Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XIV. évfolyam, 12. szám ÁRA: 2,36 FORINT 1985. december hó (WÉMMM } jCULtHits 'katdj&oHff UMU^pttcJLt VUÍUjcLlM^ kldjMA tABÜc^/LÓvdLfjMxU^ / A KISZ XI. kongresszusa 1986-ban A KISZ Központi Bizottsága 1985. november 1-i ülésén a KISZ KB Intéző Bizottsága javaslatára meghirdette és ősz- szehívta a KISZ XI. kongresszusát 1986. /május 22—24-re. A válllalat 1985. évi tevékenységét a piachoz való rugalmas alkalmazkodás jellemezte elsősorban. A termelést, a gazdálkodást a fogyasztás alakulásának, a piaci változásoknak a függvényében alakította. A cigarettafogyasztás általános csökkenése miatt év közben a termelési tervet csökkenteni kellett 2,2%-kaJ. Ennek megfelelően cigarettatermelésünk mintegy 6,6 milliárd db-ot ért el. A módosított termelési tervet mennyiségben, de összetételében is programszerűen teljesítettük, termelési programunkat aszerint alakítottuk, változtattuk, hogy a piac milyen termékeket vár a fogyasztók mit keresnek. Gazdálkodásunk szintetikus mutatója a vállalati nyereség mind a tervhez, mind a bázishoz növekedett. Várható eredményünk számításaink szerint meghaladja a 150 millió Ft-ot, bizakodunk ebben annak ellenére, hogy az év végéhez közeledve minden szállítónk és partnerünk igyekszik benyújtani a számlát. Eredményünk növekedésében — a termelés mennyiségének csökkenése ellenében — két jelentősebb tényező emel, hető ki: — a termékszerkezet kedvező változása, — az anyagmegtakarítás. A termelés összetételének kedvező változása mnnak következtében vált lényegessé, hogy a fagyasztók kedvelik, szívesen fogyasztják az általunk gyártott licencterméke- ket, ezen belül is a Marlboro cigarettának legnagyobb a fogyasztás-növekedése. Szintén pozitívan hatott eredményalakulásunkra, hogy saját kifejlesztésű cigarettáink közül a Helikon, mint egészségre kevésbé ártalmas cigaretta iránt megnövekedett a kereslet, éves átlagban 8— 10%-os fogyasztásnövekedést tapasztaltunk. Az anyagmegtakarítás, amely az összes anyag vonatkozásában mintegy 25 millió Ft-ot tesz ki, meghatározó jelentőségű éves eredményünk alakulásában. Az anyagmegtakarításon belül a dohány alapanyag fajlagos feLhasználásá- nak csökkenése, a legjelentősebb, amely összességében mintegy 22 millió Ft-tal növelte eredményünket, de jelentős a filtergyártás acetát- kábel megtakarítása, annál is inkább, mert tőkés importanyagról van szó. Az anyagmegtakarításokkal szemben más téren költség- növekedések jelentkeztek, főleg a fenntartási költségek vonatkozásában jelentős a többletráfordítás. Létszámfelhasználásunk az év első háromnegyedében kissé a tervezett 1030 fő felett volt, majd a IV. negyedévben valamelyest ez alá ment, így éves átlagban a tervszinthez közel esően, 1029 fős átlaglét- szám-felhasználás jelentkezett. A bérszínvonal növekedése az eredetileg tervezett 10%-ot jelentősen meghaladta, és az év végén történő összes kifizetésekkel együtt várhatóan 18—19%-os nagyságrendet ér el. Ebből az alapbérek növekedése mintegy 12—13%, a többi a változó bérrészt (prémium, jutalom) növeli. Ilyen nagyságrendű bér- fejlesztést a nyereség hasonló nagyságrendben történő növekedése biztosította. így az éves kereseti színvonal (ami magában foglalja az érdekeltségi alapból folyósított kifize- ítéseket is) átlagosan mintegy 73—74 ezer Ft. Összehasonlítva ezt a tervidőszak indulásával, úgyszólván megkétszereződött a vállalatnál dolgozók keresete 5 év alatt, 46%-kal nőtt az induló, bázisévhez képest. Beruházási tevékenységünk az éves tervnek megfelelő ütemben haladt. Egyes fejlesztéseknél az év közi lemaradás a IV. negyedévben rendeződött. A bankhitel-igénybevétellel megvalósítandó beruházásunk is (a cigarettaelőkészítésben) ütemterv szerint haladt. Készletgazdálkodásunkban nem sikerült tartani az éves előirányzatot. Ennek oka a licenccigarettákhoz szükséges magas értékű anyagok készletezése, mivel szállításuk nem folyamatos, mert a termelés, illetve az értékesítés folyamatosságát csak így tudtuk biztosítani. Ezek miatt forgóalap-feltöltést kellett eszközölni az érdekeltségi alapunkból. A vállalati tevékenység szabályszerűségét különböző felettes szervek ellenőrzik. 