Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
Hazahozták Bartók hamvait „Én is szeretnék hazamenni, de végleg“ A Bartókkal kapcsolatos irodalom gazdag. Munkásságával, életével dokumentumok, levelek. visszaemlékezések, tanulmányok hosszú sora foglalkozik. Szelleme, akarata töretlen volt. de nem így a fizikuma. Akik hallották — látták zongorázni, egyszerűen nem értették. hogyan képes ez a vézna testű, törékeny ember olyan megrázó, fenséges, hatalmas hangtömböket kibányászni a zongorából. Már gyermekkorában sokat betegeskedett. 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A családban mindennapos volt a zene, mert mind édesapja, mind édesanyja jól zongorázott. A zene gyakran volt egyetlen vigasza, különösen, mikor ágyban fekvő beteg volt. Nem játszhatott felszabadultan a többi gyerekkel. Visszahúzódó, kevés szavú kisgyerek volt, s ezeket a tulajdonságait élete végéig megtartotta. Kicsit hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Bartók milyen káprázatos zongoraművész volt. Már gyermekkorában pompásan zongorázott. Igen jó tanárai voltak. Az első leckéket édesanyjától kapta ötéves korában. De különleges zenei képességei már jóval korábban megmutatkoztak. Másfél éves korában, amikor még beszélni sem tudott, már megnyilatkozott zenei memóriája. Odatotyogott zongorázó édesanyjához, s addig integetett a fejével: nem, nem, amíg a neki tetsző melódia fel nem csendült. Négyéves korában pedig már negyven dallamot tudott elpötyögni egy ujjal a zongorán, noha ekkor még senki sem tanította. Édesapja igen korai halála után Nagyszőllősre, majd Besztercére és végül Pozsonyba kerültek. Édesanyja itt kapott tanítónői állást. Pozsonyban Erkel László — a nagy zeneszerző, Erkel Ferenc unokája —, majd az Akadémián, Pesten az egykori Liszt-növendék Thoman István lett a mestere. Nyilvánvalóan mindezek — zseniális képességei mellett — hozzájárultak, hogy Bartók világhírű zongoraművész legyen. Az egész világon koncertezett híres zenekarokkal, karmesterekkel, művészekkel. Hangfelvétel elég kevés maradt. de amik megmaradtak, azokból is kiderül, hogy hangszerének ura volt. Előadásmódját a szerénység, a művészi alázat, az egyszerűség jellemezte. Zeneszerzői pályafutása viszont már nem töretlen. Vannak benne elsöprő, zajos sikerek, de varinak elhallgatások, iszonyatos mélypontok, sőt 1907-ben — Kodály szavai szerint — „a nemlét határára” is elsodródott. Szerzői működését már gyermekkorában elkezdte. Első nyilvános hangversenyére saját művei közül is válogathatott: A Duna folyása című kompozícióját játszotta el. A pozsonyi évek alatt szaporodott a Bartókművek száma. Ezeknek hangvétele. stílusa még természetesen a múlt század német zeneszerzőinek, elsősorban Brahmsnak a hatását tükrözte. 1899-ben került a Zeneakadémiára. Képességeire és felkészültségére jellemző, hogy mind zeneszerzésből, mind zongorából rögtön a második évfolyamra vették föl. Ezekben az években erősödtek a magyarországi függetlenségi törekvések, és Bartók érezte, hogy a zenében is valami kifejezetten magyart kell alkotni. Figyelme egyre inkább Liszt felé fordult, s már az ő szellemében komponálta meg a Kossuth-szimfóniát. Ennek magyaros nyersanyaga még a múlt század népies műdala, a verbunkos volt. Akkor még ezt vélte magyar népzenének. A szimfóniának káprázatos sikere volt. Mint új, nemzeti géniuszt ünnepelték Bartókot. A siker olyan zajos volt. hogy óhatatlanul túlzásokba csapott át, soviniszta hangok is megszólaltak az ünneplők kórusában, amit azonban Bartók elítélt. De arra is rá kellett döbbennie, hogy az addig folklórnak vélt nóta egyrészt nem az. másrészt mind formai, mind tartalmi szempontból alkalmatlan rá, hogy az új, megszületendő magyar zene alapjává váljék. S ekkor hallotta meg egy kis székely cselédlány énekét, és sejtette meg azt az óriási különbséget, ami a műdal és a népdal között van. Nagy szenvedéllyel kezdte gyűjteni a népzenét. Nemcsak a magyart, de a szomszéd népekét is: románt, szlovákot. Nyilvánvaló, hogy ezekben az időkben nem csupán a gyűjtőszenvedély hajtotta Bartókot, hanem a megújulás kényszere is. Ez a már eltűntnek hitt, de most föllelt ősi zenei anyag vált Bartók zenéjének meghatározójává. Nem mindennapi feladat várt Bartókra és Kodályra. 