Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

Felszabadító harcok Heves megyében A megvert német és ma- gyár fasiszta seregeket üldöző szovjet hadsereg 1944 szep­temberére érte el a magyar határt és kezdte meg az ciszág felszabadítását. A magyaror­szági harcok rendkívül jelen­tősek voltak a német hadve­zetés szempontjából. Magyar- ország elvesztése ugyanis azt jelentette a hitleri Németor­szág számára, hogy le kell mondania a magyarországi nyersanyagokról, ki kell von­nia a német csapatokat a Bal­kánról és végképp bezárul a hurok a fasiszta Németország körül. A szovjet hadsereg számára viszont Magyarország felszabadítása Hitler utolsó csatlósának kiválását jelentet­te. s egyben lényeges előrelé­pést a háború győzelmes be­fejezése felé. A szovjet hadse­reg október 20-án ért el a Ti­szához és Tiszafüred térségben megkezdte az előkészületeket az átkelésre és Heves megye felszabadítására. A hadsereg- parancsnokság a támadás idő­pontját 1944. november 7-ére virradó éjszakában állapította meg. Erre az időtartamra a hadtest alegységeinek a Ti­sza jobb partján a támadás­hoz megfelelő hídfőállásokat kellett létesíteniük. A hídfő kialakításához utászladikok, kai szállították át a lövész- szakaszokat. A jobb partot védő ellenséges alakulatok tüzér­ségi és aknatűzzel árasztot­ták el a folyó bal partját és géppuskával pásztázták a fo­lyó tükrét. A heves géppuska, tűzben a szovjet harcosok emberfeletti hősiességére volt szükség, hogy az átkelést meg­valósítsák. Csónakok süllyed, tek el, harcosok dőltek ki a sorból, a támadást mégsem szüntették be. November 6-án estére a lövészalakulatok már nyolc hídfőállást vettek bir­tokukba a Tisza jobb part­ján és előkészítették a szov­jet hadsereg átkelését. Az általános támadás tü­zérségi és légi előkészítés után november 7-én a hajnali órákban indult meg, és a kora délelőtti órákra minden frontszakaszon be is fejező­dött. Az első napi harcok eredményeképpen a szovjet alakulatok mintegy 8 km mélységben nyomultak előre a Tisza jobb partján elfog­lalták Űjlőrincfalva. Tiszaná. na. Kisköre községeket és megkezdték Sarud és Porosz, ló felszabadítását. November 8-án a Tisza árterületéről ki­jutva, sokkal kedvezőbb te­repviszonyok között tovább­folytatta támadását a szovjet hadsereg, Poroszló és Sarud felszabadítása után estig el­foglalta Egerlövő, Kétútköz, Kömlő, Tarn ászén tmiklós, P.ély községeket. Másnap es­te Egerfarmos teljes felsza­badítása után már Mezősze- tnere, Mezőtátlkány, Besenyő- telek községek északi részén állt a front és itt átmeneti­leg le is lassult, mert a fü­zesabonyi vasútvonal védel­mében a németek nagy erő­iket vetettek be. November té-ig kemény küzdelemben si­került megtörni az ellenség ellentámadását. elfoglalták Visznek, Adács, Vámosgyörk, Gyöngyöshalász községeket 4 DOHÁNYGYÁR és közvetlenül Gyöngyös alá értek. November 17-én már Gyöngyös birtoklásáért foly­tatták a harcot, a várost azon­ban csak 19-én sikerült vég­leg felszabadítani. Még ezen a napon felszabadította a szovjet hadsereg Abasár, Vi- scnta. Mátrafüred községe­ket. Páncélos alakulatokkal no­vember 20-án indítottak tárna, dúst Hatvan ellen. Nagygom- bc-st elfoglalva észak-kelet fe­lől megkezdjék a város be­kerítését. elvágva a fasiszta csapatok visszavonulási útját. A szovjet alakulatoknak no­vember 26-án estére Hatvant is sikerült íelszabac ítani. A Füzesabony térségében harco­ló szovjet csapatok november 17-én — harapófogóba fogva az ellenséget — nyugati és ke­leti irányból koncentrált tá­madást indítottak, melynek eredményeként a Füzesabony, Makiár. Kerecsend térségében lévő fasiszta alakulatok elme­nekültek, vagy felmorzsolód­tak. November 19-én felszaba­dult Andomaktálya, 20-án pedig Egerszalók és ezzel a szovjet csapatok közvetlenül Eger határába értek. Ugyancsak november 20-án szabadult fel Ostoros. Ekkor indult meg Ostoros, Kerecsend és Egerszalók felől Eger lőve. tése, Egerben a német hadve. zetőség kihasználva a terep által kínált lehetőségeket, igyekezett jól megerősített harcállásokat kiépíteni. A vá. rost német páncélos és gya­logos alakulatok védték ki­sebb magyar erők támogatá­sával. A szovjet hadvezetőség november 27-én indította meg az általános támadást Eger elfoglalásáért. November 28-án a Makiár—Kerecsend terepsza­kaszon támadó egységek már betörtek a város déli részébe, a város teljes felszabadítása azonban csák november 30-án reggel történt meg. A Berva- völgyön kersztül haladtak to­vább, lejutottak a Bükk-femm. síkra és december 17-én fel­szabadították Nagyvisnyót és Szilvásváradot. December 20. án felszabadult Mónosbél és Bélapátfalva, 21-én Balaton, Bekölce, Hevesaranyos. Mikó. falva, 22-én pedig Szarvas­kőt is feladták a németek. December 23-án és 24-én nyer­te el szabadságát Pétervására. Váraszó, Erdőkövesd, Isten­mezeje, és ezzel a szovjet hac. sereg alakulatai elhagyták megyénk területét, tovább ül. dözve az ellenséget Salgótar­ján felé. A megye felszabadításáért folytatott közel kéthónapos küzdelem hatalmas áldozatot követelt a szovjet hadseregtől. Szovjet harcosok ezrei ontot­ták vérüket azért, hogy né­pünk megindulhasson a sza­badság és felemelkedés út­ján. Eger felszabadításáért ví. vott harcokban több mint 300 szovjet katona áldozta fel életét. Népünk hálája és kegyele­te övezi a közös sírokait, ahol örök álmukat alusszák a fel­szabadító harcban elesett ka. tonák. — N — Az Eg^ri Dohánygyár 40 éves fejlődése Termelési érték növekedése folyó áron millió db in i ii "i m—i ii mi Hir n—tt

Next

/
Thumbnails
Contents