Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

€ée£ A legutóbbi pártvezetőségi ülésen napirendre került a létszám- és bérgazdálkodás helyzete, a vállalati eredmé­nyek alakulása. 1985. január 1.-től a — kere­setszabályozási formák közül — a keresetszint szabályozást alkalmazzuk vállalatunknál. 1985. évben a keresetszint 10"(j-os növelését terveztük. Az év első felében már a 10"„-os növelés terhére vég­rehajtottunk 9u/i,-os fejlesztést, az alábbiak szerint: 2,7" I, az 1984. évről áthú­zódó bérfejlesztés hatása, 3,4" I, a központi árintézke­dést követő bérfejlesztés ha­tása. melyet február 1-gyel. a vállalat ossz. dolgozóira ki­terjedően — i Ft-óra. illet­ve 200 Ft hó — hajtottunk végre, 0,5"„ minőségi bérezésre a cigarettagyártáson és cigaret­tacsomagoláson, 1,3" I, a béralap terhére ki­fizetett jutalmak és a változó bér bázisához viszonyított emelkedése, 1,1" ii az 1985. évben már végrehajtott kisebb bérfej­lesztések és az alapbér fej­lesztésre eső kiegészítő fizeté­sek növekedése. A 10"o-ból még 1"„ nincs felhasználva, melynek felosz­tására későbbiekben születik döntés. Az eredményeinket figye­lembe véve a tervezett bér- fejlesztést időarányosan vég­rehajtottuk. A bérek növekedése I. fél­évben meghaladta a tervezet­tet több mint 3%-kal. a bá­zishoz képest 10,8%-os a nö­vekedés. A féléves átlagkere­set vállalati szinten mintegy 30 700,— Ft fő. Létszámfelhasználásunk megfelelt a tervezettnek, és ez évben — hosszú idő óta először — a termelést lét­számellátottság hiánya miatt nem hátráltatta. 1985. I. félévben elért eredményünk 68,1 millió Ft, a tervezett 77,5 millió Ft-tal szemben. Az eredménytől való elté­rés okai: A költségtervben az egyes költségek éves szinten van­nak tervezve, és ez egyenle­tes elosztást tételez fel. ugyanakkor jó néhány költ­ségfajta ciklikusan jelentkezik, illetve eseti előfordulású. így pl. a bérleti díjak (telekhasz­nálati. raktározási, leasing díjakból tevődik össze) az első félévben merültek fel teljes költségükben. A fenntartási költségek alakulását jelentősen megha­tározza a nyári nagykarban­tartás időpontja, mely elté­rően az eddigi gyakorlattól, most az I. félévben volt. Ezen költségek aránytalan elosztása következtében csökkentőén hatottak az ered­ményünkre. Emellett igen nagyarányú volt a műszaki anyagok kivételezése. Jelen­tősen növekedett a hitelállo­mány, s ezzel összefüggésben a bankkamat. Több olyan beszerzés volt, ami egész évre volt csak ter­vezve, s ezek a költségeket növelték. Éves szinten ezek egy ré­sze kompenzálódni fog. hi­szen mindazon költségek, amelyek éves szintűek és az első félévben felmerültek, eredményünket már az év hát­ralevő részében nem csökken­tik. Mindezek ellenére megvan a reményünk arra, hogy az eredetileg tervezett éves nyereségünket, ami 148 millió Ft. elérjük. De ehhez mind a termelés, mind a termelést kiszolgáló segédüzemi tevé­kenység, mind pedig az al­kalmazotti munkaterületek pontos, összehangolt és elő­relátó munkájára van szük­ség. Tehát az 1985. I. féléves eredményünk — függetlenül attól, hogy a tervtől elmarad! — jónak mondható, és dolgo­zóink becsületes munkáját tükrözi. Tájékoztató hangzott el a vállalati DH-program I. fél­éves teljesítéséről. A Vállalati DH Akcióbizott­ság 1985. I. féléves munká­ját a jóváhagyott munkaterv szerint végezte. A VDHAB rendszeresen, minden hónap­ban ülésezett, minden kiíűzöti napirendi pontot megvitatott, jól szolgálva a gazdasági dön­tések előkészítését. Néhány érdekesebb, jelen­tősebb feldolgozásra került kérdés: — az 1985. évi vállalati terv legfontosabb mutatói, az 1984. évi vállalati eredmény alakulása; — termékeink minőségének biztosítása, védelme érdeké­ben teendő intézkedések, fel­adatok ; — 1985. évi vezetőképzési elképzelések; anyagellátási, értékesíté­si rendszerünk jelenlegi hely­zete. feladatok; — belső ellenőrzés 1984. évi munkájának ismertetése, fon­tosabb megállapítások; — felkészülés a nyári nagy­karbantartásra; — a cigaretta-előkészítési rekonstrukciós beruházás ál­lása ; — középtávú műszaki, tech­nológiai. fejlesztési elképze­lések; — a Commodore