Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
A pártvezetőségi ülés napirendjén szerepelt a bérgazdálkodás helyzete, a bérbruttósítás > tapasztalatai. A vállalati bérgazdálkodás helyzete: 1988-ban újra vállalati bértömeg alkulásával kell a vállalatnak elszámolnia. (A megelőző három évben a közgazdasági szabályozórendszer a személyi keresetek növekedési lehetőségeit határozta meg, 1988-tól a vállalati bértömeg alakulását kéri számon.) Az 1988. évben felhasználható bértömeg bázisát a személyi keresetek bruttósításával, majd összesítésével, valamint különféle korrigáló tényezők beszámításával kellett meghatározni. Az így kiszámított bértömeg növelhető a jogszabályok szerint 2,5°/0-kal, Vállalati tervünkbe ezt a vállalati bértömegnövekedést építettük be. Ettől nagyobb mértékű bértömegfelhasználást a szabályozók tízszeres adóval sújtanak egyéb szankciók mellett. A szabályozók azonban nem korlátozzák a bérszínvonal növekedését a létszám csökkenése esetén. Vállalati tervünkben — képzett létszámra vetítve — 4,8%-os létszámcsökkentéssel számoltunk. A bértömeg növekedése, valamint a létszám csökkenése együttes hatására a bérszínvonal 7,6° 0- kal növekszik. Az 1987-ben három ütemben végrehajtott alapbéremelések áthúzódó hatásukon keresztül 6,3 millió Ft-tal terhelik az 1988-as kifizethető bértömeget. A 2,5%-os bértömegnövelési lehetőség azonban a korrigált bázishoz képest csupán 2,5 millió Ft-os összegű emelkedést jelent. Ennek következtében a különbségként jelentkező mintegy 3,8 millió Ft a mozgóbérrészt terheli, vagyis annyival csökken — a teljes bértömegen belül — a mozgóbér aránya, és növekszik az alapbér, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó (pl. műszakpótlék, egyéb pótlék) bérrészaránya. Az itt leírt folyamat eredményeként az előző évivel gyakorlatilag azonos tömegű, de arányában mintegy 4,3%-kal csökkenő mozgóbérrész alakulhat ki. A mozgóbér aránya teljes bértömegen belül 16,5%-kal alakul majd, az 1987. évi 20,8%-os arány helyett. A belső érdekeltségi rendszer működtetése során Könyvtárunk ajánlata Pontyok a Wehrmachtnak: Válogatás a cseh irodalom katona elbeszéléseiből. Zrínyi Kiadó 1986. A cseh irodalom katonaelbeszéléseiből készült válogatás, csaknem egy évszázad alkotóinak érzésvilága és szemlélete nyilvánul meg benne, olyannyira öszetéveszthetetlenül sajátos módon, az egyéni és a nemzeti emlékezés bizonyító erejével. A cseh irodalom Kelet-Európa más irodalmaihoz hasonlóan, a közösségért való egyéni felelősségtől nyeri érzékenységét: kikeli elérni, hogy ezzel a súlyában lecsökkent bérrésszel is kellő ösztönzést lehessen adni a magasabb teljesítmények elérésére. A bérbruttósítás tapasztalatai: a bérbruttósítás a személyi jövedelemadó és a megváltozott nyugdíjjárulék hatásának ellensúlyozása. Pontosabban a dolgozók 1987. december hónapban érvényes bérét annyival kellett megemelni, hogy az szja., s az egységesen 10%-ra módosult nyugdíjjárulék levonása után, az 1988-ban kifizetett nettó keresetek „változatlan munkateljesítmény mellett” ne csökkenjenek. A közgazdasági szabályozórendszer változása mellett a bérgazdálkodásra hatással van az, hogy az Egri Dohánygyárban a bérbruttósítás alapját képező 1987. december havi bérek abban az évben a legmagasabbak voltak. Ezért olyan magas az 1988. évre áthúzódó alapbéremelések hatása. 1. Alapbérek megállapítása, a) A darabbérben dolgozóknál munkaköri alapórabéréből a teljesítményhez kötött időbérben dolgozóknál a személyi alapórabérből kiindulva történt meg az előírásoknak megfelelően az alapbérek bruttósítása. b ) A szellemi foglalkozásúak és az időbérben foglalkoztatott dolgozók 1988. évi alapbérének megállapítása az 1987. évi keresetük összegéből kiindulva 174 főnél személyenkénti számítással történt a megemelt bérek megállapítása az 1987. évi bérkartonokon. 