Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Érdeklődést!?) Az oly régen várt óhaj teljesült akkor, amikor szeptembertől önálló színtársulattal kezdte meg évadját az egri Gárdonyi Géza Színház. A kezdetet megelőző pro és kontra vélemények lezárásaként megszületett a végső döntés; kell a színház Egerben! Bizony nem ,kis feladatot vállalt magára az igazgató — Gali László — akkor, amikor szeretné megnyerni a közönség rokonszenvét, felkelteni és megtartani a figyelmét. Korunkban egyre nélkülözhetetlenebb a színház, s olyan színházat szeretnének létrehozni, amelyben az előadások világosan megfogalmazzák a humánumot, az erkölcsi értékeket, az ember méltóságát, a tisztaságot. Sokféle arcú színházat szeretnének, hiszen mindenkit be akarnak csalogatni otthonukba. A sok fiatal művész mind tele ambícióval, lehetőséggel, várakozással érkezett Egerbe. A színházrajongók többségét nagyon érdekelte az új évad programja, amelyet nem kis megelégedettséggel nyugtáztak később. Az első bemutató azóta Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja már meg is hódította a közönséget. S hogy minderre miért hívjuk fel dolgozóink figyelmét? Azért, mert összesen 6 (hat) szocialista brigádunk vásárolt színházbérletet (46 szocialista brigád van a gyárban). A Balázs Ignác brigád 6 db-ot, a Brunszvik Teréz, a Salvador Allende, a Várnai Zseni, a Semmelweis, a Martos Flóra szocialista brigádok két-két bérletet vásároltak. Szinte hihetetlen, hogy a többi 'brigádot csak ennyire érdekli a színházi műsor és ennyire igényli a színházat! Vagy mégis? Igaz, a három műszakos termelés, a televízió teljesen ,.átrendezi” a dolgozók hétköznapjait, de nem is olyan régen még több, mint száz bérlet talált gazdára a gyárban. A színház vezetősége gyorsan reagálva panaszunkra —, hogy hétköznap a három műszak miatt nem tudnak dolgozóink színházba menni —, szombatra rendkívüli bérletnapot iktatott be. De végül ez sem segített az eddigi helyzeten, mert egyetlenegy brigád sem jelentkezett bérletért. Közeleg a brigádbeszámolók éves értékelésének ideje. Kíváncsian várjuk, hogy brigádjaink milyen — meg nem valósult — kulturális vállalás teljesítésével próbálják majd meggyőzni a bírálóbizottságot. Igaz. nemcsak színházból áll a kultúra, de ha már ilyen lehetőséget kapott városunk, nem válna senki kárára a közvetlen élmény, egy kellemes este eltöltése a brigádtagokkal és a családtagokkal. Beaumarchais Figaro házassága, vagy a Charley néniére és a Pygmalionra — mindhárom vígjáték — kedvcsinálóként hívnánk fel brigádjaink figyelmét. Természetesen már csak a bérleten kívüli előadások alkalmával lehet ezeket megtekinteni. Nem árt azt sem tudni, hogy stúdióelöadásokat is tart a színház a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Tehát választék van bőven, ne sajnáljuk azt a kis időt, amit egy jő szórakozást, kikapcsolódást ígérő este adhat számunkra. ' 4 DOHÁNYGYÁR Az egyéni bruttósításról Az 1987. évi VI. tv. és végrehajtási rendelete alapján 1988-ban bevezetésre kerül1 a személyi jövedelemadó-rendszer. A vállfa lat előtt álló feladat az Egri Dohánygyárban dolgozók keresetének megnövelése olyan összeggel, amennyivel a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetből való levonás mértéke. A bruttósítás lényege, hogy azzal az összeggel emeljük meg a jelenlegi kereseteket, amennyit a személyi jövedelemadóként be kell fizetni, és amennyivel a nyugdíjjárulék változása módosította azt. A kereseteket úgy kell emelni, hogy a dolgozók részére 1988-,ban kifizetett nettó keresetek „változatlan munkateljesítmény mellett” ne csökkenjenek. A dolgozók szempontjálból a bruttósítás két részből áll. egyik az új alapbérek meghatározása, a másik a keresetek egyéb elemeinek — pótlék, prémium, jutalom — a kollektív szerzőidés módosításában meghatározott módon történő megemelése. Alapbérek bruttósítása Az alapbérek képezik a dolgozók keresetének legfontosabb részét, ezért az alapibérek bruttósítása mindenkinél egyénileg történik, a teljesítménybéres területek kivételével, ahol a munkaköri órabérek kerülnek bruttósításra. Az új alapbérek megállapításakor az 1987 decemberi alapbérekből és a teljes összegben alapbéresítésre kerülő általános bérpótlékból (a 310 Ft), illetve a későbbiekben említett néhány fajta bérpótlék alapbéresítéséből kell kiindulni. Bérpótlékok bruttósítása A bérpótlékok bruttósítása a pótlék funkciójától függően háromféle módon történik. 