Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Események — képekben Duschek l.ajosné, az MSZMP KB tagja, az országos nőtanács elnöke részt vett az I. számú párt- alapszervezet taggyűlésén Karácsony faünnepség az óvodában Egy fejlesztés elindulhat. Az MNB hitelt ad az előkészítés korszerűsítésére. A jelenlevők aláírják a megállapodást Vendégsxerelő gyárunkban Megérkezett gyárunkba az osztrákoktól vásárolt cigarettagyártó gép. Teljesítménye 4000 darab percenként. A műszerészek egy-egy rövid időre odaólálkodnak hozzá, hogy megnézzék működés közben. Hiszen az osztrák szerelő 4200-zal „pörgeti” a masinát. Ilyen gyorsan még nem láttunk cigarettát készíteni. Kíváncsiak vagyunk és ez szakemberek között nemhogy bocsánatos, de kötelező bűn. A gyártógép LOG típusú (francia), a filterfelrakó MAX S, azaz Max-Super, a kerettöltője hagyományos Cascade (mindkettő NSZK gyártmány). November végén érkezett az osztrák szerelő, hogy „életre keltse” a gépet rövid Csipkerózsika álmából. Munka közben kértem meg, hogy ha van egy pár perce, feltennénk neki néhány kérdést. Nagyon szívesen vállalkozott az interjúra. TS: Kérem, mutatkozzon be dolgozóinknak. Mi a neve és melyik vállalattól jött? RM: Rudolf Majko vagyok. Az Austria Tabac Werke linzi gyárából jöttem. TS: Mondana egy pár szót o gyárukról? Milyen gépekkel dolgoznak és mennyit termelnek naponta? RM: Gyárunk most ünnepelte 200 éves évfordulóját. 300 dolgozónk van, ennek körülbelül a Jele nő. Két műszakban termelünk, naponta körülbelül 30 millió darab cigarettát. Éjszakás műszak nincs. A gépparkunk MARK 9—5 és MOLINS gyártógépekből áll. Teljesítményük 5000 darab percenként. Mi azonban csak 3800-as fordulattal üzemeljük. Ugyanilyen MAX-s i'ilterfelrakóink vannak, amelyek közvetlenül vannak ösz- szekapcsolva OSKAR X—1 és OSKAR X—2 csomagológépekkel. Az előbbi puha tasa- kot, az utóbbi csuklófedeles cigarettadobozokat állít elő. TS: Milyen termékeket gyártanak? RM: Az önök által is gyártott Milde Sortét, továbbá a Memphis-t, a Dames-t, és a Johnny filtert. TS: Es ön mivel foglalkozik? RM: Én a gyártórészleg műszaki csoportjában a műszerészek csoportvezetője vagyok. Mégis hogyan kerültem ide? Megkérdeztek, volna-e kedvem Magyarországon beüzemelni ezt a gépet, és én igent mondtam. Egyébként nem járok külföldre szerelni. Szak- tanfolyamokra járok a Hauni- hoz, a GD-hez, a MoLins céghez. Megtanulom az újabb és újabb gépek kezelését, és otthon betanítom a többieket. Ez a munkám. TS: Mióta végzi ezt a munkát? RM: 34 éve dolgozom ebben a gyárban, és 20 éve ezen a területen. Amikor a gyárba kerültem, még menet közben meg lehetett számolni a cigarettát. Ismerem a gyártógépeket 900 darabos percenkénti teljesítménytől 5000 darabig. TS: Mi a benyomása a mi gyárunkról? Hogyan ítéli meg a munkánkat? RM: Nagyon rövid ideje vagyok itt, így nem tudok véleményt mondani. Még a saját területemen sem, hiszen alig láttam valamit a gyárból. Felelőtlenség lenne bármit is mondanom. TS: Ez igazán diplomatikus válasz volt. Akkor talán úgy fogalmazom meg a kérdést, ön szerint beválik-e nálunk ez a gép? RM: Minél nagyobb teljesítményű