Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

Változások a vállalati irányításban A Vállalati Tanács A pártvezetőség 1985. feb­ruár 12-én tartotta soros ülé­sét, ahol az alábbi napiren­deket vitatta meg: — Jelentés a licenc-ciga- retták termelésének növelé­sére tett intézkedések ered­ményéről, a fogyasztási el­látás alakulása és az előírt ellentételezés állása A licenc-cigaretták terme­lésének növelésére tett intéz­kedések eredménye kapcsán megállapítható: Termelési célkitűzéseink — vállalatunk piaci stratégiájá­ból eredően — szerencsés módon a fogyasztói és a vál­lalati érdekek azonosságát tükrözik. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a fo­gyasztói igény — amit a piaci kereslet közvetít — különö­sen a minőségi termékeink iránt fokozódik, ami egyben a vállalati nyereség növelésé­nek is fő forrása. A minőségi termékek közül legjelentősebb a licenc-cigaretták részará­nyának a növelése. 1985-ben, egyik alternatíva­ként. 1 milliárd db licenc- cigaretta termelését és érté­kesítését tervezzük, ami 1984- hez képest közel 100%-os nö­vekedést jelent. Ahhoz vi­szont, hogy az 1 milliárd db licenc-cigaretta tervünket tel­jesíteni tudjuk, meg kell te­remteni a termelési feltéte­leket. Többek között: — elsődleges feladatunk a t-rmeléshez szükséges anya­gok biztosítása, elsősorban a báziskeverékek, illetve a li­A szociális ellátás helyzeté­nek összegzéseként a párt­vezetőség megállapította: dolgozók gyermekeinek igé­A gyáron belüli és kívüli nyét az elmúlt évben meg­felelő színvonalon tudtuk ki­elégíteni, annak ellenére, hogy a meghatározott normatívá- kon felüli igények is jelent­keztek, melyekhez az anyagi - személyi feltételeket biztosí­tani tudtuk. Vállalatunk évről évre ko­moly összegeket fordít a gyer­mekintézmények fenntartá­sára. üzemeltetésére és a szo­ciális ellátás színvonalának emelésére. Éppen ezért fontos feladat, hogy megfelelő ki­használtsággal üzemeltessük a gyermekintézményeinket, segítve ezzel a város illeté­kes szakigazgatási szerveinek gondjain is. 1984-ben mintegy 155 fő üdült a siófoki üdülőnkben, Csehszlovákiában 81 fő, Felső- tárkányban 3 turnusban óvo­dások, 75 fő. Üdültetésre a jó­léti alapból mintegy 179 mFt-ot fordítottunk. — Tájékoztató a szociális ellátás helyzetéről, különös tekintettel a bölcsődei és óvo­dai létszámhelyzetre, vala­mint a létszámgazdálkodással összefüggésben az ellátás költ­ségeire. — Az 1984. II. féléves mun­katerv értékelése, az 1985. 1. féléves munkaterv és ülésrend beterjesztése és jóváhagyása. cenc-cigarettákhoz szükséges egyéb import anyagok beszer­zése. — kialakítunk minden egyes anyagból egy törzskészletet, amely biztosítani fogja azt. hogy egy-egy késedelmes anyagbeérkezés ne zavarja meg a programszerű terme­lést. — a folyamatos gyártás ér­dekében megteremteni egy, az importból származó báziske­verékek. valamint az iliat- és pácanyag tárolására alkalmas ún. konszignációs raktár lé­tesítésének lehetőségét. Az ellentételezés igen ko­moly feladatot ró ránk. ez mintegy 4 millió dollárnak megfelelő összeget jelent. Az ellentételezési kötelezettsé­günk teljesítése érdekében to­vább kell építeni az ilyen, irányú üzleti kapcsolatokat. Ezzel összefüggésben tovább kell erősítenünk a termeltető vállalatokkal fennálló kapcso­latainkat. Míg 1984-ben mint­egy 2,4 millió dollár értékben kellett ellentételeznünk, addig az 1985. évi 4 millió dolláros ellentételezendő összeget ne­hezebb gazdasági