Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
Szotyola, a jól ismert és közkedvelt pirított napraforgó népszerű neve. Amióta zacskós árusítását valaki kitalálta. ez lett a magyar fiatalság „rágógumija'’. Semmi kifogásom ellene, a cigarettá- zásnál egészségesebb. De héja van! Állunk a buszmegállóban mintegy harmincan-negyve- nen, közöttünk egy napraforgót rágó ifjú is. Elszántan rág, és köpködi a héját a betonra. Nem mindig oda, a mellette állók cipőjére. az előtte álló hátára is jut néhány szem. Az egész busz- pályaudvar ragyogó tiszta, percekkel ezelőtt söpörte és locsolta fel két reszkető kezű öregember. Rászólok a fickóra: „most söpörtek! Itt is!” Magamban is beszélhetnék, az ifjonc — mintha nem hallaná — egy alig észrevehető fejmozdulaJólneveltség tot tesz csupán, és kőpdös tovább. Némán hallgat az utazóközönség. Magam is elhallgatok. Beszállunk, hangos csörtetéssel csapatra való kamasz szállja meg a jármű hátsó üléseit. Előkerülnek a napraforgós zacskók, kezdődik a harsány, ordenáré stílusú „beszélgetés”, meg a köpkö- dés. Növekvő dühvei figyelem őket. Négyen gátlástalanul szerteszét köpködik a héját, ketten a markukba gyűjtik átmenetileg, majd egyben a padlóra szórják. Ám észreveszi őket a busz vezetője és váratlan dolog történik. Megállunk két állomás között, a vezető seprűt nyom az egyik suhanc kezébe, erélyes hangon kitakarittatja a padló bemocskolt részét. Erre az utazók is véleményt nyilvánítanak. Vannak helyeslő hangok, mások ingerültek az elvesztegetett idő miatt. Es a tanulság? — kérdi la- nyom, akinek elmeséltem a történetet. Akadna több is. Megállapíthatnánk, hogy vannak elnevelt, elkényeztetett, arcátlan, pökhendi kamaszaink. Eltűnődhetnénk a felnőttek közönyén, elgondolkodhatnánk a buszvezető magatartásán, hiszen a jármű nem az övé, mégis kisöpörtette. Nem tudom, nevelő szándékkal, vagy hogy magát kímélje a takarítástól, de jól tette. A rendes viselkedést így is lehet „propagálni” és az alkalmat is meg lehet teremteni hozzá, amíg belső kényszerből nem mindenki maga keresi meg rá a lehetőséget. Rajna — Szerinted miből telik ezeknek a Kovácséknak ennyi tejre? Keresztrejtvény ( 2 3 A 5 6 7 8 9 AO ÍR— <2 43 ■ ^5 ■ m " iS , ■ 19 _ ■ 20 24 ■ “ ■ 25 ■ 26 5 26 ■ ■ * 33 34 35 ■ 37 ■ i 38 ■ 39 40 ■ “ ■ 42 45 AA ■ 45 46 _ ■ " 46 ■ ■ 50 54 ■ 52 _ ■ 52» 54 55 I 56 ■ — Sokkal könnyebb pénzhez jutni, mint a pénzt elkölteni. .. — mondja Kovácsnak egy futó ismerőse. — Hogy mondhat ilyen bolondságot? — kérdi Kovács meglepődve. Kérdésére a választ a vízsz. 1. és függ. 15. sz. sorok tartalmazzák. A helyes megfejtést beküldők között 3 db 50 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki. Vízszintes: 1. A férfi szavainak első része (zárt betűk: L, E, D). 13. Postai küldemény elküldője. 14. Nyugtató hatású gyógyszer. 15. öblítőszer márka. 16. Szöveg papírra vetése. 17. Néma lóláb! 18. Olimpiai bajnok ökölvívó volt (György). 19. Fafajta. 20. Múlékony, múlandó. 21. Ady költői álneve volt. 22. Folyamatosan fogyva megszűnik. 24. Nyakbavaló. 25. Latin kettős magánhangzó. 26. Ideg- rendszerével felfog. 27. A juh hímje. 29. Zongora része! 30. Eléje kerülnek. 32. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 34. A falatozó neve, több nyugati országban. 