egy gép, annál több komplikáció lehetséges. Annál nagyobb a karbantartás igénye. Nagyon fontos, hogy a kezelőszemélyzet szerencsésen legyen kiválasztva, jól legyen kiképezve erre a munkára, különben nem sok öröme lesz a gyártásban, sem a rajta dolgozóknak, sem a vállalatnak. Egy ilyen gép akkor kifizetődő, ha termel. Kár, hogy nem látták nálunk üzemelni ezt a gépet azok, akik majd dolgoznak rajta. Sok tapasztalatot gyűjthettek volna. TS: Milyen tanácsokat tudna adni még? Nem csak a gépre vonatkozóan, hanem egyébként is? RM: Hadd mondjak el még valamit, ami nem csak az Egri Dohánygyárra vonatkozik, hanem általános tapasztalatom. Az ilyen gépekhez különböző alkatrészeket lehet importálni, újítani — hiszen néha mi is ezt tesszük, — de nem biztos, hogy hosszú távon sikeres és érdemes. Jelentéktelen alkatrészeket persze lehet. Azonban minél komplikáltabb egy gép, annál kevésbé sikerülhet ez. Akik hosszú évek tapasztalatai alapján gyártják ezeket a gépeket, módjuk van nagyon komoly anyagvizsgálatokra. Hosszú és alapos kísérletezés előz meg egy-egy konstrukciót. Előfordulhat, hogy mi egy „oda nerr illő” alkatrésszel egy sokkav drágább alkatrészt teszünk tönkre, vagy rövidítjük meg az életét. Alaposan meg kell fontolni az ilyesmit. Mindenféle idegen anyag veszélyes lehet a gépre. Még ha a dohányban van is. A másik dolog. Nagyon jó lenne, ha közvetlenül is tudnék beszélni a műszerészekkel. Hiába, hogy nagyon jól és lelkiismeretesen fordít a tolmács, de nem ebben a szakmában dolgozik. Nincs üzemelő tapasztalata, szakmai gyakorlata. „Összekötővel” már nem biztos, hogy értjük egymást. Elmondok erre egy példát. A francia Deconflé cégnél a tolmács a gyémánt- köszörűkövet hulladékkőnek fordította, mert a két szó nagyon hasonlít egymásra. Pedig micsoda különbség ugye. TS: Szívesen jönne-e legközelebb egy újabb gépet beállítani? RM: Ha egészséges vagyok, és meg vannak itt velem elégedve, nagyon szívesen. Azért vagyok itt. hogy a problémákat elhárítsuk közösen. De hozzátes: em, csodát én sem tudok te. mi. TS: Gyáron kívül hogy tetszik a város, az ország? Volt-e már itt nyaralni? RM: Még ugyan nem tudtam szétnézni, mivel 5 óráig bent vagyok itt az üzemben. Magyarország nagyon tetszik. Kedvesek, vendégszeretőek az emberek. Terveztem már ide nyaralást, de balesetem volt és ez elmaradt. Ami késik, nem múlik. TS: Eljön a Balatonhoz? RM: Nem tudom. Azt hiszem, a Balaton olyan, mint a többi nemzetközi, pénzkeresetre kiépített üdülőhely. Mint Jugoszlávia, vagy az olasz tengerpart. Kevés bennük a nemzetközi jelleg. Engem sokkal inkább érdekelne egy csendesebb hely, ahol igazán magyaros minden. TS: Szereti a magyaros ételeket? RM: Igen. Nem sokban különbözik a miénktől, de itt nekem sokkal olcsóbb, mint odahaza. TS: Mit szeret a munkáján kívül csinálni? Van hobbyja? RM: Kertes házam van. így ami munka adódik mellette, azt szeretem csinálni. Szenvedélyesen szeretek síelni, pedig már nem vagyok fiatal. Nyáron meg fürdeni, lubickolni naphosszat, ha az időm engedi. TS: Köszönöm szépen a beszélgetést. Sok sikert kívánok a további munkájához. Teleki S. DOHÁNYGYÁR 3