1. Az eredetileg is az alapbér meghatározott százalékában megállapított pótlékok, pl. műszakpótlék, túlórapótlék, nyelvtudási pótllélk stb. felemelése megtörténik az alapbérek bruttósításával. Az ebbe a körbe tartozó bérpótlékoknak az alapbérhez viszonyított eddigi százalékos mértéke 1988. január 1-jétől sem változik. 2. A jelenleg egy összegben meghatározott pótlékok egy része személyenként százalékos mértékben (decemberben érvényes bérek alapján) kerül meghatározásra, pl. mankópénz, gyermekvédelmi pótlék stb. 3. A jelenleg egy összegben megállapított dohányfeldolgozó szakmunkás pótlék és a dohányfeldolgozó technikus pótlék „tói—ig” sávban százalékos mértékben kerül meghatározásra, pl. 22,00 Ft-tól 26,90-ig a pótlék 8°.'»; 27,00 Fttól 32,90 Ft-ig a pótlék 7%. Bizonyos pótlékok — a kollektív szerződés által meghatározott körben — megszűnnek, összegüket a keresetek 1988. évi kötelező felemelése szempontjából az 1987 decemberi alapbérbe kell beszámítani. A prémium előre meghatározott vállalati szintű feladatok teljesítésére ösztönző többletjuttatás, amely feladatok megvalósulása az egész vállalat gazdasági és egyéb tevékenységéhez kapcsolódik. E feladatok megoldásában a dolgozók nem egyénileg, hanem csoportosan vesznek részt, ezért a prémium csak vállalati szinten kerül1 bruttósításra. Az 1988. évi új bruttó kereset kiszámítása Példáiként álljon itt a cigarettacsomagoláson a főgépmester 1987. december 1-jétől érvényes új alapórabérének kiszámítása. A Föld másik oldalán... „Fasten see belt!” „No smoking!” — gyulladt ki a két felirat lágy gongütés kíséretében és a hatalmas Boeing 747-es meglódult a kifutópályán. A rázkódás abban a pillanatban megszűnt, amint a pilóta felemelte a gépet Amszterdam flaszteréről. Valami hihetetlenül kellemes lebegés következett 12 órán keresztül. Nyolcezer méter magasról, verőfényes napsütésben megpillanthattam az óceán hatalmas, sötétkék vizét, majd Grönland jégvirágos ablaknak tűnő gleccsereit. Az úton végig nappal haladtunk. Az idő- I zónákat átlépve, alig értem oda később, mint amikor elindultam. Csaknem ötszázan vagyunk a fedélzeten, a java része amerikai. Alig értek valamit. Hiába a sok gyakorlás, ilyenkor nem jön elő. ' Még szerencse, hogy akik várnak a repülőtéren, tudnak magyarul. A Sierra Nevada szikláin fodrozódó viharos szél még megrázza egy kicsit gépünket, aztán aláereszkedünk a kaliforniai hőségbe. A táj lehangolóan kopár kősivatag. Kis földszintes házak milliói. Majdnem mind fehér. Imitt-amott pálmafák és utcák sokasága. Sziklák és az óceán közé szorított város tükörsima biliárdasztalra épülve. Ez Los Angeles! — nyugtázom kissé csalódottan. Leveszem a fejhallgatót, amin egész úton hallgattam a zenét. A hatalmas repülőtér egyik „csapjához" gurulunk. Egy óriási terembe áramlúnk, ahol az útlevél-ellenőrzés és a vámhivatal van. Alig találom a bőröndömet a tucatnyi keringő szalagon. Besorakozom a vámoshoz, de a bevándorlási hivatal tisztje int. hogy menjek tovább nyugodtan. Kinn az előcsarnokban rengeteg ember, néger, kínai, mexikói és még ki tudja hányféle náció. Negyedórái keresFelbruttósítandó alapbér éves szinten: alapórabér 41X2088 óra éves időalap 85 608 Ft általános bérpótlék alapbéresítése 12X310 Ft 3 720 Ft összesen : 89 328 Ft Megnevezés 1987 1988. évi felbruttósított összeg Bruttó kereset Le nyugdíjjárutéik Le személyi jövedelemadó Nettó kereset 89 328 Ft 9 826 Ft (11!" „) 79 502 Ft 97 541 Ft 9 754 Ft (10" „) 8 285 Ft 79 502 Ft Tehát az 