számító­gép beállításával kapcsolatos tapasztalatok. A félév során a cigaretta­csomagolás DH Akcióbizott­ságával együttes ülés volt, ahol az AB-tagok közvetle­nül adhattak és kaphattak in­formációt saját munkavég­zésükhöz. Jelentősnek mondható azon elhatározás is, hogy a termé­keink minőségének védelme és emelése érdekébe be kell vezetni — először a gyártás, csomagolás — az elmúlt év­ben már kidolgozott minő- ségbérezési rendszert. A MEO dolgozói erre a munkára fel­készültek és az első félévben a két területen bevezetésre került, s jelenleg a filtergyár­tási minősítési rendszer konk­rét kidolgozása folyik. Az anyagok tárolása, fel- használása kapcsán megálla­pítást nyert, hogy az osztá­lyon fel nem használt anya­gok a gyártás befejezése után sürgősen kerüljenek vissza a szertárba, illetve a már egy­szer visszaküldött „hibás" anyag még egyszer ne kerül­jön fel az osztályra. A számítógépes adatfeldolgo­zás megismerése, az alapok elsajátítása céljából számító- gépes tanfolyamot kell indí­tani, melyen minden munkál­tatói joggal rendelkező ve­zető részt vesz. — Búzásné — Telefon — avagy , „posta mondja: kárrr"! Ezt olvashattuk mint­egy éve az ÖTLET-ben, ami­kor a magyarországi telefon- viszonyokról írtak átfogó kör­képet. A lényeg tulajdonkép­pen ma is az, hogy évtizedek elhibázott telefon-politikája, az időnyerés fel nem ismeré­se, annak figyelmen kívül hagyása, hogy újonnan létesí­tett állomást máshonnan is hívnak, tehát ez újabb bevé­tel, meg pusztán a telefondí­jak emelése, .— amely a többi postai díjszabás meg­sokszorozódásával együtt — rentábilissá tette a postát, szolgáltatásainak csökkenő színvonala mellett, szóval a lényeg változatlanul úgy hangzik: Magyarországon nincs a szó valódi értelmében vett telefonhálózat. Nincs hely és idő arra szót vesztegetni, hány olyan hely és „hely- köz" van, ahol és ahonnan fi—10—20 km-re nem lehet délután telefonálni, távira­tot feladni, kézbesíteni stb., de ez is igaz, meg az illeté­kesek „kitérő" válaszaiból is kiviláglik. Nekünk szerencsénk van. A szilvásváradi fogathajtó kon­tinensbajnokság révén. A külföldi tudósítók — meg ta­lán Fülöp herceg — kedvéért kiépítették úgy a crossbart, hogy Egerből azóta is lehet a külfölddel is kapcsolatot te­remteni. Gyárunk ezt a lehe­tőséget is jól használta ki az új központ telepítésével. Űj állomások létesülhettek, egy­szerűsödött a belső ügyintézés, de a külső is. Még rágondol­ni is rossz, mi lenne, ha egy­két budapesti információs be­szélgetés helyett utazni kelle­ne — benzin- és bérköltségek, napidijak és IDŐ —, nem be­szélve arról, ha éppen ciga­rettapapír, címjelzék, ragasz­tó, alkatrész, lenszalag, vagy éppen a Dynamo Dresden lá­togatása ügyében utazni, vagy 20—30 napos „levél-fordulót” kivárni kellene a mai világ­ban, ahol az idő talán válto­zatlanul pénz. örüljünk te­hát annak, hogy nálunk van telefon, s ha a költsége talán növekedett is, más oldalakon sok mindent takaríthatunk meg. — a. —a Ultra pásztor Az utóbbi időben furcsa ta­pasztalataim vannak a zacs­kós tejjel. Reggel megveszem, berakom a hűtőszekrénybe, es­tére már megsavanyodik. ösz- szemegy. Ezt eddig nem tet­te. És még a melegre sem foghatom, mert már akkor kezdett elaludni, mikor még télies volt a nyár. Már éppen arra gondoltam, hogy írok ebben az ügyben a tejipar­nak. midőn értesültem róla, hogy ő is értesült róla. Mert kitalálta az ultrapasztörizált tejet, mely abban különbözik a pasztörizált tejtől, hogy még inkább pasztörizált. Rö­videsen forgalomba is kerül, persze kissé drágábban, mint a simán pasztörizált. Eltöprengtem a dolgon, imi lehet ennek a hátterében? Feltehetően az történt, hogy a tejben levő altató baktériu­mok, melyektől a tej elalszik, rezisztensekké váltak a pasz­törizálással szemben. Szegény Pasteur Lajos, ha ezt sejtet­te volna! Ám, szerencsére a tejipar is átlátott a baktériu­mok furfangján. és pályáza­tot hirdetett a probléma meg­oldására. A pályázat győztese egy bizonyos Ultrapasteur Hugó lett. lehetséges, hogy az öreg Pasteur valamelyik déd­unokája. aki kitalálta a róla elnevezett eljárást, az