Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

4 AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XIV. évfolyam, 10. szám ARA: 2,30 FORINT 1985. október A vállalati gazdálkodást tükröző mutatók egyre jobban igazodnak tervelképzeléseink­hez. és mutatják az éves ten­dencia alakulását, hiszen az év harmadik negyedévét már magunk mögött hagytuk. Cigaretta termelésünk meny- nyiségében a tervezettnek megfelelően alakult. Az au­gusztusi termelési lemaradá­sunkat — amely a nagyará­nyú szabadságolások miatt kö­vetkezett be — szeptember­ben behoztuk. Itt jelentős többlettermelés — közel 20 millió db cigarettát — a kom­munista műszakokon értünk el. Dohányanyag-íelhasználá- sunk a III. negyedév során igen kedvező. A cigaretta elő­készítésen tavaly megvalósí­tott újítás hatása érződik a jobb minőségen és ezen ke­resztül a fajlagos felhaszná­lás csökkenésén. Az anyag­megtakarítás eredményünket 7 millió Ft-tal növeli. A cigaretta értékesítés a fo­gyasztás igényeihez igazodik. Lényegében zavartalanul ki tudtuk elégíteni a nyári na­gyobb keresletet, ami a tu­rizmus megnövekedésével is összefügg. A licenc cigarettá­ink iránti kereslet örvendete­sen tovább növekedett. Szivartermelés mellett au­gusztus—szeptemberben folyt a hevesi dohány válogatása. Több mint 120 tonna dohány­anyagot válogattak el a szi­varágazat dolgozói, örvende­tes, hogy növekedett az ex- portkihozatal és a világos- kihozatal. A dohánytermesz­téssel foglalkozó tsz-eknek is besegítenek a szivarágazat dol­gozói, másodállásban végzik a válogatást, várhatóan októ­ber közepéig. Létszám- és berfelhasználá- sunk az I—III. negyedévben lényegében tervszinten ala­kult, ami azt jelenti, hogy 1030 fős létszámmal dolgoz­tunk átlagosan és a keresetek az előző év azonos időszaká­hoz 10%-kal növekedtek. Termelékenységi mutatóink a termelési szerkezet kedve­ző alakulásának hatására — növekedett a minőségi ciga­retták termelési részaránya — jelentősen meghaladták a bá­zisban elért szintet, de job­bak a tervezettől is. A költséggazdálkodásban is érződik a III. negyedévben tett szigorító intézkedések ha­tása. Néhány esetben még ta­lálkozunk ugyan egyes terü­letek részéről nagyvonalú köl­tekezési törekvéssel, de eze­ket időben sikerült megállíta­nunk és a tervezett szintre visszaszorítani. Ezek és az anyagmegtaka- ritásban elért kedvező ered­ményeink, valamint a fenn­tartási munkáknál az I. fél­évben megvalósított nagyobb részarány hatására eredmény- tervünket teljesíteni tudjuk, ami 111,5 milliós I—III. ne­gyedévre tervezett nyereséget jelent. Így az eredmény pontos szám­adatát csak a mérleg elké­szülte után lehet tudni, ami október 18—20. között követ­kezik be. Mind az anyagmegtakarítás­ban, mind a minőség alaku­lásában, mind pedig az érték­mutatókban jelentkező ada­tok bizonyítják, hogy vállala­ti kollektívánk fegyelmezett, átgondolt munkája a III. ne­gyedévben meghozta eredme- nyet, amiben nem kis szere­pe van a szocialista üzemré­szek és brigádok év elején tett vállalásainak teljesítésé­ben, sőt a vállalások évközi aktualizálásában és azok túl­teljesítésében. — Bárdos Miklósáé dr. — Munka és tanulás Néhány eves szünet után ismét folytatódik vállalatunknál a betanított munkások dohányfeldolgozó szakmunkássá kép­zése, tanfolyarnos formában. A szakmunkásképző tanfolyam célja, hogy a munkájuk mellett továbbtanuló dolgozóknak olyan általános művelt­séget és alapos elméleti, gyakorlati felkészültséget nyújtson, amely termelő munkájuk tudatosabb végzését segíti elő, és képessé teszi őket a termelés megváltozott körülményei kö­zötti helytállásra. A