1906-ban kiadták húsz magyar népdal feldolgozását. Ettől az időtől kezdve nem lehet Bartók zenéjét elválasztani a népzenétől, még akkor sem, ha népdalfeldolgozásról van szó. Bartók a meg nem alkuvást, az önmagunkkal szemben kérlelhetetlen szigort, az igazság fáradhatatlan keresését jelenti. Az ilyen elvekkel sajnos az életút nem lehet zavartalan és napsugaras. Bartók így vallott magáról: „Magyar zeneszerzőnek tartom magam ... az én igazi vezéreszmém azonban, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok : a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé, minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem — amennyire erőmből telik — szolgálni zenémben, ezért nem vonom ki magam semmiféle 'hatás alól, eredjen az szlovák. román, arab vagy bármiféle forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” Képzelhető, hogyan érezte magát a radikális, szabad gondolkodású Bartók az éledő fasizmus idején. Az akkori légkörben szinte fizikailag is szenvedett. Egyre jobban foglalkozott a gondolattal, hogy elhagyja Magyarországot. 1939 decemberében elvesztette édesanyját, és így minden kötelék elszakadt. Nem akart emigrálni, csak meghatározatlan időre itthagyni az embertelenséget. Az amerikai néhány év a gyökértelenséget és a fokozódó testi szenvedéseket jelentette. Mindig hazavágyott! így ír: ..Én is szeretnék hazamenni, de végleg." Erre már — ahogy Ö képzelte el — nem kerülhetett sor. 1945. szeptember 26- án egy New York-i klinikán végzett vele a gyógyíthatatlan betegség. Most hazajött, végleg. Hamvait idehaza helyezték végső, örök nyugalomra. Magaslati gabonatermelés Az északi hegyvidéken, Rjanggang tartomány fennsíkján a tengerszint feletti, ezerméteres magasságban gabonatermesztéssel kísérleteznek észak-koreai mezőgazdászok. Számításaik szerint megfelelő előkészítéssel a terület bevonható a mezőgazdasági művelésbe. Mivel a talajadottságok jók, sok a napsütéses napok száma, van remény a kenyérgabona-termesztés meghonosítására. Már szerveződik a fennsík termelőszövetkezete. Készül a villamos vezeték, nagyban folynak a talajjavítási munkálatok, ültetik a mezővédő erdősávokat. A tervek szerint az új gazdaság mintegy tízezer hektáron gazdálkodik majd. Örök érvényű-e az óbolgár naptár? Az óbolgár naptár a világ legrégibb kalendáriumai közül való. feltételezések szerint i. e. 2824-ben keletkezett. A naptárban, amely a nap járásához kötődött, december 22- én, a téli napforduló napján kezdődött az év. December 22-e nulladik napnak számított, és nem sorolták egyetlen hónaphoz sem. A többi 364 napot négyfelé osztották, egy évszak 91 napból és 13 teljes hétből 4 DOHÁNYGYÁR állt. Az évszakok egyenként három hónapot foglaltak magukba, a hónapokat pedig egyes állatok után nevezték el: disznó, egér, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, majom, ürü, kakas és kutya. Az évszakok mindig vasárnappal kezdődtek. A kalendárium megalkotásához szükség volt az égitestek mozgásának ismeretére. A naptár középpontjában a kilenc számból álló. úgynevezett mágikus négyszög állt, amely a négy világtájat jelképezte, és a világmindenségben megnyilvánuló harmóniát fejezte ki. A mágikus négyzetben a vízszintes, függőleges és átlós irányban elhelyezett számok mindig egyenlő összeget adtak. Manapság a szakemberek nem csak az óbolgár naptár ősi voltáról beszélnek, de elismerik annak szinte tökéletes felépítését is. Az ENSZ egyik bizottsága most vizsgálja több más kalendáriummal együtt, hogy a különböző naptárak segítségével esetleg egy új, az egész világon érvényes naptárt szerkesszenek a világszervezet égisze alatt. Jog a tiszta levegőhöz A dohányzás ártalmai ma már egyértelműen bizonyítottak. Az egészségnevelés állandóan foglalkozik ezzel, de sajnos nem a legjobb eredménynyel. Nagyon leegyszerűsítve a kérdést mondhatnánk, lelke, vagy inkább egészsége rajta, aki nem fogadja meg, mérgezze csak magát továbbra is. Mégsem ilyen egyszerű, ha egyéb következményeire is gondolunk, történetesen, hogy káros hatását kénytelen elviselni az is, aki nem dohányzik. Nem véletlen a harc a dohányzók és nemdohányzók között. Egy alkoholfogyasztó amíg nem akarja a szódásüveget a másikhoz vágni, addig környezetére nem ártalmas, de egy dohányzó, amint rágyújt, már szennyezi a levegőt, kényszerítve környezetét is. hogy ezt lélegezze be. Köztudott, hogy az úgynevezett passzív dohányzás is éppen olyan ártalmas. Ám nálunk még mindig az a természetesebb, hogy a „békesség kedvéért” a nemdohányzónak kell alkalmazkodni. A jogalkotás .is ismeri ezt a problémát, és figyelembe véve a dohányzás káros hatását, illetve törekedve a megelőzésre, a Munka Törvénykönyvében meg is szövegezték az ezzel kapcsolatos teendőket. Többek között azt mondja: „A munkáltató köteles a munka megfelelő, egészséges