ultra­pasztörizálást. Az ultrapasz­törizált tej abszolút éber, akárhogy is altatják, az isten­nek sem akar el-, illetve meg­aludni. Ami arra figyelmez­tet, jó, ha mi is éberek va­gyunk. Vásárlók és ellenőrző szervek egyaránt. (rajna) Betegség vagy kedvtelés? Sokszor mondják a különbé ző kedvtelésekről — rendsze­rint kedvező előjellel. — hogy a „szenvedélye" Így ismerünk szenvedélyes bélyeggyűjtőt, futballrajongót. A történelemből megismer­hetünk sok hasznos és erköl­csileg is nemes szenvedélyt, például lánglelkű hősöket, akik életüket adták hazáju­kért, magasztos eszmékért. Nemes szenvedélyek érté­kes célokkal általában az egyén és a közösség hasznára válnak. Vannak azonban az ember­ben olyan érzelmi, indulati, ösztönbeli tényezők, melyek valamely káros szer túlzott használatára késztetnek. s „szenvedélybeteggé” tesznek. Ilyen káros szenvedély a rendszeres és túlzott alkohol- fogyasztás. A megyék, városok főorvo­sai, a vállalatok egyre több határozatot kénytelenek hoz­ni az alkoholizmus visszaszo­rítására. a kötelező alkohol­elvonó kezelésre. Sajnos, az alkoholisták száma mégis nö­vekszik. Miben van az alkohol va­rázsa? Tulajdonképpen a közvet­len. az akut hatásban. Az al­koholtól csökken a fájdalom, a félelem, megszűnnek a szorongások, jókedvű hangulat lép fel. megszűnnek a gátlá­sok. A részegséget, ha egyszer fordul elő. másnapra ki lehet aludni, de az ismételt ivások után idegrendszeri károsodás lép fel, mely nem ritkán élet­re szóló káros következmény­nyel járhat. Az alkoholista egész személyisége megválto­zik. Ezzel kapcsolatban szá­mos kérdés merül fel. — Betegség-e az alkoholiz­mus? — Igen, betegség. — Akikor miért büntetik, ha valaki ittasan .vezet? — Mert nemcsak saját, ha­nem mások testi épségét is veszélyezteti. — Mi értelme van az elvo­nó kezelésnek? — Sokan meggyógyulnak. — De sokan vissza is es­nek. Miért? — Miért szüretelünk? Mi­ért iszunk bánatra és öröm­re? Miért kap prémiumot a vendéglős, ha itat, és miért nem kap az orvos, ha gyó­gyít? Minden évben megírják a lapok, hogy milyen borter­més volt. Ilyen körülmények között bizony nehéz eredmé­nyesen küzdeni az alkoholiz­mus ellen. Talán nem közömbös, ha néhány szóval megemlítem az alkohol hatását a szervezetre Kis mennyiségben nem okoz kárt. .A rendszeresen ivó vi­szont megbetegszik. A gyo­mor. a bélrendszer. a máj, az idegek kezdetben kivédik az alkohol pusztító hatását. Egy idő után azonban elfáradnak. s kezdődnek a panaszok Gyomorhurut. étvágytalan ság. lesoványodás. A máj. amely a méregtelenítést vég­zi. megduzzad, fontos sejtjei sorvadásnak indulnak. Ha­sonló sors vár a vesékre, az erekre és megbetegszik a szív. Remegéssel járó ideggyul­ladás fejlődik ki, ezt bénulás követi, végül elmebetegség következik be. A felszívódott alkohol a központi idegrendszer sejtjei­ben is felhalmozódik. Az. idegrendszer szövetei nem ké­pesek kivédeni az alkohol tá­madását, a sejtek életképes­sége csökken, s tartós italo­zás után végleges, maradan­dó torzulások jönnek létre Ha még figyelembe vesszük az alkoholista romlott erköl­csi világát, felborult családi életét, csökkent munkaképes­ségét. megértjük, hogy az al­koholista életmódjával megrö­vidíti a saját, de mások éle­tét is. Különösen veszélyes a fej­lődésben levő gyermekek ideg- rendszerére. Azok a szülök, akik rendszeresen adnak al­koholt gyermeküknek, súlyos bűnt követnek el. A gyermek érzelmi fejlődése elakad, ér­deklődése tompul, a tanulás­ban hanyatlani kezd. Hajla­mosít a bűnözésre. A fiatalko­rú bűnözők jelentős része fo­gyasztott rendszeresen alko­holt. Még a sör habját se en­gedjük szürcsölni a gyerekek­nek! Az alkoholizmus elleni küz­delem nemcsak a szülőnek, hanem minden állampolgár­nak fontos feladata. Ezért kérjük, hogy segítse­nek nekünk — egészségügyi dolgozóknak — felkutatni a beteg embereket, hogy idejé­ben közbe tudjunk lépni, se­gíthessünk nekik, meggyó­gyulni és gyógyulás után visszailleszkedni az egészsé­ges emberek közé. (Következő számunkban A túlzott gyógyszerfogyasztás veszélyei.) Nagy Ferencne üz. ápolónő dohánygyár 5

Next

/
Thumbnails
Contents