36. Lelő. 38. Így, ügy — németül. 39. Kicsodák. 41. Faktum. 42. Kiejtett mássalhangzó. 43. Prométium és kén. 45. Visszhangjáról és apátságáról ismert Balaton menti település. 47. Annál mélyebb helyre. 48. Lankadatlanul figyelő. 49. Ritka női név. 50. Dunakeszihez csatolt község. 51. Nátrium és szén. 52. Az áru súlyát mérlegeléssel megállapítja. 53. A befőtt egy ideig nem romlik meg. 55. Titok ismeretében valakitől pénzt kicsikaró. 57. Patak a Bükk-hegy- ségben. Függőleges. 1. Kiejtett mássalhangzó. 2. Zeneiskola — régiesen. 3. Piperemárka. 4. Kampó — népies szóhasználattal. 5. Részben folydogál! 6. Látó egynemű hangzói. 7. Földfelszín a rajta levő tárgyakkal. 8. Alája helyez. 9. Titokban figyel. 10. Dátumrag. 11. Nagy folyó Afrikában. 12. Stoppert, mérőórát alaphelyzetbe állító. 15. A férfi szavainak befejező része (zárt betűk: N, H. ó). 16 Javít, elrendez. 19. Kést köszörül. 22. Javítani próbál a helyezésén, ráhajt. 23. Nikotint tartalmazó növény. 26. ... világukat (gondtalanul élnek). 28. Testek nehézségi jellemzője. 30. Kutya. 31. Perzsa-öböl menti emirség lakója. 33. Vés. 35. Nagy kikötőváros Kenyában. 37. Ritka női név. 40. Tapintatosan bánik vele. 42. Az alvás állapotába jutó. 44. A színes televízió francia eredetű rendszere. 46. Az egyik NB I-es klub ügyvezető elnöke (János). 47. „A” fiú párja. 50. Kismértékben. 52. Ruhát vízben tisztít. 53. ... kislány gyöngyöt fűz. 54. Kis házikó. 56. Sír. 57. Kén és vanádium. Az agy egyenetlenül öregszik Az agy különböző részei nyilvánvalóan nem egyforma sebességgel öregszenek, egyes részei pedig szinte egyáltalán nem. Ez főleg akkor igaz. ha az agyat állandó „szellemi mozgásban” tartják. Erről számol be Herbert Haug, a lübecki orvosi főiskola munkatársa az Umschau című folyóiratban, az agy anatómiai kutatásának azokat az új eredményeit összefoglalva, * amelyekből általánosítható következtetéseket is le lehet vonni. Azt, hogy idősebb, sőt nagyon idős ember szinte változatlanul tud feldolgozni optikai és akusztikai ingereket, megmagyarázhatjuk azzal, hogy a nagyagy kérgének azok a területei, amelyek alapvető és fölérendelt érzelmi és szenzorikus funkciókat töltenek be, lassan vagy egyáltalán nem öregszenek. Viszonylagos korai öregedést állapítottak meg viszont az anatómusok a fölérendelt mozgásirányító területen, az ún. pszichomotorikus kéregben, ami viszont azzal látszik összefüggésben lenni, hogy a legtöbb ember 30 éves kora után csökkenti a testi és sporttevékenységet. Sajátos magatartást mutat az ún. pszichoszociális kéreg, amelyben az ember legtöbb ösztönének helyét sejtik. Ebben az idegsejtek nagysága 60 éves koron túl is változatlan marad, csak 65. év után mutatkozik rajta módosulás. Haug úgy foglalja össze, hogy „talán a motorikus terület kivételével” még a 60. éven túl sem jelentkeznek említésre méltó változások a nagyagy kérgében, a pszichoszociális kéreg magatartása azonban arra utal, hogy a 65 év mintegy ceruzát jelent az életben, ezután ugyanis egyértelmű öregedés következik — még ha egyénenként eltérő időpontban és ütemben is. Ebben az összefüggésben arra figyelmeztet a lübecki anatómus. hogy a munkás életpálya idő előtti befejezéséről folyó jelenlegi viták során ne feledjék: „Az emberi agy egy