2. Bérpótlékok megállapítása a kollektív szerződés módosításában rögzítetteknek megfelelően történt: — százalékos mértékben — pótlék összegének emelésével — alapbérbe történő beépítéssel. 3. A prémiumok bruttósítása vállalati szinten került kiszámításra. A bruttósításról szóló értesítést minden dolgozó 1988. január 14-én kézhez kapta, ami tartalmazta — az új munkaköri alapórabért — személyi alapórabért — havi alapbért a bruttósítás módszerétől függően. Az értesítéseken szerepelt minden személyre szóló pótmeríthetetlen gazdagsága az ember élniakarásából táplálkozik. Blaha Lujza naplója. Gondolat Kiadó 1987. Blaha Lujza az a magyar színésznő, akinek alakját már saját kora is a legendák égboltozatába emelte — s hírnevének ragyogásán a közben elmúlt idő sem halványított szinte semmit. Naplójában életének és mesés pályafutásának történetét írja meg. Közvetlen szavakkal beszél színészi fejlődésének, sikerének, utazásainak és három házasságának kalandos eseményeiről. Színes képet rajzol a kor pesti, sőt bécsi és párizsi társasági életéről, s a divatos fürdőhelyek mulatságairól. Kellemes olvasmány Blaháné naplója: egy melegszívű művészasszony vallomása a körülötte kavargó életről — és ami számára legkedvesebb : arról a tündérkastélyról, amelynek színház a neve. P. Szabó József: Kína ma. Zrínyi Kiadó 1986. Merre tart Kína a 80-as években? Mit jelent a reform — „kínaiul”, pontosabban pekingi felfogásban.? Mit mond a kínai atombomba atyja a kínai atomhatalomról? Külön lék 1988. január 1-jétől érvényes mértéke, ha alapbéresítésre kerül annak mértéke. Dolgozók véleménye a bérek bruttósításával kapcsolatban : Az 1988. január 1-jétől elszámolt bruttósított bérekkel kapcsolatban egyetlen reklamáció, illetve észrevétel sem érkezett a dolgozók részéről. Aí, értesítések átadását követően január hónapban beérkezet észrevételek : — a kérdések közül az else helyen az értesítésen szereplő összegből mennyi lesz a levonás a nettó bérek hogyan alakulnak — hogyan biztosítja a vállalat a keresetek változatlanságát — az előző negyedév alapján az átlagórabéres munkák elszámolása hogyan történik (az előző időszak alapján megállapított átlagórabérek is bruttósításra kerültek) — bruttósítási indexszel számított bérek megállapítását többen megnézték a bérkartonon. Itt is csak néhány esetben kellett javítani, főleg kerekítésből adódó kisebb eltérés miatt. A bruttósítás tapasztalatait összefoglalva: az elvárásoknak megfelelően az előírások figyelembevételével történt a bérek megemelése az Egri Dohánygyárban. A személyi jövedelemadó bevezetését követő feladatok : — a változatlan teljesítményeknek megfelelő bérek öszszegének személyenkénti megállapítása 1988. évre, és azok közlése a munkáltatói joggal rendelkező vezetőkkel, — prémiumok vállalati szintű bruttósításának elvégzését követően az I. félévi prémiumkeretek megállapítása — a kollektív szerződés „a vállalati dolgozók munkadíjazási rendszerét” tartalmazó 10. sz. mellékletét 1988. júliusában felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat célja az, hogy az 1988. júliusában már rendelkezésre álló adatok alapján szükség esetén az említett melléklet rendelkezései korrigálhatok legyenek a keresetek kötelező felemelésére vonatkozó jogszabályok betartása érdekében, — a személyi jövedelemadó személyenkénti nyilvántartásának megszervezése — a számítógépes bérelszámolással a személyi jövedelemadó előleg levonásának a jogszabályok előírásainak megfelelő kidolgozása. Második napirendként a a pártvezetőség tájékoztatást kapott az 1988. évi import keretgazdákodás várható alakulásáról. fejezetben ír a Kínát sokszor