1987. évi nettó alapkereset megőrzéséhez éves szinten 97 541 Ft bruttó alapbért kell, hogy kapjon a cigarettacsomagolási főgépmestér. Példabeli dolgozónk 1988. január 1. utáni új havi alapórabére a 310 Ft általános bérpótlék alapbéresítésével (97 541 Ft osztva 2088 órával), 46,70 Ft lesz óránként, 5,70 Ft-tal több a jelenlegi 41 Ft-nál. Az ABMH által kidolgozott számítási módszerhez ismerni kell egy táblázatot, a számítás ellenőrzéséhez pedig a személyi jövedelemadó-kulcsokat. Sorszám 1987. éves nettó kereset Számításhoz osztószám szükséges korrekciós tényező í. 0— 54 000 0.9 0 2. 54 000— 69 400 0,70 12 000 3. 69 400— 82 400 0,65 16 100 4. 82 400—100 400 0,60 21 200 5. 100 400—116 900 0.55 27 800 6. 116 900—132 200 0,51 34 280 7. 132 200—159 800 0,46 43 880 8. 159 800—210 200 0,42 53 960 9. 210 200—301 400 0,38 68 840 10. 301 400—369 400 0,34 93 320 11. 369 400— 0,30 125 800 Az 1988. évi bruttó kereset = 1987. évi nettó kereset—.korrekciós tényező . osztószám A példa táblázat szerinti levezetése. A nettó kereset 1987-ben 79 502 Ft. Ez az összeg a táblázat 3. sorában lévő összeghatárok (69 400—82 400) közé esik. Az ebben a sorban lévő 16 100 Ft levonása és a maradék összeg 0,65-tel történő osztása után megkapjuk az új bruttó keresetet, azaz 79 502—16 100 63 40.2 ---------------------=•---------= 97 541 Ft 0,65 0,65 Végezzük el az ellenőrzést 1988. évi új bruttó kereset 97 541 Ft IC". « nyugdíj járulék — 9 754 Ft személyi jövedelemadó — 8 285 Ft 1988. évi nettó alapkereset 79 502 Ft Hogyan jött ki a 8 285 Ft jövedelemadó? Adóalap 97 541 Ft Havi 1000 Ft adókedvezmény —12 OOP Ft Csökkentett adóalap 85 541 Ft Adó: (70 000—48 000)X0,2 4 400 Ft (85 541—70 000) X0,25 3 885 Ft összes személyi jövedelemadó 8 285 Ft A bruttósítás a kollektív szerződés módosításában rögzített feltételek szerint 1988. évben realizálódik. gélés után találunk egymásra meghívómmal, a nagybátyámmal. Az épületből kilépve az ember első benyomása a hatalmas méretekről van. Fél Csebokszári területű, többemeletes parkoló, autók ezreivel. Ráadásul az autók is hatalmasak. Szinte bizarr némelyik, hogy az ember alig látszik benne. Minek az a nagy behemót cirkáló? Később aztán beláttam, hogy itt, ahol az emberek naponta több száz kilométert vezetnek, bizony kell a kényelmes autó. A háza nem baj, ha öszszedől, de az autója legyen mindig üzemképes. Az utak nagyon jók és nagyon szélesek. A „free way”-ek „szabad utak" pókhálószerűen szövik be az óriási kiterjedésű várost. Ahol találkoznak, többszintes becsatlakozásokkal oldják meg, hogy ne kelljen megállni. Általában 8—10 sávosak, de forgalmasabb helyeken 16 sávos is van. Csúcsforgalom idején lépésben lehet haladni, annyi az autó. A városatyák újra foglalkoznak a metróépítés gondolatával, az elviselhetetlen forgalom miatt. A földrengés, ami igen gyakori ezen a tájon, azonban nehezíti ezt. Los Angeles egy „időzített bombán" foglal helyet, állítják a földkutatók. Mi sem jellemzőbb jobban Amerikára, hogy az innen 500 km-re lévő Las Vegasban a telekspekulánsok „tengerparti” telkeket árulnak. Bizton állítják, hogy Los Angeles egy földrengéskor a tenger alá kerül és ők lesznek a tengerparton. A házak szinte egytől egyig fából épültek, Következésképp egy nap is elég, hogy el is tüntessenek házakat. A faszerkezetet bevonják pozdorjával, amin különleges habarcs van, ami időt álló. Szöget sem lehet beleverni. A házak előtt a járdáig fű és fa. Rendszerint pálmafa. A füvet a városi kertészet gondosan nyírja, ami olyan tömör, hogy szinte hihetetlen. Hiszen februártól csaknem decemberig itt nem esik eső. Azután a „téli” időszakban egy pár napig esik. Ilyenkor a levegő lehűl plusz 25 °C-ra nappal, és plusz 5, mínusz 10 °C-ra éjszaka. A fűben elhelyezett kis fekete gombok reggelente friss permettel locsolják az egész parkot utcák tízezreiben. Sár nincs. Még ott sem, ahol építkeznek. Persze könnyű nekik, ha nem agyagos, saras a föld, ahol gödtöt ásnak. TS.