helyzetben kell biztosítanunk. A siófoki üdülőnkre több százezer Ft-ot költöttünk el, elsősorban azért, hogy az ál­lagát megóvjuk, és küllemileg jó hatással bíró ikörnyezetet teremtsünk pihenni vágyó dolgozóinknak. Igényeinket kielégítő üzemi konyhával és étkezővel ren­delkezünk. Jelentős összeget fordítunk dolgozóink és szak­munkástanulóink étkezteté­sének hozzájárulásához, 1984. évben mintegy 747 mFt-ot. 1985. évben, figyelembe véve az árváltozásokat, a nyersanyag-költségnormán változtatni kell. Az étkezést igénybe vevő dolgozóinkat az áremelkedés 1985. I. félévben nem érinti, az ebédjegyek ára ezen időszak alatt sem emel­kedik. A pártvezetőség 1984. évi munkaprogramjában és a II. félévi üléstervében meghatá­rozott feladatoknak eleget tett. A kiírt napirendeket megvitatta, szükség esetén határozatot hozott, melynek ellenőrzéséről, végrehajtásáról gondoskodott. Sokan kíváncsiak: milyen kérdésekben dönt a Vállalati Tanács? A Vállalati Törvényt módosító 33/1984. (X. 31.) sz. minisztertanácsi rendelet egy­értelműen határozza meg a Vállalati Tanács hatáskörét. Ide tartozik eszerint: 1. A vállalat középtávú és rövid távú tervének meghatá­rozása. 2. A vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóvá­hagyása. 3. A vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása. Jelentős módosításnak tekint­jük a létesítő okiratban meg nem határozott olyan tevé­kenység folytatását, — vagy a létesítő határozatban megha­tározott olyan tevékenység megszüntetését —, amely a vállalat árbevételét 10%-nál nagyobb mértékben módosítja. 4. A vállalat beruházásaira, hitelfelvételre, szervezeti egy­ségnek, pénznek és termelő­eszköznek átadására, átvéte­lére vonatkozó jelentős dön­tések meghozatala. Jelentősnek tartjuk az ide­vonatkozó döntést, akkor. — ha a vállalati beruházás értéke a 10 millió Ft-ot el­éri vagy meghaladja. — ha a felvenni kívánt hitel összege a 10 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja. — ha az átadni, illetve át­venni kívánt pénz- és ter­melőeszköz értéke az 5 millió Ft-ot eléri vagy meg­haladja. 5. A vállalat szervezeti egy­sége önálló vállalattá alaku­lásának, leányvállalat létesí­tésének, valamint gazdasági társaságokban és társulások­ban való részvételnek az el­határozása. 6. A válallat szervezeti es működési szabályzatának meg­állapítása, ennek keretében elkülönült szervezeti egységek meghatározása. 7. A munkaerő foglalkozta­tására vonatkozó jelentős dön­tések meghozatala. Itt jelentős számunkra a döntés akkor, ha a vállalat mindenkori dolgozói átlaglét­számának több mint 10%-át érinti. 8. A vállalat által felhasz­nálható jövedelem elosztási elveinek meghatározása. 9. Az igazgató megválasz­tása, beszámoltatása, felmen­tése, minősítése és munkájá­nak értékelése. A munkájának díjazásával és anyagi ösztön­zésével kapcsolatos döntések meghozatala, anyagi és fe­gyelmi felelősségre vonása. 10. A vállalat általános ve­zetésének a dolgozók közgyű­lése, illetve küldöttgyűlésére vonatkozó átruházása. 11. A vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülé­sének és egyéb módon való megszűnésének elhatározása. 