feltételeit biztosítani...” Vagy: „A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie, és munkáját úgy kell végeznie, valamint általában olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja. Pedig de sokszor zavarja éppen a cigarettafüsttel. Mivel a munkáltatónak kell biztosítania a munkavégzés egészséges feltételeit, ebből az is következik, hogy a munkahelynek füstmentesnek kell lennie. Erről a dolgozót is tájékoztatni kell felvételekor Tájékoztatni arról, hogy joga van a tiszta, füstmentes levegőhöz, és nem csak a dohányzáshoz való jog létezik. Nem hiszem, hogy sok helyen teszik ezt így. A munkáltató, ha tiszteletben akarja tartani a törvényt, szervezéssel, különböző intézkedésekkel sokat tehet, és csökkentheti az ellentéteket. A tömegközlekedésben a MÁV, a VOLÁN, Malév már viszonylag sokat tett e téren. Van olyan vállalat, ahol a tűzveszély miatt a munkaterületen nem lehet dohányozni, így a munkahely levegője legalább a dohányfüsttől mentes. Dohányozni csak a kijelölt helyen lehet, s hogy aztán ez a hely az étkező, és a nemdohányzó itt kénytelen elviselni a füstöt, már nem anynyira fontos. Az irodákról, értekezletekről, megbeszélésekről már nem is beszélve. A dohányzók — a többség így akarja alapon — rákényszerítik a nemdohányzókat, hogy elviseljék káros füstjüket. Persze a nemdohányzók joga is kikényszeríthető a munkajog alapján. sajnos eddig még nem elég eredményesen. Nem a dohányzók védelmé re, de az igazsághoz azt is el kell ismerni, hogy az a bizonyos nikotinéhség kegyetlen érzés, csak az tudja, aki régen dohányzik. Az sem vitatható, hogy a dohányzás felfrissíti, élénkíti azt. aki hozzászokott. Mindez azonban nem alap arra. hogy csak a „dohányzáshoz való jog” uralkodjon. Már csak azért sem, mert mégsem olyan egyértelmű ez a jog. különösen. ha a környezet védelméről szóló törvényt is nézzük. amely előírja: TILOS A LEVEGŐ KÁROS SZENNYEZÉSE. De ebbe ne bonyolódjunk bele. sajnos maga a törvény nem oldja meg a problémát. Előbbre jutunk, ha a lehetőségek szerint olyan helyzetet teremtünk a munkahelyen, hogy elkerüljük az összeütkö zés .lehetőségét, a vitára adó alkalmat. Végül, de nem utolsósorban magunkba kell nézni. változtatni magatartásunkon, belátva, hogy senkinek nincs joga mások egészségét veszélyeztetni, károsítani. Még a dohánygyárban sem. — N — Egységes parancsnekság Az elmúlt évtizedekben többször is napirendre kerültek a polgári védelem és a hátországvédelem helyzetével, átszervezésével kapcsolatos kérdések. Az összegzett tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy a polgári védelmi szervek és a hátországi alakulatok alapvető feladataikat eredményesen látták el, ugyanakkor szükségessé vált a felsőszintű vezetésük, irányításuk összehangolása, korszerűsítése. munkájuk hatékonyságának növelése. Ezért 1988. július 1-jei hatállyal a Hátországi Parancsnokság és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága összevonásával a Honvédelmi Minisztérium által közvetlenül irányított vezető szerv a Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság szervezi és irányítja mind a hátországvédelem katonai feladatait, mind a polgári védelemmel kapcsolatos teendőket. Az összevonás, az egységes irányítás elsőrendű célja a tevékenységek jobb összehangolása, az átfedések, a párhuzamos feladatok megszüntetése és a szervezet egyszerűsítésével hatékonyabbá tenni mind a polgári védelmi, mind a hátországvédelmi és hadkiegészítő parancsnokságok irányítását. A polgári védelem országos hatáskörű feladatainak szervezése, koordinálása államigazgatási jogkörben eddig is a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveire hárult. Az országos főhatóságoknál, minisztériumoknál, tanácsoknál és a gazdálkodó szervezeteknél, így az üzemeknél a jelenlegi szervezeti és irányítási renden ez nem jelent változtatást. A módosítás elsősorban a felsőszintű vezetés jobb működését hivatott biztosítani. A korábbi vezetési szervek tapasztalatainak hasznosításával az eddigi megosztott vezetés helyett egységes parancsnokság dolgozik majd. amelyik — többek között — irányítja és szervezi az őrzés-védelmi, katonai rendészeti és helyőrségi feladatokat; a polgári lakosság védelmének tervezését, szervezését, felkészítését és a hátországi terület védelmet oly módon, hogy a hatékonyság növelésével egyidejűleg érvényesüljön napja ink fő követelménye, a gazdaságosság biztosítása is. A Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság parancsnoka Komáromi István vezérőrnagy lett. — N —