1985. utolsó negyede ilyen szempontból igen eseménydús volt, hiszen ellenőrzést végzett vállalatunknál a népi „ellenőrzés. Országos vizsgálat keretében a leltározás, a vagyonkimutatás, valamint a vagyon megóvásának érdekében tett vállalati tevékenységeket vizsgálta, s megállapította, hogy munkánk e vonatkozásban szabályszerű. Vizsgálatot végzett vállalatunknál továbbá a MÉM Törvényességi Felügyeleti Főosztálya. E vizsgálat során a vállalat önállóvá válásával, az új irányítási formával ösz- szefüggésben a vállalat belső szabályozottságának meglétét, illetve az egyes szabályok alkalmazásának módját ellenőrizték. Megállapításuk számunkra pozitív, szabályozott, jól működő vállalatnak minősítettek. Ugyancsak erre a negyedévre esett a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Heves Megyei Igazgatóságának a kétévenként tartandó általános nagy revíziója. E vizsgálat a vállalat egész gazdálkodására kiterjed és jelentőségéből eredően különös súlyt fektet a költségvetési kapcsolatok vizsgálatára. E vonatkozásban kettős képet mutattunk. A költségvetési kapcsolatok zömét jelentő befizetéseknél, amelyek a társadalombiztosítási járulék, nyereségadó, béradó tekintetében a vizsgált két év alatt mintegy 175 millió Ft- ot tettek ki, alig néhány ezer Ft-os adóeltérésünk volt. Ugyanakkor a fejlesztési alap számláról 1983—84-ben eszközölt befizetések több esetben kisebb-nagyotíb pontatlanságot mutattak, amely egyrészt az e számlát kezelő műszaki, beruházó szakemberek nem kellő körültekintő munkájának, másrészt az adórendszer bonyolultságának tudható be. 'A vállalat tevékenységét e vizsgálat is pozitívan minősítette, rámutatva néhány kisebb hiányosságra, amelyek pótlása, korrigálása a vizsgálat befejezését követően azonnal megtörtént. Az év utolsó hónapja a zárlati munkákra való előkészülés, a különféle próbaszámítások jelentette többletmunkák mellett a tervezés, az elkövetkező év gazdálkodásának jobb megalapozására is szolgál, hiszen elcsépeltnek tűnik már, de a következő évben ismét csak szigorúbb feltételek közepette tudunk gazdálkodni. Ezért is szükséges, hogy minden lehető módon felkészüljünk e nehezebb feladatok megoldására. — Bárdos Miklósné dr. — A kongresszus helyszínéül a MÉMOSZ-székházat fogadta el. A kongresszus napirendjeként a következőkkel értett egyet: a) A KISZ Központi Bizottságának beszámolója, javaslat a XI. kongresszus határozatára. b) Javaslat a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására. c) A KISZ Központi pénzügyi BLlenőrzési Bizottságának jelentése. d) A KISZ Központi Bizottsága, Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága és a KB irányításával működő rétegtanácsok tagjainak és tisztségviselőinek a megválasztása. A kongresszus munkarendje A KISZ XI. kongresszusa háromnapos időtartammal, plenáris- és szekcióülésen tanácskozik. Az első és harmadik napon plenáris ülésen folyik a munka, a második napon a szekciók üléseznek. A rétegszekció-ülések megvitatják a kongresszus dokumentumait, ajánlást készítenek a réteg 5 éves munkaprogramjára, s azt terjesztik elfogadásra a kongresszus elé. A szekcióüléseken elhangzó és írásban leadott hozzászólások is teljes értékű hozzászólásnak minősülnek. Ezeket a szerkesztő bizottság összegzi és hasznosítja a határozat véglegesítésekor. A dokumentumok megvitatása után tárgyalják meg a hatáskörükbe utalt személyi kérdéseket. Kongresszusi küldöttet 1000 KISZ-tag után választhatnak a különböző szintű küldöttgyűlések. A KISZ Központi Bizottsága és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága tagjai küldötti joggal vesznek részt a kongresszuson. A kongresszus létszáma 910 fő, a tervezett meghívottak száma 250 fő. A ikongresszusi felkészülés időrendi ütemezése a) A megyei (budapesti) és ilyen jogú bizottságok 1985. november 25-ig; b) A városi, nagyközségi, kerületi és ilyen jogú bizottságok 1985. december 15-ig; c) A szervezet élén álló bizottságok 1986. január 10-ig; . a tanintézetekben 1986. január 31-ig fogadják el kongresszusi intézkedési tervüket és tartsák meg felkészítéseiket. A szervezetek élén álló bizottságok a fenti időpontig dolgozzák ki az 1986-os mozgalmi évi tervdokumentumaikat. d) Alapszervezetek — dolgozói területen 1986. január 15—március 15. között két taggyűlésre kerüljön sor az alábbi napirenddél: = a második taggyűlés napirendje: 1. az 1985-ös mozgalmi év és a KlSZ-tagok mun- káj ának értékelése; 2. a vezetőségnek, a küldötteknek, valamint — az irányító KISZ-szerv döntésének megfelelően — delegált testületi tag(ok)-nak a megválasztása. = a második taggyűlés napirendje: 1. az 1986-os mozgalmi évi akcióprogram elfogadása, 2. a kongresszusi vitadokumentum vitája, 3. a tagsági könyvek átadása. A két taggyűlés előírását az indokolja, hogy így elkerülhető az értékelő taggyűlés túl- zsúfolása, illetőleg jobban biztosítható a KISZ-tagok aktív részvétele a kongresszus fő mondanivalójának kialakításában. e) 1986. március 31-ig a munkahelyi, tanintézeti és községi bizottságok küldöttgyűlései; f) 1986. április 20-ig a városi, nagyközségi, kerületi (és ilyen jogú) bizottságok küldöttgyűlései; g) 1986. május 4-ig a megyei, budapesti (és ilyen jogú) bizottságok küldő ttgyűlései. Fülöp András KISZ-bizottság titkára