12. Döntés azokban a kér­désekben, amelyeket minisz­tertanácsi rendelet vagy hatá­rozat a hatáskörébe utal. A felsoroltak aőzül két to­vábbi részletes magyarázatot igénylő hatáskör* kérdés tag­lalására kerüljön most sor. A hivatkozott miniszterta­nácsi rendelet éi tőimében a Vállalati Tanács állapítja meg a vállalat Szervezeti és Működési Szabályzatái. Fel­vetődhet a kérdés: ha a Szer­vezeti és Működési Szabály­zatot a Vállalati Tanács álla­pítja meg, milyen szabály, szabályzat alapján jött létre maga a Vállalati Tanács? Vég­tére is az általunk is ismert, a Vállalati Tanács megalaku­lása előtt érvényben volt Szer­vezeti és Működési Szabályzat erre vonatkozóan nem tartal­mazó't semmiféle előírást, és a módosító rendelet is egy sor. a Vállalati Tanáccsal kapcsolatos szabályt Szerve­zeti és Működési Szabályzatra hárított. így többek közt — törvényes határok között — a Szervezeti és Működési Sza­bályzat határozza meg a Vál­lalati Tanács tagjainak szá­mát, a Vállalati Tan ácsban a dolgozói küldöttek é.s a válla­latvezetés képviseletének ará­nyát, a küldötté való választ­hatóság feltételeit, a Vállalati Tanács működésére vonatkozó szabályokat. Hogyan határoz­hatja hát meg a Vállalati Tanács a Szervezeti és Műkő-* dési Szabályzatban tagjainak számát, ha - még létre sem jött? ..ii'* Ezt a problémát a SZOT és a Minisztertanács együttes Irányelve hidalta át a követ­kező iránymutatással. Ágazati minisztériumunk, a MÉM. ki­jelölt egy háromtagú (a ne­vek a cikksorozat első írásá­ban szerepelnek) Szerkesztő Bizottságot. Ez a Szerkesztő Bizottság elkészítette a Szer­vezeti és Működési Szabály­zatnak a Vállalati Tanácsra vonatkozó ideiglenes szabá­lyait, amelyet a vállalati párt­vezetőség, a Szakszervezeti Bizalmi Testület és a KISZ vállalati bizottsága vélemé­nyezett. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezet sem adhatott azonban előírá­sokat az első vállalati ta­nácstagi választások egyes kérdéseire, hanem csak az el­következőkre. A vállalatunk­nál most megalakított Válla­lati Tanács — a megalakítás egyes fordulatait tekintve — a már hivatkozott SZOT—Mi­nisztertanács együttes Irány­elve álapján jött létre. Esze­rint a Szakszervezeti Bizalmi Testület megválasztott egy 9 tagú Előkészítő Bizottságot, vezetője az szb-titkár. Bódi Lászlóné volt. Az Előkészítő Bizottság tagjai a dolgozók véleményére alapozva az egyes munkaterületeken összeállí­tották a dolgozói küldöttek szavazólistáját és levezették a választásokat. Megjegyzendő, hogy az el-. következendő választások a már megalakult Vállalati Ta­nács által jóváhagyott min­denkori érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat elő­írásai szerint zajlanak majd le. A másik kérdéskör, amely­nek részletezése nagyobb ér­deklődésre tarthat számot: a Vállalati Tanács és az igaz­gató viszonya. Általánosságban elmond­ható, hogy a Vállalati Tanács ellátja a vállalat általános irányítását és tevékenysége során biztosítja a vállalati kollektíva véleményének ér­vényre juttatását. Az igazgató feladata az operatív irányítás, ezt önálló felelősséggel végzi, az alapító okirat és a Válla­lati Tanács határozatainak megfelelően. A fentebb felso­rolt. a Vállalati Tanács hatás­körébe tartozó ügykörökön túl minden más kérdésben az igazgató dönt — ezekben az ügyekben egyes döntési hatás­köröket vezető munkatársaira átruházhat. Az államigazgatási irányítás idején a vállalati igazgatót az ágazatilag illetékes minisz­térium. illetve a vállalat ala­pító szerve nevezte ki és mentette fel. továbbá gyako­rolta fölötte a munkáltatói jogokat. X Vállalati Tanacs által irányított vállalat igazgatóját a Vállalati Tanács választja meg és menti fel titkos sza­vazás útján és a munkáltatói jogokat a Szervezeti e.