Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

Barátaink életéből Békeharc és pacifizmus Szovjetunió \z elmúlt esztendők során világszerte megerősödött, s fel-fellángolt a háborúellenes mozgalom, amely különös­képpen a nyugat-európai or­szágokban öltött jeLentős mé­reteket. A mozgalom hasznos, sága nyilvánvaló, bár össze­tétele igen változatos. Részt vesznek benne szocialisták és kommunisták, liberálisok és radikálisok. társadalmi szer­vezetek és párton kívüliek je­lentős tömegei. A békemoz- galcmban sóik a fiatal, kap­csolódnak a szakszervezetiek, a nömozgalmaík tagjai is. Az atomháború veszélyének el­hárításáért. a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért gyakran együtt küzdenek hívők és ate­isták. Mindez egyáltalán nem meglepő, hiszen a termonuk­leáris háború meghiúsításá. nak. a béke megőrzésének, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításának fő célkitűzései egyetemes érdeken alapulnak, közös célokat szolgálnak. A mozgalom sokrétű per­sze nézetkülönbségeket is hordoz magában. Bizonyos körök például kifejezetten pa_ cifista alapokon egyenlőséget próbálnak tenni a nagyhatal­mak, valamint, a NATO és a Varsói Szerződés szövetségei rendszerébe tartozó országok szerepe, felelősége közé. Az imperialista propaganda­gépezet mesterkedéseivel egy. részt meghamisítja, félrema­gyarázza a Szovjetunió és szövetségesei által követett külpolitikát, másrészt a tőkés nagyhatalmak agresszív körei, nek valóságos szándékait lep. lező álszent békeszólamokat hangoztatnak. A történelem során számos esetben bebizo­nyosodott, 'hogy az imperia­listák a pacifista elvek hir­detését gyakran felhasználták valódi háborús szándékaik leplezésére, a közvélemény, az emberek félrevezetésére és arra, hogy ennek segítségével igyekezzenek visszatartani a tevékeny és érdemi békeharc­tól. Taktikájuk lényege napja­inkban sem változott, még in­kább igyekszik növelni inten­zitását. A pacifista elvek hir­detése az imperialista fella­zítást taktika egyik eszköze. A szocialista országok párt­jai. kormányai igen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a békemozgalomnák. Ösztönzik és támogatják a tartós béke megőrzésére, a háborús ve­szély elhárítására irányuló társadalmi erőfeszítéseket. A békeharc értelmét, célnál ná­lunk az határozza meg, hagy Amikor megláttam a napúi. lágot, még egy karcsú fém­vázas 3/4-es kerékpár voltam. Büszkén csillant meg rajtam a tavaszi napsugár a kirakat, ban. A végzetem egy kisfiú ké­pében jelent meg. 0 kapott meg valami jó bi­zonyítvány fejében. Rajtam tanult meg kerékpá­rozni, többet voltunk a föl­dön, mint a levegőben. A szép fényes zománcom már a múlté, teljesen leverten élek. Már hallani a csámcsogást, ahogy a rozsda eszi a vázamat. Az­után pénzszerzésre használt. Vagy valakit. vagy valakik csomagjait szállította rajtam hazáig. A legjobban az fájt. amikor a csengőmet egy gombfoci­1 2 | DOHÁNYGYÁR] a maguk területén maradék­talanul tegyenek eleget a szó. cialista építő munkában, s az állam polgá r i kefe 1 ezettisé ­geik teljesítésében rájuk há­ruló feladatoknak. Annál is inkább, mert a háborús ve­szély felszámolása, a vitás nemzetközi kérdések rendezé. se elválaszthatatlanul össze­függ a nemzetközi erőviszo­nyok alakulásával, az erszág és valamennyi szocialista or­szág általános politikai, társa, dalmi és gazdasági fejlődésé­vel, védelmi készenlétével. Napjainkban a két nagy- szövetségi rendszer közötti katonai erőegyensúly a tartós béke megőrzésének, a termo­nukleáris háború elhárításá­nak egyik — semmi mással nem pótolható — alaptényező, je. A honvéc elem szerepének értelmezésében olykor kisebb, ségi érzésekkel találkozunk, „kis erszág vagyunk. a mi hadseregünk semmit sem te­het" állítják e szemlélet hívei. Ez a nézet hibás, mert szö­vetségi rendszerünkön belül a magyar néphadsereg nagy­ságrendjének. országunk földrajzi helyzetének megfe­lelő szerepet tölt be. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy saját hadsereg nélkül a történelem folyamán soha se­hol sem létezett és jelenleg sem létezik tartós, önálló, független államiság. A Var­sói Szerződés szervezetében nemzeti érdekeink és nemzet­közi elikötellezettségeink egy­mástól elválaszthatatlan szo­ros kölcsönhatásban érvénye, sülnek. A haza védelmét lekicsiny­lők egy része bizonyos illú­ziókat is táplál. Az egyik ilyen illúzió szerint a két társadalmi rendszer közötti világméretű kcnflikjus ese­tén Magyarországot megkí­mélnék. hazánk kivétel lenne, mert irántunk kivételes loja­litást tanúsítanának. Ez a szemléletmód is az imperia­lista fellazítá'si taktika egyik eredménye, aminek reális alapja nincs. Ráadásul a ter­monukleáris háború hatása egyetlen országot, egyetlen földrészt sem kimélne. Ezért érdekünk, hogy a szükségletekkel arányban hozzájáruljunk körös védelmi szervezetünk erősítéséhez, a nemzetközileg kialakult kato. nai erőegyensúly fenntartásá­hoz, hogy képesek tegyünk megőrizni a számunkra oly nélkülözhetetlen fontos békét és biztonságot. — n — csapatért, a pumpámat egy magnókazettáért cserélte el. Most olyan csupasz vagyok, hogy rossz rám nézni. Elvitt magával a kerékpáros ván­dortáborba is. Mondhatták neki, hogy ne vigyen az erdő­be, csak azért is !! !. Aztán hiába kiabált rám kedvesen a gyilkos galóca: „Vigyázz, tüske!" Én már csak annyit mondhattam, hogy kösssssssz! Kifújtam utolsó levegőmet a gumijaimból, ö lapos pénztárcával, én pedig lapos gumikkal jöttem haza. Most talán lesz egy kis nyu­galmam. hiszen kismotorra vá­gyik és engem a padláson akar tárolni. Tegnap többször halottam, hogy rólam van szó. meg va­lami MÉH-ről. Lehet, hogy ö lesz az új gazdám! Talán még jóra fordulhat a sorsom? Csak tudnám, ki lehet az a MÉH? Szovjetunió A kelet-szibériai Jakut Au­tonóm Köztársaság a :i 103 200 négyzetkilométernyi kiterje­désével a Szovjetunió terü­letének egyhetedét foglalja el. Alig valamivé], kisebb, mini India, de ma még csak 9B0 ezer ember lakja. A hatalmas terület teljes felkutatása még várat magára. nagyobb ré­szén még geológiai próbafú­rásokat sem végeztek. Ám az eddigi ismeretek és tapaszta­latok is bőven elegendők an. nak megállapítására, hogy a vidék páratlanul gazdag ter­mészeti kincsekben. Jakutin földjében a Mengyelejev-táblá- zat szinte valamennyi eleme megtalálható. Az északi köztársaság külö­nösen gyors fejlődésének pél. dája és egyben büszkesége is a dél-jakutiai területi terme­lési központ. Itt. ennek az ipa. rí körzetnek a létesítésével kezdődött meg a BAM öveze­tének birtokba, vétele. Ennek a körzetnek jelenleg 100 000 lakosa van, a területe pedig mintegy 200 000 négyzetkilo­méter. Tit épül a már műkö­dő külszíni bánya közelében a Szovjetunió legnagyobb szén. dúsító műve. Már átadták rendeltetésének a nyerjungri- ni erőművet, és egy jelentős építőipari bázist is létrehoz­tak a termelési központban. A körzet szállítási- gondjait a BAM szárnyvonalán, a jö­vőben is még '.tovább bővülő úgynevezett kis BAM vasút­vonalain oldják meg. A tervek szerint ez a vasútvonal idő­vel Aldan, az aranylelőhelyek körzetébe is eljut, és számos szén-, vasérc, valamint apati i- lelőhelyet köt majd össze a lakott területekkel. Ezen a vi­céken jelentős grafit, és csil- iámhegyek is találhatók, to­vábbá szilikátásvánvok is. amelyeket a papírgyártás hasznosít hő. és hangszigete­lésre. Az Aldan folyó meden­céjének nagy erdőségeit js fel. használja majd az ipar. A fo­lyón pedig korszerű kikötő épüli A dél-jakutiai területi termelési központ számos iparágat fog össze a jövőben. Amikor létrejön a Távol-Ke­let önálló kohászati