szakmunkásképző tanfolyam követelmenyrendszere: Az élelmiszeripari dolgozók tanfolyarnos szakmunkáskép­zése számára készült tantervek feladatát annak figyelembe­vételével kell megvalósítani, hogy az ipar számára egyre inkább olyan szakmunkások szükségesek, akik általános mű­veltség szempontjából jobban képzettek, intenzívebb és álta­lánosabb technológiai ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kepesek alkalmazkodni az egyre inkább gépesített és auto­matizált élelmiszeripar műszaki követelményeihez. Az új technika és az új szakmai szintek követelményrend­szere megkívánja a tanfolyamos szakmunkásképzés tanter­veinek és képzési szintjének bizonyos mértékű differenciá­lását anélkül, hogy a képzés egysége és iránya megváltozna. Az élelmiszeripari dolgozók tanfolyamos szakmunkáskép­zésének tantárgyi felépítése közismereti és szakmai oktatá­si anyagból tevődik össze. A közismereti anyag szűk keresztmetszetű, és fő feladata az általános iskolában szerzett általános műveltségi anyag felelevenítése és fenntartása és annak bizonyos mértékű továbbfejlesztése. A szakmai anyag részben elméletből, részben gyakorlat­ból áll. A szakmai elméleti tárgyak nem ölelik fel az ille­tő tantárgy rendszere által megkívánt ismereteket teljes egészében, csak azokat, amelyek megadják a szükséges szak­mai képzettséget. Ez biztosítja a kívánt szakműveltséget, valamint tudatossá teszi a gyakorlati munkavégzést. A dolgozók tanfolyamos szakmunkásképzésében a tanítá­si anyag egésze a világnézeti nevelést is szolgálja. A szak­mai tantárgyakra hárul annak az igénynek a kielégítése, hogy a szakmunkásképző tanfolyam a hallgatót a konkrét szakmai tevékenységre felkészítse. A gyakorlati oktatás tantervei tartalmazzák azokat a kö­vetelményeket, amelyek alapján a tanulók teljesítménye és tudása mérhető. A követelményszintek elérése nagymértékben függ a kép­zést végző iskola és a gyakorlati oktatást végző üzem adott­ságaitól. Az elméleti tárgyakat és a gyakorlatot tanító ok­tatók együttműködése elengedhetetlenül szükséges mind az ismeretek szintje, mind a jártasság és készségek kialakítá­sában. A gyakorlati képzésben a szakmunkásképzés szak­mai szintjét következetesen szem előtt kell tartani. Nagyon fontos, hogy a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás egy­ségét és kölcsönhatását kialakítsuk Ezért arra kell töre­kednünk, hogy a szakmai fogalmak, a különböző termelé­si, technológiai módszerek a hallgatók tudatában mindig konkrét munkavégzési tevékenységgel kapcsolatosan tuda­tosuljanak. Az óratervben szereplő elméleti tárgyak és azok óraszáma nem módosítható. A gyakorlati tárgyak óraszá­mának felhasználása a tanfolyam résztvevőinek előzetes gyakorlatától függ. Mind a gyakorlati tárgyakat, mind azok óraszámát csak olyan mértékben kell a tanfolyam órarend­jébe beállítani, hogy pótolja, illetve kiegészítse és teljessé tegye a résztvevők gyakorlati felkészültségét a szakmunkás- vizsgára. Amennyiben a tanfolyam résztvevői a gyakorlati tantár­gyak tanterveiben foglalt anyag teljes birtokában vannak, a gyakorlati oktatás teljes egészében el is maradhat. A szakmunkásvizsgán azonban ezeknek a szakmunkás- jelölteknek is a szakmunkásvizsga teljes gyakorlati anyagá­ból kell vizsgát tenniük. Felhívás! Felhívással fordult hozzánk a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat Közművelődési és Szakszervezeti Bizottsága. Elhatározták, hogy összegyűjtik az ipar régi eszközeit, hasz­nálati tárgyait, emlékeit és az ipari munkával kapcsolatos iratokat. A fejlődés megkívánja, hogy megőrizzük és gyűjt­sük mindazokat a feldolgozó