-s Mű­ködési Szabályzatban megha­tározott körben gyakorolja fölötte. A munkáiéitól logon fennmaradó részét a Vállalati Tanács elnökére ruházhatja át. A Vállalati Tanács az igaz­gatót 5 évre választja. Az igazgató megválasztásához és felmentéséhez az alapító szerv- előzetes egyetértését be kell szerezni. Ugyanaz a személy az igazgatói tisztségre több­ször is megválasztható. A vá­lasztás alkalmával meg kell határozni a vállalat gazdál­kodásával kapcsolatos hosz- szabb időre szóló legfontosabb követelményeket és az igaz­gató munkájának értékelé­sénél. újraválasztásánál figye­lembe kell venni, hogy e kö­vetelményeknek mennyire fe­lelt meg. Az igazgató ha mun­káját nem az elvárt szinten végzi, az 5 év eltelte előtt is felmenthető. Merőben új vo­nása a vállalati irányítási rendszernek, hogy az igazgató a Vállalati Tanáccsal szem­ben felmerült munkaügyi vi­tája esetén közvetlenül a Munkaügyi Bírósághoz for­dulhat. A vállalati törvényt módo­sító rendelet azt is előírja, hogy az igazgatói munkakör betöltésére — az elkövetke­zendő választások során — pályázatot kell kiírni, és ez a pályázat hivatalos lapban vagy a sajtóban teendő közzé. A cikksorozat következő ré­szében dr. Domán László igazgatóval és a dolgozók egy tanácstagi küldöttével készült riportot olvashatnak az ér-1 deklődők arról, hogyan érté­kelik az első vállalati tanács­ülést. és milyen elképzeléseik vannak a további közös mun­káról. dr. Szalóczi Géza Licenc Szociális ellátás A fő irány Az 1985. évi munkájának fő irányát a XIII. kongresszus, a városi pártértekezlet, vala­mint az összevont taggyűlésen megfogalmazott határozatok, ajánlások megismertetése és végrehajtásának megszerve­zése szabja meg. Fontos feladat, hogy a ha­tározatból adódó feladatokat párttagságunk kollektívája megismerje, jól értelmezze és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a fentiekből adódó helyi gazdaságpolitikai feladatok maradéktalanul tel­jesüljenek. 1985. II. félévi üléstervének összeállításánál figyelembe vette a városi pártbizottság ajánlásait és a helyi sajátos­ságokból adódó feladatokat. Ennek alapján a gazdálkodás­sal és a párt belső életével összefüggő napirendeket vitat meg. Kiemelt figyelmet fordít az 1985. évi politikai események szervezésére, bonyolítására és méltóképpen történő megün­neplésére. B. S.-né Hogyan készülnek az új gázszámlákl Mint köztudott, január 21- től emelkedett a gázdíj. Ez azonban csak különböző mó­don jelentkezik a fogyasztók­nál. Mivel ezen a télen úgy/ tűnik elég hosszasan, s nagy intenzitással kell üzemeltetni a gázkonvektorokat, több ol­vasónk is újra arról érdeklő­dött. hogy miként történik a számlázás. Ezt kérdeztük mi is Novotvi Istvántól, a TI- GÁZ Heves megyei Kiren­deltségének műszaki ügyinté­zőjétől. Elmondta, hogy megyénk­ben kéthavonként olvassák le a gázmérők állását. Az áreme­lés óta ez a fogyasztók egy részénél már februárban meg­történt, a másik részénél pe­dig ebben a hónapban, 21-ig esedékes. A fenti időpontban leolvasott értékeket még a régi tarifával számolják el, tehát a fogyasztók számára kedvezően. A sajnálatos té­vedéseket pedig természetesen korrigálják. Ezt követően lép életbe az új ár, ami Heves megye területén 2,92 forint köbméterenként, kivéve Bél­apátfalvát, ahol ez az összeg 2,93 forint. A 11,5 kg-os pb-gázpalac- kok cseredíja, április 16-tól október 14-ig 55,20 forint, míg október 15-től április 15-ig 75,90 forint. DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Thumbnails
Contents