Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Események — képekben Duschek l.ajosné, az MSZMP KB tagja, az országos nőtanács elnöke részt vett az I. számú párt- alapszervezet taggyűlésén Karácsony faünnepség az óvodában Egy fejlesztés elindulhat. Az MNB hitelt ad az előkészítés korszerűsítésére. A jelenlevők aláírják a megállapodást Vendégsxerelő gyárunkban Megérkezett gyárunkba az osztrákoktól vásárolt ciga­rettagyártó gép. Teljesítménye 4000 darab percenként. A mű­szerészek egy-egy rövid időre odaólálkodnak hozzá, hogy megnézzék működés közben. Hiszen az osztrák szerelő 4200-zal „pörgeti” a masinát. Ilyen gyorsan még nem lát­tunk cigarettát készíteni. Kí­váncsiak vagyunk és ez szak­emberek között nemhogy bo­csánatos, de kötelező bűn. A gyártógép LOG típusú (francia), a filterfelrakó MAX S, azaz Max-Super, a keret­töltője hagyományos Cascade (mindkettő NSZK gyártmány). November végén érkezett az osztrák szerelő, hogy „életre keltse” a gépet rövid Csipkerózsika álmából. Munka közben kértem meg, hogy ha van egy pár perce, feltennénk neki néhány kérdést. Nagyon szívesen vállalkozott az in­terjúra. TS: Kérem, mutatkozzon be dolgozóinknak. Mi a neve és melyik vállalattól jött? RM: Rudolf Majko vagyok. Az Austria Tabac Werke linzi gyárából jöttem. TS: Mondana egy pár szót o gyárukról? Milyen gépekkel dolgoznak és mennyit termel­nek naponta? RM: Gyárunk most ünne­pelte 200 éves évfordulóját. 300 dolgozónk van, ennek kö­rülbelül a Jele nő. Két mű­szakban termelünk, naponta körülbelül 30 millió darab cigarettát. Éjszakás műszak nincs. A gépparkunk MARK 9—5 és MOLINS gyártógépek­ből áll. Teljesítményük 5000 darab percenként. Mi azon­ban csak 3800-as fordulattal üzemeljük. Ugyanilyen MAX-s i'ilterfelrakóink vannak, ame­lyek közvetlenül vannak ösz- szekapcsolva OSKAR X—1 és OSKAR X—2 csomagológé­pekkel. Az előbbi puha tasa- kot, az utóbbi csuklófedeles cigarettadobozokat állít elő. TS: Milyen termékeket gyártanak? RM: Az önök által is gyár­tott Milde Sortét, továbbá a Memphis-t, a Dames-t, és a Johnny filtert. TS: Es ön mivel foglalko­zik? RM: Én a gyártórészleg mű­szaki csoportjában a műszeré­szek csoportvezetője vagyok. Mégis hogyan kerültem ide? Megkérdeztek, volna-e ked­vem Magyarországon beüze­melni ezt a gépet, és én igent mondtam. Egyébként nem já­rok külföldre szerelni. Szak- tanfolyamokra járok a Hauni- hoz, a GD-hez, a MoLins cég­hez. Megtanulom az újabb és újabb gépek kezelését, és ott­hon betanítom a többieket. Ez a munkám. TS: Mióta végzi ezt a mun­kát? RM: 34 éve dolgozom ebben a gyárban, és 20 éve ezen a területen. Amikor a gyárba kerültem, még menet közben meg lehetett számolni a ci­garettát. Ismerem a gyártó­gépeket 900 darabos percen­kénti teljesítménytől 5000 darabig. TS: Mi a benyomása a mi gyárunkról? Hogyan ítéli meg a munkánkat? RM: Nagyon rövid ideje vagyok itt, így nem tudok vé­leményt mondani. Még a sa­ját területemen sem, hiszen alig láttam valamit a gyár­ból. Felelőtlenség lenne bár­mit is mondanom. TS: Ez igazán diplomatikus válasz volt. Akkor talán úgy fogalmazom meg a kérdést, ön szerint beválik-e nálunk ez a gép? RM: Minél nagyobb telje­sítményű egy gép, annál több komplikáció