Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
Felszabadító harcok Heves megyében A megvert német és ma- gyár fasiszta seregeket üldöző szovjet hadsereg 1944 szeptemberére érte el a magyar határt és kezdte meg az ciszág felszabadítását. A magyarországi harcok rendkívül jelentősek voltak a német hadvezetés szempontjából. Magyar- ország elvesztése ugyanis azt jelentette a hitleri Németország számára, hogy le kell mondania a magyarországi nyersanyagokról, ki kell vonnia a német csapatokat a Balkánról és végképp bezárul a hurok a fasiszta Németország körül. A szovjet hadsereg számára viszont Magyarország felszabadítása Hitler utolsó csatlósának kiválását jelentette. s egyben lényeges előrelépést a háború győzelmes befejezése felé. A szovjet hadsereg október 20-án ért el a Tiszához és Tiszafüred térségben megkezdte az előkészületeket az átkelésre és Heves megye felszabadítására. A hadsereg- parancsnokság a támadás időpontját 1944. november 7-ére virradó éjszakában állapította meg. Erre az időtartamra a hadtest alegységeinek a Tisza jobb partján a támadáshoz megfelelő hídfőállásokat kellett létesíteniük. A hídfő kialakításához utászladikok, kai szállították át a lövész- szakaszokat. A jobb partot védő ellenséges alakulatok tüzérségi és aknatűzzel árasztották el a folyó bal partját és géppuskával pásztázták a folyó tükrét. A heves géppuska, tűzben a szovjet harcosok emberfeletti hősiességére volt szükség, hogy az átkelést megvalósítsák. Csónakok süllyed, tek el, harcosok dőltek ki a sorból, a támadást mégsem szüntették be. November 6-án estére a lövészalakulatok már nyolc hídfőállást vettek birtokukba a Tisza jobb partján és előkészítették a szovjet hadsereg átkelését. Az általános támadás tüzérségi és légi előkészítés után november 7-én a hajnali órákban indult meg, és a kora délelőtti órákra minden frontszakaszon be is fejeződött. Az első napi harcok eredményeképpen a szovjet alakulatok mintegy 8 km mélységben nyomultak előre a Tisza jobb partján elfoglalták Űjlőrincfalva. Tiszaná. na. Kisköre községeket és megkezdték Sarud és Porosz, ló felszabadítását. November 8-án a Tisza árterületéről kijutva, sokkal kedvezőbb terepviszonyok között továbbfolytatta támadását a szovjet hadsereg, Poroszló és Sarud felszabadítása után estig elfoglalta Egerlövő, Kétútköz, Kömlő, Tarn ászén tmiklós, P.ély községeket. Másnap este Egerfarmos teljes felszabadítása után már Mezősze- tnere, Mezőtátlkány, Besenyő- telek községek északi részén állt a front és itt átmenetileg le is lassult, mert a füzesabonyi vasútvonal védelmében a németek nagy erőiket vetettek be. November té-ig kemény küzdelemben sikerült megtörni az ellenség ellentámadását. elfoglalták Visznek, Adács, Vámosgyörk, Gyöngyöshalász községeket 4 DOHÁNYGYÁR és közvetlenül Gyöngyös alá értek. November 17-én már Gyöngyös birtoklásáért folytatták a harcot, a várost azonban csak 19-én sikerült végleg felszabadítani. Még ezen a napon felszabadította a szovjet hadsereg Abasár, Vi- scnta. Mátrafüred községeket. Páncélos alakulatokkal november 20-án indítottak tárna, dúst Hatvan ellen. Nagygom- bc-st elfoglalva észak-kelet felől megkezdjék a város bekerítését. elvágva a fasiszta csapatok visszavonulási útját. A szovjet alakulatoknak november 26-án estére Hatvant is sikerült íelszabac ítani. A Füzesabony térségében harcoló szovjet csapatok november 17-én — harapófogóba fogva az ellenséget — nyugati és keleti irányból koncentrált támadást indítottak, melynek eredményeként a Füzesabony, Makiár. Kerecsend térségében lévő fasiszta alakulatok elmenekültek, vagy felmorzsolódtak. November 19-én felszabadult Andomaktálya, 20-án pedig Egerszalók és ezzel a szovjet csapatok közvetlenül Eger határába értek. Ugyancsak november 20-án szabadult fel Ostoros. Ekkor indult meg Ostoros, Kerecsend és Egerszalók felől Eger lőve. tése, Egerben a német hadve. zetőség kihasználva a terep által kínált lehetőségeket, igyekezett jól megerősített harcállásokat kiépíteni. A vá. rost német páncélos és gyalogos alakulatok védték kisebb magyar erők támogatásával. A szovjet hadvezetőség november 27-én indította meg az általános támadást Eger elfoglalásáért. November 28-án a Makiár—Kerecsend terepszakaszon támadó egységek már betörtek a város déli részébe, a város teljes felszabadítása azonban csák november 30-án reggel történt meg. A Berva- völgyön kersztül haladtak tovább, lejutottak a Bükk-femm. síkra és december 17-én felszabadították Nagyvisnyót és Szilvásváradot. December 20. án felszabadult Mónosbél és Bélapátfalva, 21-én Balaton, Bekölce, Hevesaranyos. Mikó. falva, 22-én pedig Szarvaskőt is feladták a németek. December 23-án és 24-én nyerte el szabadságát Pétervására. Váraszó, Erdőkövesd, Istenmezeje, és ezzel a szovjet hac. sereg alakulatai elhagyták megyénk területét, tovább ül. dözve az ellenséget Salgótarján felé. A megye felszabadításáért folytatott közel kéthónapos küzdelem hatalmas áldozatot követelt a szovjet hadseregtől. Szovjet harcosok ezrei ontották vérüket azért, hogy népünk megindulhasson a szabadság és felemelkedés útján. Eger felszabadításáért ví. vott harcokban több mint 300 szovjet katona áldozta fel életét. Népünk hálája és kegyelete övezi a közös sírokait, ahol örök álmukat alusszák a felszabadító harcban elesett ka. tonák. — N — Az Eg^ri Dohánygyár 40 éves fejlődése Termelési érték növekedése folyó áron millió db in i ii "i m—i ii mi Hir n—tt