bizonyos igénybevétele a szellemi képességek megőrzésének feltehetőleg fontos eszköze. Gondoljunk arra, hogy nem mindenki — mint mondjuk egy egyetemi professzor a nyugdíjazás után — tud idős korában szellemi munkát végezni. Egyeseket talán egy veteményes kert vesz igénybe. másokat egy szellemileg igényesebb kedvtelés. Sokakban mégis viszonylag csekély az egyéni kezdeményezőkészség és ezért gyorsabban öregszenek”. Allergiát okozhatnak A műszálas harisnyák és harisnyanadrágok viselése sokkal több embernél vált ki allergiás reakciókat, mint hinnénk. Ezeket a gyulladások vagy duzzanatok formájában jelentkező összeférhetetlenségi reakciókat nem a harisnya anyaga, hanem a műrosthoz rosszul tapadó színezőanyagok váltják ki. A vásárlók nap mint nap reklamálnak a vékony harisnya- nadrágok okozta problémák miatt. Azoknak a nőknek, akik hajlamosak a festékallergiára és mégsem akarnak lemondani a nylon vagy perion harisnyanadrágokról, a bőrgyógyászok azt tanácsolják, hogy a műszálas harisnyákból teljesen mossák ki a színezést és a harisnyát tetszés szerint fessék be ártalmatlan természetes színezékkel, például tea, levendula, sáfrány, hagyma, spenót vagy rebarbara felhasználósával. Nők: mi jobbak vagyunk A legtöbb nő meg van győződve róla, hogy okosabban vezet autót, mint a férfiak. A Brigitte című női magazin és a gépjárműipar központi szövetségének egy közvéleménykutatása szerint a női nem elutasította ezen kívül azt az előítéletet is, hogy a közúti forgalomban ügyetlenül és félénken viselkedik. A 10 000 megkérdezett nő közül minden második úgy érzi, hogy férfi útitársa bosszantja, idegesíti vagy ellenőrzi, és mérgelődik, mert a másik mindent jobban akar tudni. A legtöbb nő mégsem adja ki a volánt a kezéből: csak minden negyedik ül a közös utak alkalmával automatikusan a kísérőülésre. Farmer egész életre Ügy látszik, a kék farmer egész életre szóló viselet. Aki még fiatal korában is hordta ezt a nadrágot, úgy látszik szinte sosem bújik ki belőle többé. Ma már ugyanis nemcsak a fiatalok viselik „naponta” vagy „csaknem naponta” a farmert, de azok is akik időközben középkorúak lettek. A 30—39 éves férfiak 40 százaléka mondta egy közvéleménykutató intézetnek, hogy naponta (12 százalék), vagy csaknem naponta (28 százalék) visel farmert. Csak minden tizedik megkérdezettet lehet e ruhadarab határozott ellenzőjének nevezni, ök elutasítják. — Esküszöm, bíró úr, ártatlan vagyok! — És büntetve volt már valamikor? — Soha! Ez az első lopásom! — És rendesen dolgozik? — kérdezi a főnök a munkára jelentkezőt. — Nem. — Beléphet. Maga legalább igazat mond. — Igazgató úr, holnap lesz az esküvőm. — És tőlem mit kíván? — Szeretném tudni, megengedi-e, hogy részt vegyek rajta. * — Háromszáz, vagy az életedet! — mondja a fegyveres támadó. — Inkább adom a pénzt — sóhajt az áldozat. — Tud visszaadni egy ötszázkoronásból?-*• — Mennyi idős a felesége? — Köszönöm kérdését, mindig ugyanannyi. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Egri Dohánygyár, tel.: 11-441. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644. Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési dij egy évre 18 forint. Készítette: a Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: HORVATH JÖZSEFNÉ dr.
