Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
Licencpartnereink életéből Beppo Mauhart, az Austria Tabakwerke (ATW) új vezérigazgatója Ez év kezdetével Beppo Mauhart, az eddigi vezérigazgató-helyettes lett az Austria Tabak, Ausztria harmadik legnagyobb ipari konszernjének új vezérigazgatója. A dohányzási kultúra szolgálatában végzett eddigi ténykedését tekintve, ez a lépés teljesen logikusnak tűnik. Az ATW választékában található nemes szivarok valóságos reneszánsza — olyan márkákkal, mint az Imperial, Imperial Superior, Falstaff, Mozart és a Jubilár — szenzációs piaci sikerek a cigarettákkal, legutóbb a Memphis Light-el, a cég kulturális tevékenysége — mind-mind az ő kezdeményezőkészségével hozható összefüggésbe. Nem kis elfoglaltsága mellett Beppo Mauhart időt teremt arra is, hogy ellássa az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnöki teendőit, amely nemcsak az ő, hanem az Austria Tabak népszerűségét is emeli. Nyugodt, udvarias határozottsága, tekintélyt és elismerést szerzett neki. A sajtónál eltöltött hosszú idő megtanította a tömegkommunikációs eszközökkel való bánásmódra, ennek is eredménye, hogy az ATW manapság jóval többet szerepel a nyilvánosság előtt, mint korábban. Azt vallja, hogy „egy oly fontos válla, latnak, mint az Austria Tabak, amely sokakat érintő gyártmányt állít elő, állandóan jelen kell lenni a közvéleményben.” Beppo Mauhart Felső-Ausztriáfoól származik. Makacssága — így vallja — tipikus felsőosztrák tulajdonság. 1933. szeptember 14-én Emisben vendéglátós családban született. Munka mellett Linzben érettségizett, majd Bécsbe költözött. Germanisztikát és publicisztikát tanult, főszerkesztője lett az „önállóak a gazdaságban” nevű, a Szabad Gazdasági Szövetség lapjának, majd a Szocialista Diákok Szövetsége lapjának az „Ifjú Nemzedéknek”. 1970-ben dr. Hannes Androsch pénzügyminiszter a minisztériumba hívja sajtótitkárnak, ahol képességeit immár teljesen kibontakoztathatta. 1972-ben tagja lesz az ATW Felügyelő Tanácsának és négy év múltán előlép elnökhelyettesnek, a vezérigazgató-helyettes funkciót 1979 óta látja el. Fő munkaterületei: az értékesítés, marketing és a reklám. A kultúra, számára nemcsak lehetőség, szenvedély is. „A kulturális elkötelezettség egyrészt lehetővé teszi, hogy a szimpátiát mobilizáljam egyegy termékünk iránt, másrészt jelenti a munkatársaim állandó szembesítését a jelennel, szolgálja a vállalat nyitottságát, valamint az innovációs lehetőségeket — pl. a grafika területén” — mondja egyik nyilatkozatában. Az Austria Tabak „főnöke” különös gonddal törődik az osztrák Dohányipari Múzeummal, amely nagyrészt az ő fáradozásainak köszönhető. (Tabakmuseum, Wien, Mariahilfer str. 2) „Szinte egyedülálló, élő, mozgalmas intézmény ebben a műfajban az egész világon. Ebben az épületben sikerült a múlt szembesítésével jelenünket úgy konfrontálni, hogy megőrizhessük aktualitásunkat”, — mondja Mauhart, aki gyakran megfordul a múzeumban. Az évi mintegy 250, itt sorra kerülő rendezvény jelentős részét ő maga nyitja meg, a megjelenő művészekkel folytatott eszmecsere aztán jól kamatozik a reklám- és egyáltalán a nyilvánosság előtt folyó szakmai munkában. Az ATW egy modern, dinamikus vállalat, egy olyan nemzetközi konszern, amely számos leányvállalattal és érdekeltséggel rendelkezik. Ott van Európa legfontosabb piacain, a Közel-Keleten is, ezentúl tudatos profilbővítése eredményeként 45" ()-os részesedése van a legnagyobb gyógyszeripari vállalatnál. Termékei már harminc országban kaphatók, a külső piacon vezető márkája a Milde Sorte. Tabakzeitung búzás A Föld túlsó oldalán Mi csábította ide az embereket Los Angelesbe, ebbe a kopár birodalomba ? Először az aranyásók, aztán a filmesek birodalma lett. Gondolták — esőt sokkal könnyeb csinálni, mint elhárítani azt. Itt mindig süt a Nap. Lehet előre tervezni. Mikor ott voltam, egy pár napig esett az eső. Az amerikaiak hálálkodtak is a ívben és a rádióban. Csak engem nem lelkesített a dolog. Én látok eleget itthon — gondoltam. Kolbászból font kerítést viszont nem láttam, pedig kerestem. Ingyen nem adnak semmit. Egy magyar turista lehetőségeihez mérten minden nagyon drága. Kivéve néhány műszaki cikk árát. Az árak között nagyságrendi eltérés is lehet attól függően, az ember milyen elegáns