lehetséges. Annál nagyobb a karbantartás igé­nye. Nagyon fontos, hogy a kezelőszemélyzet szerencsésen legyen kiválasztva, jól legyen kiképezve erre a munkára, különben nem sok öröme lesz a gyártásban, sem a rajta dolgozóknak, sem a vállalat­nak. Egy ilyen gép akkor ki­fizetődő, ha termel. Kár, hogy nem látták nálunk üzemelni ezt a gépet azok, akik majd dolgoznak rajta. Sok tapasz­talatot gyűjthettek volna. TS: Milyen tanácsokat tud­na adni még? Nem csak a gépre vonatkozóan, hanem egyébként is? RM: Hadd mondjak el még valamit, ami nem csak az Egri Dohánygyárra vonatko­zik, hanem általános tapaszta­latom. Az ilyen gépekhez kü­lönböző alkatrészeket lehet importálni, újítani — hiszen néha mi is ezt tesszük, — de nem biztos, hogy hosszú távon sikeres és érdemes. Jelenték­telen alkatrészeket persze le­het. Azonban minél kompli­káltabb egy gép, annál kevés­bé sikerülhet ez. Akik hosszú évek tapasztalatai alapján gyártják ezeket a gépeket, módjuk van nagyon komoly anyagvizsgálatokra. Hosszú és alapos kísérletezés előz meg egy-egy konstrukciót. Előfor­dulhat, hogy mi egy „oda nerr illő” alkatrésszel egy sokkav drágább alkatrészt teszünk tönkre, vagy rövidítjük meg az életét. Alaposan meg kell fontolni az ilyesmit. Minden­féle idegen anyag veszélyes lehet a gépre. Még ha a do­hányban van is. A másik dolog. Nagyon jó lenne, ha közvetlenül is tud­nék beszélni a műszerészek­kel. Hiába, hogy nagyon jól és lelkiismeretesen fordít a tolmács, de nem ebben a szak­mában dolgozik. Nincs üze­melő tapasztalata, szakmai gyakorlata. „Összekötővel” már nem biztos, hogy értjük egymást. Elmondok erre egy példát. A francia Deconflé cégnél a tolmács a gyémánt- köszörűkövet hulladékkőnek fordította, mert a két szó na­gyon hasonlít egymásra. Pe­dig micsoda különbség ugye. TS: Szívesen jönne-e leg­közelebb egy újabb gépet be­állítani? RM: Ha egészséges vagyok, és meg vannak itt velem elé­gedve, nagyon szívesen. Azért vagyok itt. hogy a problémá­kat elhárítsuk közösen. De hozzátes: em, csodát én sem tudok te. mi. TS: Gyáron kívül hogy tet­szik a város, az ország? Volt-e már itt nyaralni? RM: Még ugyan nem tud­tam szétnézni, mivel 5 óráig bent vagyok itt az üzemben. Magyarország nagyon tetszik. Kedvesek, vendégszeretőek az emberek. Terveztem már ide nyaralást, de balesetem volt és ez elmaradt. Ami késik, nem múlik. TS: Eljön a Balatonhoz? RM: Nem tudom. Azt hi­szem, a Balaton olyan, mint a többi nemzetközi, pénzke­resetre kiépített üdülőhely. Mint Jugoszlávia, vagy az olasz tengerpart. Kevés ben­nük a nemzetközi jelleg. En­gem sokkal inkább érdekelne egy csendesebb hely, ahol iga­zán magyaros minden. TS: Szereti a magyaros éte­leket? RM: Igen. Nem sokban kü­lönbözik a miénktől, de itt nekem sokkal olcsóbb, mint odahaza. TS: Mit szeret a munkáján kívül csinálni? Van hobbyja? RM: Kertes házam van. így ami munka adódik mellette, azt szeretem csinálni. Szenve­délyesen szeretek síelni, pedig már nem vagyok fiatal. Nyá­ron meg fürdeni, lubickolni naphosszat, ha az időm en­gedi. TS: Köszönöm szépen a be­szélgetést. Sok sikert kívánok a további munkájához. Teleki S. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Thumbnails
Contents