem a szoba ajtajáig, hogy ott kell megfogni a KISZ-nek a gyereket. .. Egy katona, aki fegyver nélküli alakulatból jött, így fogalmazott: mi vagyunk az „Állj. vagy eláslak!” részleg. A küldöttek szerint az egész szekcióülés, a vitatkozás parttalan. A második nap reggelén Nagy Attila, az Egri 12-es Iskola tanára kezdte a felszólalások sorát. „Amíg nem tudunk megszabadulni a sztá lini alattvalókat képző közösségmodelltől, addig az új modell kialakítása alapvető akadályokba ütközik! Megítélésünk szerint a reformellenes erőknek minden eszköz megvan a kezükben, hogy visszarendezzék az elkezdett folyamatot. A hierarchiába bekerülő reformirányzat mindig is elbukik, függetlenül a személytől, amíg ezen a struktúrán gyökeresen nem változtatunk. A hatalmon levő politikának, ha párbeszédet akar folytatni ezzel a felnövekvő nemzedékkel, és nem akar generációs törést, akkor tudomásul kell vennie, hogy a hitszerü agitációval már köztünk semmit sem ér el, belőlünk hiányzik az alattvalói tudat. Alapvetően más módszerekkel kell közelíteni hozzánk, ez pedig azt jelenti pl., hogy a döntés előkészítésénél igényeljék véleményünket. Nem kérünk tovább az eddigi — Döntést nektek — nélkületek! — demagógiájából, hanem valódi alternatívákat, döntési helyzeteket és így kockázatvállalást, felelősségérzetet követelünk magunknak!” A szombati nap vitájában végül is kialakult az új plat'formtervezet. Az ifjúság nélkül nincs kibontakozás. Újjáalakuló szervezet kell! Olyan KISZ-t akarunk, amelynek: 1. Van világos, ifjúságcentrikus, szocialista programja, amely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is reformer. 2. Amely tagjaiért van és nem felettük, hanem általuk működik, amely az ember sze(Folytatás a 6. oldalon) Az időszámításokról Sokféle időszámítás létezik, nézzünk meg néhányat. — A gregoriánus naptár szerint 1989. év következik. — A „bizánci éra” szerint 7498. amely a világ állítólagos teremtésével kezdődik. — A zsidó naptár szerint 5749. amely máskorra teszi a világ teremltését. — A kínai időszámítás 5626 évet számol, a legendás Huang-ti császár trónra lépésétől. — Az indiai időszámítás 5091- et ír a „vaskorszak” kezdetétől. — A mohamedán időszámítás szerint 1367. év következik — A római naptár szerint ez a 2742. év, mely a város alapításával kezdődik. A keresztény vallások időszámítása szerint 1989. Miután ez vált elfogadottá, az eredeti „Krisztus születése után” megfogalmazás helyett „időszámításunk előtt” vagy „időszámításunk szerint” kifejezést használjuk. A ma használatos hónapnevek eredetéért a Római Birodalom korába kell visszanyúlni. Eredetileg csak tíz hónap volt; az első Marsh ad - isten tiszteletére Martius, vagyis március, majd a „kinyitni. kihajtani” jelentésű „aperire” igéből képzett április, Maiának, a csírázás és termékenység istennőjének szentelt május, és Juno istenasszony júniusa. Ezután már számok következtek: quintius az ötödiket, sextilis a hatodikat jelentette. Szeptember, október, november, december a 7—10 számok latin nevéből alakult. Ezekhez csatolta Numa Pompilius a Janusnak szentelt januárt és az év végi „februa” »ngpsztelőünnepet tartalmazó februárt. Julius Caesar (i. e. 46-ban) Sosigenos egyiptomi csillagász és Flavius Scriba római matematikus tanácsára bevezette a 365 napos évet, négyévenként egy szökőévvel. Eltolta a naptárt is, hogy. január 1, a téü napfordulat utáni újholdra essen. Közel egy századdal később ezért az érdemeiért nevezte el a római szenátus a quintilist Júliusnak. Augustus császár sem akart lemaradni, ezért születése hónapját önmagáról nevezte el, és megparancsolta, hogy az ő hónapja se legyen rövidebb júliusnál. Ezzel felborult a rend, hogy kijöjjön a 365 nap, le kellett csípni egy napot augusztus számára a februárból. E naptár pontatlansága évente csupán 11 perc és 14 másodperc, de a századok alatt annyi adódott össze, hogy már a 325. évi niceai zsinat úgy korrigálta a naptárt, hogy 3 napot törölt. A rendszerhez azonban nem nyúltak, a többletek ismét összeadódtak. Ezért Gergely pápa elrendelte. hogy 1582. október 5-e után 15-e következzék, a további hibák kiküszöbölésére pedig a százas évek közül csak minden negyedik legyen szökőév. Ez a ma is használatos, úgynevezett gregoriánus naptár. DOHÁNYGYÁR 5