helyen vásárolja. Szerencsére szinte mind'ig van „sale”, azaz leárazás, ami ritka alkalmakkor 50—70"/()-os is lehet. Az orvosi ellátás és a gyógyszerek viszont az amerikaiak számára is szinte megfizethetetlen. Egy fogpótlás 1000 dollár is lehet, 100 darab C-vitamin tabletta 12 dollár. Nem beszélve egyéb gyógyszerekről, vagy kórházi kezelésről. Először azt kérdezik van-e rá pénze, és csak aztán gyógyítanak. Nem csoda, ha minden amerikai nagyon komolyan foglalkozik a saját egészségével. Fut, tornázik, könnyű ételeket eszik, kevés alkoholt fogyaszt. Töményét a lehető legritkábban. Külön „egészségmegőrző” boltokban árusítanak különféle magvakat, korpákat és egyéb vitaminkészítményeket. Természetesen drágábban, mint ugyanazt a szupermarketekben. A kínálat elképesztő. Nem csoda, ha éjjel nappal nyitva vannak bizonyos élelmiszerboltok. De a ruházati és műszaki boltok is nyitva vannak reggel 9- től este 9-ig. Szombaton és vasárnap is! Valamikor el kell adni ezt a rengeteg árut. Az amerikaiak ugyanis hétköznap dolgoznak. Általában reggel 8-tól fél 5-ig. Ebben az időpontban kihaltak az utcák és az áruházak (nem úgy mint nálunk!) Aztán megkezdődik a vándorlás a munkahelytől hazáig. Ami gyakran 50—400 km. Ez elég fárasztó nap mint nap. De ennél több áldozatra is hajlandók egy-egy jobb munkahelyért. Mivel igen nehéz ilyet találni, főleg manapság, amikor a gyárak ezrével bocsátják el a dolgozóikat. Nem csoda, ha a munkát és a pénzüket megbecsülik. Pazarlással ritkán találkozni. Főleg a 30 000 hontalan nem teheti meg, akik az utcákon alszanak és minden vagyonuk elfér egy bevásárlókocsiban. Gyűjtéseket tartanak számukra. Az emberek azonban nem szívesen adnak nekik, pedig a gazdagoknak lenne miből. Hiszen csak a Paul Gettyalapítvány olyan hatalmas összeg, hogy a kamatját sem bírják évente elkölteni. Újabb múzeumokat kell építeni, hogy a jelenlegi pincéjéből a 3000 darabnyi felbecsülhetetlen értékű festményt kiállíthassák. Merle Norman autómúzeumában csak a földszinten 16 Rolls “Roys sorakozik a régi Cadillac-ek és Oldmobile-ok között. Az emeleten márványteremben a világ leghíresebb autócsodái az 1900-as évek elejéről. Legfölül pedig milliókat érő zenegépek sorakoznak egy nagy teremben. A Hangtington Liberary könyvtárat körülvevő japánkert, páLmaliget és kaktuszgyűjtemény emeletnyi magas kaktuszfáival szintén páratlan a maga nemében. Mindez ingyenes látnivaló abban az országban, ahol szinte mindenért fizetni kell. Disney Landbe például 20 dollár egy napi belépőjegy. Igaz a többi látványosság már mind ingyen látható és kipróbálható. A tisztaság elképesztő. Ott ahol naponta több tízezernyi vendég (és milyen vegyes összetételű) megfordul, egy gyufaszál, egy papirzsebkendő nem kerül a földre. Ha mégis, azt a közöttük sétáló, mindig mosolygós, fekete nadrágot, piros-fehér csíkos mellényt és fehér inget viselő fiatalok azonnal beleseprik az összecsukódós lapátjukba. Rendszerint diákok csinálják ezt a munkát. Igaz pénzért, de büszkén, mert megdolgoztak érte. És ez nem szégyen, pedig egyik-másik gyerek családja igencsak tehetős. De a szülők is hasznosnak tartják és a gyerek is meg akarja keresni a zsebpénzét. Ha már a pénznél tartunk, néhány mondatot Las Vegas, a „játéktermek birodalma” is megérdemel. Erről a következő számban. TS Barátaink életéből Csehszlovákia Sok újdonságot hozott az elmúlt év a Prágai Magyar Kulturális Központ munkájában — közli a pozsonyi Üj Szó a központ igazgatójával, Horváth József nagykövetségi tanácsossal folytatott beszélgetés tapasztalatait összegezve. A ház jó kapcsolatokat alakított ki a gazdasági, gazdaságpolitikai, a műszaki és a tudományos körökkel. Eredménynek könyvelhető el az is, hogy a magyarországi kibontakozás kérdéseivel foglalkozó előadásokat, szeminárumokat és a tapasztalatcsere fórumokat a csehszlovák szakemberek igazán nagy érdeklődéssel fogadták. Magyar—csehszlovák műszaki-tudományos klub is léterejött a magyar intézetben. Javultak és bővültek a kapcsolatok a tömegkommunikációs intézményekkel is. Fontos információk jutottak el így szakmai körökhöz és a szélesebb nyilvánossághoz egyaránt, A szlovákiai nagyvárosok kulturális szervezeteivel a távolság ellenére is konkrétabb formát öltöttek a kapcsolatok. Kialakult az együttműködés a szlovák művészeti szövetségekkel, sok közös rendezvény megszervezésére került és kerül sor. Magyar kulturális hetet rendeztek például a kelet-szlovákiai kerületi és járási szervekkel, kulturális intézményekkel karöltve. Példamutató kapcsolat jött létre a Szlovák Filharmóniával és a Csehszlovák Rádióval. Érezhetően, érzékelhetően kiiktatják a magyar ház gyakorlatából a formalitásokat. Felfrissítették a fordítói gárdát, a videotár és a videós információs rendszer segítségével gazdag képanyag továbbítására rendezkedtek be. Új elem a munkában a magyar vidéki nagyvárosok, tájegységek életének, jelenőnek és múltjának bemutatása. Ez különösen a testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok révén gyümölcsöztethető, de egyben "Utazási kedvcsináló is. Idén márciusban Brnoban és Prágában Hajdú-Bihar megye mutatkozik be. (Debrecen Brno testvérvárosa). Ennek során szakemberek ismertetik a megye helyét es szerepét a magyar történelemben és a jelen gazdasági életben. Fiatal képzőművészek állítják ki legjobb munkáikat, s vendégszerepei a debreceni folklóregyüttes és fúvósötös. A prágai Alfa étteremben pedig hajdú-bihari ételkölteményeket szolgálnak fel az ínyenceknek és mindazoknak, akik kíváncsiak a magyar ízekre, a különleges zamatokra. A tervek között az első helyek egyikét foglalja el a felsőoktatási kapcsolatok javítása. valamint a barátság szálainak szorosabbra fűzése a társadalmi szervezetekkel és a vidéki kulturális központokkal. Nem kevésbé tartják fontosnak a magyar intézet vezetői a fiatalok megnyerését mindezekhez a programokhoz. Magyar—csehszlovák történész-találkozón emlékeznek meg a csehszlovák nép 1948. évi februári győzelmének 40. évfordulójáról, s később megünnepük a Kommunisták Magyarországi Pártjának 70. évfordulóját is. Olomoucban és Karlovy Varyfoan magyar napokat tartanak, Besztercebányán megrendezik a magyar kultúra hetét. Prágában és többfelé Szlovákiában kétnyelvű műsorral adóznak Juhász Gyula emlékének, megemlékeznek Petőfi két jelentős fordítójáról, a cseh Jaroslav Vrchlickyről és a szlovák Ján Smrekről, s készülnek Vas István szerzői estjére is. Már hagyománynak számít a színházi estek rendezése a magyar házban. Tavaly Göncz Arpád Magyar Médea című monodrámáját adták elő, az idén várhatóan Karinthy Ferenc valamelyik egyfelvonásosa kerül műsorra csehszlovákiai színészek tolmácsolásában. Áprilisban Prágában és Pozsonyhan népszerűsítik a magyar zenét Láng István szerzői estjével1. Részt vesznek az ostravai Janáček fesztiválon, amelyen kiemelkedő szerepet kap a .magyar muzsika. Kortárs művészek bemutatását tervezik a kiállításokon. Makovecz Imre építész, Szántó Piroska festőművész tárlata valószínűleg sokakat meghódít majd. Filmnapokat vagy filmhetet tartanak Pozsonyban, Komáromban, Léván, Olomoucban és Karlovy Varyban. Számos filmklub részére filmeket is szívesen kölcsönöz az intézet. Ai (műszaki-tudománybs éís a videoklub a közeljövőben az ipari vízszennyezés kérdéseivel foglalkozik, bemutatják a szegedi biológiai központot a nagyközönségnek, s kívánságra szűkebb szakmai köröknek videoprogramokat szerveznek tudományos-műszaki témákban. Bioreaktor a szovjet mezőgazdaságban Már működik Lettországban a biológiai reaktorok első nemzedéke. Erről és a biológiai reaktorok hasznáról készített interjút G. Matvejevvel, a terv főmérnökével az APN tudósítója. — Voltaképpen mit tud a biológiai reaktor? — Egyre több országban foglalkoznak a különféle biotechnológiai eljárásokkal, többek között a mezőgazdaságban — ezen belül az állattenyésztésben — keletkező hulladékanyagok feldolgozásával. A szalma elégetése csak feleannyi energiát ad mint a szokványos fűtőanyag eltüzelése. Viszont biológiai úton való feldolgozása révén értékes anyagokat 10 súlyszázaléknyi etilalkoholt, jelentős mennyiségű metán gázt nyerhetünk belőle és még szerves trá-, gyát is készíthetünk a maradékból. — Mindez még csak elmélet.. . — Már miért volna az? Három éve működtetünk két kísérleti biológiai reaktort, ©gyet az ogrei és a másikat az uzvarai szovhozban, s az eredmények csöppet sem roszszak. Az állattenyésztésben keletkező melléktermékekből nyert biogázt elsősorban fűtésre használják fel, de Uzvarában már arra is rájöttek, miként lehet belőle villamos energiát előállítani. DOHÁNYGYÁR 5