kézi és gépi anyagokat, maket­teket, régi hivatalos írásokat, fényképeket, amelyek híven őrzik tisztes múltunkat. Ezeket az ipartörténeti emlékeket állandó kiállítás formá­jában szeretnék elhelyezni, hogy mindenki számára hozzá­férhető legyen. Ezért kérik az üzemek jelenlegi és volt vezetőit, az ipar nyugdíjasait, szakszervezeti bizalmiakat, szocialista brigád- vezetőket és minden dolgozót, ha van birtokukban ilyen Ipartörténeti anyag, eszköz, fénykép, régi szakkönyv, bro­súra, vagy bármi, ami az iparral kapcsolatos, jelezze vagy juttassa el. Már eddig is sok értékes múltbeli anyagokat kaptak egyes üzemektől, s most szeretnék, ha nemes ver­senyként egymással versenyezve, vagy brigádvállalással gyűj­tenék össze ezeket az ipartörténet szempontjából érdekes értékeket. Minden látszólag értéktelennek tűnő anyagot is köszönettel vesznek. Kérik, teljesítsük kérésüket. Előre is köszönik a fárado­zást, bízva a sikeres gyűjtésben. Atlasz Munkavédelmi A munkakörülmények, va­lamint a munkakörnyezet rendszeres és folyamatos el­lenőrzését a Szovjetunióban a szakszervezeti mozgalom mun­kavédelmi felügyelete látja el. Munkavédelmi szabálysérté­sek. környezetvédelmi előírá­sok megszegése esetén a fel­ügyeleti szerv jogköre kiterjed a munkahelyek, műhelyek, üzemrészek, sőt egész gyárak termelésének időleges felfüg­gesztésére, illetve — indokolt esetben — akár a végleges beszüntetésére is. A közelmúltban például a leningrádi akkumulátorgyár termelését állíttatta le a fel­ügyelet megbízottja, mivel a megengedettnél jóval nagyobb levegőszennyezést észlelt. Ha­sonló intézkedést foganatosí­tottak a moszkvai traktorgyár egyik műhelyében. Minthogy az üzem vezetői nem gondos­kodtak a műhelyben keletke­ző nagy mennyiségű hulladék megfelelő tárolásáról és elszál­lításáról, nagymértékben szennyezetté és balesetveszé­lyessé vált a műhely területe. Mindkét esetben felelősségre vonták az üzemvezetőket, aki­ket a jelentős összegű bírság kifizetése mellett megbízható tisztító, illetve szállító beren­dezések beszerzésére is köte­leztek. A kényszerű munka­szünet idején a moszkvai mű­hely és a leningrádi gyár dolgozói megkapták időará­nyos átlagkeresetüket, így komolyabb anyagi hátrányt nem szenvedtek. A 6500 főállású munkavé­delmi felügyelő és a mintegy 4 millió társadalmi aktivista természetesen csak veszély- helyzetben, tarthatatlan álla­pot esetén él munkafelfüg­gesztő jogával. Céljuk nem a büntetés, a bírságok kivetése, hanem a munkahelyi balese­tek, a szakmai ártalmak és a környezetszennyezés megelő­zése. Áldozatos munkájuk ér­deme — tavaly például 200 000 vizsgálatot végeztek —, hogy az utóbbi négy évben 12,5 szá­zalékkal csökkent a munkahe­lyi balesetek és 19 százalék­kal a szakmai megbetegedé­sek száma. Az NDK madárvilága című sorozat hatodik kötetének a megjelenését ez évre várják. Az atlasz 200 madárfajtát ír le és ábrázol szemléletes mó­don. Az anyag összegyűjtésében 600 amatőr ornitológus vett részt. A távcsövekkel, szak­könyvekkel felszerelt társadal­mi munkások 1978 óta járják az erdőket, mezőket, hogy se­gítsenek a madárállomány összeírásában és rendszerezé­sében. A beérkezett adatokat a halberstadti Heineunumnak, a Madártani Múzeumnak a munkatársai értékelik. Egyéb­ként a kiváló halberstadti szakemberek végzik a sorozat szerkesztését is. A Heineanumban jelenleg 16 700 kitömött madárból álló kollekciót őriznek. Az intéz­mény alapjait Ferdinand Hei­ne, a neves ornitológus vetet­te meg 150 évvel ezelőtt. A készülő sorozat az Euró­pában megjelentetett madár­tani lexikonok közül a hete dik.

Next

/
Thumbnails
Contents