megjárt szerző a kínai nőről, a válásokról, a bírósági gyakorlatról,, az iskoláról, az ősi kínai orvostudományról, az akupunktúra és az égetéses terápia mai hasznosításáról. Ami pedig kiegészíti a kötetet: hasznos tudnivalók — talán mindenekelőtt azoknak, akik éppen kínai utazásra készülnek. Végh Antal: Északi utakon. Nyugati utakon. Gondolat Kiadó 1984. Az Északi utakon egy 1969- es skandináviai elég kalandos útról számol be. Akkor még nagyon keveset látott egy magyar író a nagyvilágból, sok — ma már nálunk is mindennapi — jelenség csodálkozásra, sőt csodálatra készteti. A nyloning valuta kora volt ez és a hetvendolláros nyugati utaké. Ugyanakkor ma is aktuális témák is hangot kapnak, például a magyar gyümölcs exportja és az exporttermelés kérdései. A Nyugati utakon egy észak-amerikai és kanadi útról számol be, melyre az ottani magyarok hívták meg. Ebben főleg az amerikai magyarok különböző csoportjai és egyes képviselői magatartása érdekes, és más könyvekhez képest újszerű. Események - képekben Mester Ákos újságíró volt vállalatunk vendége május 10-én. Előadásából megtudhattuk, hogy milyen „fejlődésen” ment keresztül a hírközlés, tájékoztatás a hatvanas évek elejétől napjainkig, s ő hogyan lett újságíró. Elmondta, milyen a jó és a rossz riporteri kérdés, s el szabad-e fogadni fejbólintással minden kérdésre adott választ. Végül a szép számú érdeklődő kérdéseket tett fel Mester Ákosnak, s közvetlen hangú beszélgetés alakult ki. Második évet zárta az óvodai gyermektorna-tanfolyam. Mindkét évben 'lányok részére szerveztük ezt. Az első évben heti két, a másodikban heti egy alkalommal tornászhattak a gyermekek szakképzett testnevelő tanár irányításával. Románné Dóra Zsuzsa testnevelő tanár tanította óvodásainkat, aki nagy türelemmel és hozzáértéssel foglalkozott velük Az utolsó tornaórán a szülők is részt vehettek, megnézhették, mennyit fejlődött gyermekük két év alatt. A szülők egyöntetűen meg voltak elégedve, amely a tanfolyam további folytatására inspirálja az óvodát. A következő tanévben — amennyiben ezt az óvodai munkaterv is megengedi — fiúk részére is indítunk tanfolyamot, melyről szeptemberben értesítjük majd a szülőket. Igaz mese Egyszer volt, hol nem volt, valamikor tán tíz éve, a tanácsi díszteremben lakáskulcsot kapott százhuszonöt boldog ember. Ahány ember, annyi féle, egy lépcsőházba tizenöt jut belőle. Négyemeletes a ház, lábad a lift, semmi más. Magasföldszint mit sem számít, albérletből palotád hív. Van itt minden, amit áhítsz, mintás padló, szép kilátás, itt az Eged, ott kertes ház. Béke is van, egyetértés, lépcsőházi ismerkedés. Jó tünderke elment gyorsan, megnyugodva, hogy itt rend van. Igen ám, de jött a másik. Ellensége minden jónak, Pletyka nevű szúrom-fúrom boszorkány. Küllemre szép, mézesmázos, fürgenyelvű alabárdos. Békénk hamar letaglózta, nyugalmunkat megzavarta. Szerencsére észbe kaptunk, egymás helyett mind őt martuk. Szemtől-szembe megkapta, hogy menjen a pokolba. Nyelvét ugyan fékre fogta, most meg gyakran jár a posta. Ide megy és oda megy, panaszt tesz és feljelent. Bejelent és panaszol — házunk mint egy hangyaboly. Mindenki már úgy utálja — csak elmenne, várva várja. Ö boldogan irul-virul, kacarászik, parádézik, pedig tudja, le sem — nézik. A kerék az bizony kerek. Amennyit fent, éppannyit lent! Nem lesz kitől jó szót kapjon, bajban kire számíthasson. Ügy jár majd mint tücsök koma, akit elzavart a hangya. Hogy hol lakik ez a Tücsök? Itt is, ott is, meg mindenütt. De csak addig hegedül, míg a napja fönn derül. Hogyha eltakarja felhő, súlyos felhő, hegedűből hang több nem jő! Jó volna majd akkor Hangya, szorgos karja, ha kinyúlna! Mi behúzzuk csápjainkat. Tücsök koma! Hegedülj csak! DOHÁNYGYÁR 5