bázisa, a vasércet és a kokszolható sze. net Dél-Jakutia szállítja. Noha Jakutia a természet­nek úgyszólván minden kin­csével rendelkezik. legfon­tosabb értéke: a kőolaj és a földgáz. A század végére va­lószínűleg az északi auípnom köztársaság lesz a Szovjetunió első számú olaj- és gázkiter- melő körzete. Eddig már két jelentős s z én h i dr often -lelő. helyet sikerült feltárni. A ter­vek között egy helyi «tejfel­dolgozó üzem létesítése Is szerepel. A szovjet Észak bevonása a gazeaság vérkeringésébe nem egyszerű feladat: szinte nap­ról, napra- újabb és újabb gon­dok megoldását jelenti. A la­katlan területeken az építke­zések 2—3-szor annyiba kerül­nék, mint a lakott vidékeken. Vannak olyan természeti kin. csekben dús körzetek, mint például a Jana-fodyó meden­céié, ahol az építési költségek a szokásosnak a négy-ötszörö­sét emésztik föl. Egyetlen Északra települő dolgozó és családja létfeltételei nak a megteremtése 20 ezer rubellel többe kerül, mint Délen. Alá. későik, a gyermekintézmények építése éppen úgy két-három, szór akkora költséget igényel, mint az iperi üzemeiké, s rá­adásul; a szolgáltatásokat is kétszeresen kell megfizetni. Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy Északon kü. Ionosén nagy szükség van a magasan fejlett technika, al­kalmazására. hogy ezzel érté­kes és lőleg nagyon költsé­ges munkaerőt lehessen meg­takarítani. Elégségesnek azon­ban még ez sem mondható: szükség van az északi és a dé­li körzetek közötti ésszerű munkamegosztásra is. Éppen ezért a jövőben az arra alkal­mas . déli körzetekben, folyók és vasútvonalak kereszteződé­sénél kijelölik azokat, ahol a leginkább kifizetődő az. ész.a- . ki területnek termelő építő­ipari központok létesítése. Ezekben az üzemekben az északi éghajlati és terepviszo­nyoknak megfelelő, teljesen kész épületszerkezetek készül­nek majc. Könnyen szállítha­tók és gyorsan összeszereld e- tők lesznek. Nem a távoli jö­vő álomképe olyan gyárak .létesítése, amelyekben megren­delésre készülnek az „előre csomagolt’' városok. kisebb- nagyobb települések — iskola, val. kórházzal, orvosi rende­lőintézettel, mozival, művelő­dési házzal, s akár uszodá­val is! Nyugat-Szifoériában már gazdaságosan működik az. az. építőipari egyesülés amelynek két tvumenyi gyárában komp­lett épületszerkezeteket állí. tanak elő. A kisebb épületegy­ségeket vagonokban, a 400— 500 tonna súlyúakak pedig ha. jókon szállítják északi ren­deltetési helyeikre. így Tyu- meny körzetében valamennyi erőmű, szivattyúállomás ilyen elemekből épült fel. Az egye- . sülés két tyumenyi üzemében a munkatermelékenység a k.n_ rabbi nak háromszarosára nőtt. az önköltség 30 százalékkal csőikként. Emellett, az építési idő mindössze a negyed ré sze, az építőipari foglalkoz­tatottak száma pedig csak az egyötöde az itt megszokottnak K Cíehszlovákia Ez ev januárjában lelt volna hetvenöt éves Lőrincz Gyula, szlovákiai magyar fes­tőművész és újságíró, az Ü.i Szó című pozsonyi napilap főszerkesztője, később a CSE MADOK (Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szö­vetsége) elnöke. Huszonegy éves volt. ami­kor már részt vett a szlová­kiai baloldali Sarló mozga­lom tevékenységében: olt volt a csehszlovákiai balolda­li ifjúság Vörös Pünkösdjé­nek felvonulásán, majd a kos­úti Véres Pünkösd elleni til­takozáson, s a Major István országgyűlési képviselő pere ellen rendezett tüntetéseken. Huszonöt éves korától tollal és ecsettel — cikekkel. moz­gósító erejű rajzokkal és ka­rikatúrákkal — harcolt a baloldali lapok hasábjain. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megbízásából — Marseille-ben toborozta, szervezte a spanyol polgárhá­ború nemzetközi önkénteseit. Intézte átcsempészésüket a francia—spanyol határon, hí­ven a gottwaldi jelszóhoz: „Aki Madridot védi. Prágát is védi. írásaival szembeszállt a hitleri fasizmus térhódításá­val, szónoka volt a nevezetes vág tömőéi népi találkozónak. A kommunista Magyar Nap­ban, a baloldali Az Űt-ban közölt ífásai, mozgósító erejű, félreérthetetlen grafikái, met­szetei (Harcos szavunk. Az Üt. Salgótarján. Éhségfelvonu­lás. Gondok), de mindenek­előtt következetes politikai állásfoglalása és magatartása miatt Végül is elfogó paran­csét adtak ki ellene: 1938- ban menekülnie kellett. Be­börtönözték Párizsban (köz­ben pozsonyi műtermét a rendőrség lezáratta), és bebör­tönözték 1940-ben Budapesten is. ahová a párt megbízásából tért vissza Franciaországból. S noha szabadulása után. egészen a háború végéig rend­őri felügyelet alatt állt. sorra alkotta nagy müveit (Vihar előtt 1938: Háború lesz. Se­besült. 1939: Párizs elesett. 1940; Háború. 1942: Menekü­lők. 1943: Riadó, 1944). A felszabadulás utáni első nagy alkotása — Soha többe háborút — a Magyar Kommu­nista Párt megbízásából ké­szült. Egy ideig a budapesti MKP-közponlban dolgozott, majd visszatért Szlovákiába. Részt vállalt az újjászülető ország minden politikai es társadalmi mozgalmában. Volt a CSKP KB tagja nemzet­gyűlési képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és a Szövetségi Gyűlés elnök­ségének tagja, főszerkesztő, a Szlovák Képzőművészetek Szövetségének elnöke és — két évtizeden át — a CSEMA DÓK elnöke. Lőrincz Gyula képeit, — a neyezetes Kosúti sortüz gs a Dózsa katonái tusra,jz-soroza- tokat — Magyarország több városában is bemutatták. A budapesti Képzőművészeti Fő­iskolán végzett egykori nö­vendék forradalmi s nagy utat járt be az életben s a képzőmű v eszeiben egyaránt Bulqória ■«te­Koprivstica es Zseravna. Lovecs és Banszka. Veliko Tirnovo és Plovdiv — törté­nelmi városok a bolgár népi építészet legszebb hagyomá­nyaival. E településeken jár­va úgy érzi a látogató: meg­állt az idő. Csend, derű es nyugalom veszi körül a macs- kakövekkel kirakott, betéve­dő turistát. A magas kőkerí­tések. a vasalt kapuk, az ud­varok fehér kőből épült, ko vácsoltvassal díszített kútját, a sok-sok tervezői lelemcnv röl árulkodó házak a XIX századot idézik A múlt század a bolgár új­jászületés kiteljesedésének korszaka. A török hatalom hanyatlása váltja ki azt az eleinte szellemi, majd gazda­sági fellendülést amely egész Bulgáriát átjárja. A mozga­lom legszembetűnőbben az építészetben nyilvánul meg. Az egyre tehetősebbé váló iparosok, kereskedők a jó­módú polgár öntudatával kez­denek építkezni, s ezzel mint­egy indítást adnak az építé­szét és a kézműipar gyors fej­lődésének. Az egyházi építke­zésekkel párhuzamosan ad­dig soha nem tapasztalt mére tű lakásépítés bontakozik ki. A ház, az otthon kívül és belül egyaránt híven tükrözi a változóban lévő életkörül­ményeket. a gyarapodó pol­gár kulturális igényeit, A há­zak elöreugró emeletei, lágv biedermeier vonallal kereke­dő oromzata, kúpcserepekkel borított fedele — mind az új­jászületés jellegzetes vonásai. A falakat színesre festik, s szívesen használnak virágmo­tívumokat. Átalakulnak a bel­ső terek is. A földszint a gaz­dasági helyiségeké, de a gaz­dagabb családok külön gazda­sági épületet építtetnek. Van. ahol már a fürdőszobának is jut hely. Márványcsempékkel kirakott padlójával, falaival ez a lakás egyik leghűsebb helyisége. A népi építőmesterek a há­zat művészi alkotásnak tekin­tik, s maguk is sokoldalú művészei szakmájuknak. Ér­tenek a díszítőszobrászathoz, a fafaragáshoz, az intarziához. Az ajtók az ablakok kereteit, a fából készült erkélyeket, az ereszeket, még a karnisokat is mintákkal festik tele. Az asztalosok, a rézművesek, a szőnyegszövök. a szőttesek készítői remekműveket alkot­nak. Egy bicikli kesergése...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents