Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-12-01 / 12. szám

Gazdálkodásunkról dióhéjban Barátaink életéből A vállalat 1984. évi terme­lését és gazdálkodását első­sorban a piachoz való rugal­mas alkalmazkodás jellemezte. A cigarettatermelési terv 6 milliárd 965 millió db-os mennyiségét közel 100 millió db-bat túlteljesítettük, és a termelés összetételében is fo­lyamatosan alkalmazkodott a fogyasztók igényeihez. örvendetes tény, hogy a jobb minőségű, magasabb ár­kategóriába tartozó termékek iránt élénkült a kereslet, és ennek megfelelően termelé­sünkben is ezen cigarettafélék termelési részaránya növeke­dett A szivartermelés mintegy 15.5 millió db-os mennyisége elmarad ugyan a tervezettől és a bázistermeléstől egy­aránt, de ez idáig a piaci ellá­tásban az alacsonyabb terme­lés zavarokat nem okozott. A termelési érték minden eddigit meghaladó, több mint 1 milliárd 400 millió Ft, amely a tervezettet 6%-kal, a bázis­értéket pedig több mint 20%- kal haladja meg. A fenti termeléshez éves vi­szonylatban 1025 fős létszámot használtunk fel. ez 34 fővel magasabb mint az előző év­ben volt, és megfelel a terve­zettnek. A létszámellátásban jelentkeztek gondok, főleg a technológiai területek létszám­ellátása nem volt zavartalan. A termelékenység, az egy főre jutó termelési érték ked­vezően alakult mind a terv­hez. mind a bázishoz. Az egy főre jutó termelési érték meg­közelíti az 1.4 millió Ft-ot. A kísérleti bérszabályozás­ban kedvező bérnövekedést értünk el 1984-ben. Az egy főre jutó átlagbér közel 59 ezer Ft, amely átlagosan 10,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A fenti nagyságrendű bér- fejlesztést a vállalati nyere­ség dinamikus növekedése tette lehetővé. A várhatóan mintegy 130 millió Ft-os vál­lalati eredmény a tervezettet és a báziseredményt is igen jelentősen meghaladja. A cigarettatermelés és -ér­tékesítés növekedése és az összetétel-változás jelentősen növelte a vállalati eredményt. Kedvezően hatott az önkölt­ségalakulásra a dohánymegta­karítás és a kombinált filterek saját erőből való biztosítása. A tőkés importanyag hazai­val való helyettesítése is mér­sékelte a termelés költségeit. A 130 millió Ft-os vállalati eredménynek a vállalat és az állam között történő megosz­tása után 1985-ben valamivel több mint 4,1 millió Ft-os R- alapot képezünk. Lakásépítési alapra 1,2 millió Ft-ot fordí­tunk és fejlesztési célkitűzé­seink megvalósítására 41 mil­lió Ft-unk marad. Az R-alap nagysága az 1984. évben kifi­zetett nyereségrészesedéssel azonos kifizetést tesz lehető­vé, várhatóan február végén. — Bárdosné dr. — 1984 november 15-én tar­tottuk az év utolsó termelési tanácskozását, mely termelési tanácskozáson utolsó alkalom­mal vett részt Kameniczky Sándorné munkatársunk, aki életének egy újabb állomásá­hoz érve — az Egri Dohány­gyár cigarettaelőkészítési üzemrészében, több mint há­rom évtizedes becsületes mun­kája után — nyugdíjba vo­nult. A búcsú pillanatában min­dig nehéz szavakat találni, hogy megfelelő módon érté­keljünk egy ilyen hosszú idő­szakot, hiszen az évek során annyi minden történt. 1954-ben egy fiatal, karcsú, törékeny asszony félénken, de annál nagyobb örömmel nyi­tott be a dohánygyár kapuján, örömmel, mert abban az idő­ben meglehetősen nehezen le­hetett bejutni a gyárba. Az akkori vezetőségnek volt le­hetősége válogatni, sok volt a felvételre jelentkező. Ma már megállapítható, hogy az akko­ri vezetőség jól választott. Kameniczky Sándorné hasz­nos tagja lett a vállalat kol­lektívájának. Törékeny alkata ellenére hallatlan szívósággal, akarat­tal kezdte el munkáját, az ak­2 DOHÁNYGYÁR kori igen nehéz bálabontói munkakörben, amikor még egyéni darabbérben dolgoz­tunk. Igen rövid idő alatt tel­jesítményével az élbolyba ke­Elszálltak az évek rült. A későbbiek folyamán a technológia minden fázisában lehetett munkájára számítani, gyorsan elsajátította a tech­nológiai előírásokat, a fogá­sokat. Minőségi munkája kifo­gástalan volt. Nem is tudtuk, hogyan lehet ennyi energia, ennyi akarat egy ilyen asz- szonykábari. Már akkor is tudtuk, hogy nemcsak a gyár­ban dolgozik, munkaidő után többletmunkát vállalt, hogy két szép gyermekét felnevel­hesse, meglehetősen magára maradt, kevés segítséget ka­pott. Szívósságára, hallatlan akaraterejére mi sem jellem­zőbb, mint az, hogy egyedül, két gyermeke mellett kis csa­ládi házat épített, ahol bol­dogságban él. Nem maradt elismerés nél­kül a szorgalmas. becsületes munkája, már 1963-ban „Élen­járó dolgozó”, az évek során négy alkalommal lett a Válla­lat Kiváló Dolgozója, 1973- ban megkapta az Élelmiszer- ipar Kiváló Dolgozója címet és hat esetben kapott jutal­mat. A Szakma Kiváló Béke szo­cialista brigád alapító tagja, ahol maradéktalanul teljesí­tette a vállalásaikban rögzí­tetteket. Szerénysége, szorgal­ma példaként szolgált munka­társainak, és a fiatalabb gene­rációnak is. Szerették, szere­tik, felnéztek, felnéznek rá. Szeretettel vette körül a fiatal munkatársakat és segített a beilleszkedésbe. Az évek elszálltak, ő azon­ban ugyanolyan maradt mint volt, karcsú és törékeny, any- nyi- különbséggel, hogy a gesz­tenyebarna haja lassan az idők múlásával hófehér lett. Lehet-e ezen csodálkozni ilyen nehéz évtizedes múlt után? Aligha. Nyugodt lelki­ismerettel állítjuk, hogy ha valaki megérdemli a pihenést, akkor a mi Marikánk nagyon is. Most, amikor megköszönöm a mindig segítőkész, soha nem lankadó munkáját, azt kívá­nom mindannyiunk nevében, hogy legyen a további élete felhőtlen és hosszú, békés, boldog, egészségben gazdag és he felejtsen el bennünket, mint ahogyan mi sem felejtjük el őt. yr. SZOVJETUNIÓ Az Aviaexport szovjet kül­kereskedelmi vállalat huszon­két évvel ezelőtt kötötte első üzletét: Lengyelországnak adott el AN—2-es, IL—14-es repülőgépeket és MI—4-es he­likoptereket. Azóta a cég mintegy 4700 Légiközlekedési eszközt értékesített 55 euró­pai, ázsiai, afrikai és dél­amerikai államban. Igen keresettek a sugárhaj­tású JAK—40-esek, TU— 134-esek, TU—134/A-k és az AN típusú turbólégcsavaros gépek. Az utóbbiak bármilyen terepadottságú légikikötőben képesek a le- és felszállásra. Jól bevált?k a TU—154-esek Bulgária, Magyarország, Ro­mánia és ? Koreai NDK légi- társaságának nemzetközi jára­tain. Kuba, az NDK, Cseh­szlovákia, Lengyelország és Románia IL—62-es és ÍL—62/M turbósugárhajtású távolsági gépeket is közleked­tet. Ezek leszállás nélkül 10 000 kilométert képesek megtenni. Egy sor ország vá­sárolt á 40 tonnás teherbírású IL:—76-os és IL—76/M szállí­tó repülőkből. Növekszik az érdeklődés a szovjet gyártmányú helikop­terek iránt is, amelyekből már 2500 üzemel külföldön. A ve­vők nagy része a több célra is hasznosítható MI—6-os, MI—8-as és KA—26-os gépeket részesíti előnyben. Az MI— 6-osokat és az MI—8-asokat Peruban kőolajkutatásra és fúróberendezések szállítására használják. Az NDK és Bul­gária főként MI—8-asokat vá­sárol építőipari célokra és a hegyi mentőszolgálat géppark­jának bővítésére. A KA— 26-osok jól ismertek a japán és a magyar mezőgazdaság­ban. Magyarországon elsősor­ban a szőlő permetezésére használják ezeket a gépeket. A több célú szovjet helikop­terekből jelenleg 40 ország ezernél is többet működtet. Az AVIAEXPORT az üzlet­kötésekhez számos szolgálta­tást nyújt. A külkereskedel­mi vállalat közreműködésé­vel a Szovjetunió Polgári Re­pülésügyi Minisztériuma okta­tási intézményeiben évente szerveznek gyakorlati okta­tással egybekötött tanfolyamo­kat a külföldi légitársaságok repülő személyzetének képzé­sére. Emellett a cég több mint 100 000 fajta tartalékalkatrészt szállít partnereinek. Sürgős esetekben 48 órán belül jut­tatják el a kívánt alkatrészt a megrendelőhöz. Bevált termékei mellett szá­mos újdonságot is kínál a szovjet légiipar. Ezek közé tartozik az óránként 900 kilo­méteres sebességgel közlekedő IL—86-os légibusz. A közepes távolságú járatokon indítható gép 350 utas szállítására al­kalmas. Figyelmet érdemel az üzemanyag-takarékos TU— 154/M sugárhajtású utasszál­lító repülőgép is. Űj konstruk­ció az AN-—32-es teherszállí­tó gép, amelynek maximális teherbírása 6,7 tonna, s igen alkalmas a forró égövi közle­kedésre. A Ml-helikoptercsatád leg­újabb tagja, az MI—17-es maximális repülési sebessé­ge elén az óránkénti 240 ki­lométert Agépen 4 tonnát lehet szállítani 460 kilométe­res távolságra. Ennél is na­gyobb teljesítményű gép az MI—26-os. amelynek fedélze­tén, vagy külső függesztékén 20 tonna teher szállítható. NDK Az NDK-ban. Erfurtban mikroetektrónikai szerkezeti elemek gyártására szakosított kombinátot létesítettek. A nagyüzemben az első eszten­dőben, 1978-ban mindössze 675 millió, 1983-ban pedig már 1724 milliárd márka ér­tékben készítettek mikro­elektronikai elemeket. Míg 1978-ban csak 2200, tavaly 135 000 mikroprocesszor hagy­ta el a gyártósorokat. Részben a saját gyártmá­nyok, részben pedig a Szov­jetunióval, Csehszlovákiával és Magyarországgal kialakí­tott együttműködés révén 1983-ban már csaknem 1100 különböző típusú mikroelekt­ronikai szerkezeti elemet hasz­nosíthattak a népgazdaság­ban. Évente 60—90 különfé­le áramkör gyártását vezetik be Erfurtban. A kombinátból kikerülő mikroprocesszoroknak több mint a 90 százalékát az adat- feldolgozásban, az irodatech­nikában és a számítástechni­kában alkalmazzák. A mik­roelektronikai ipar ösztönző­leg hat a robottechnika fejlő­désére. Az NDK-ban jelenleg 43 000 mikroszámítógép mű­ködik hazai gyártmányú mi k- roprocesszorokkal. LENGYELORSZÁG Az intarzia, a faberakás művészete a XIV—XVI. szá­zadban virágzott Európában. Főleg bútorokat díszítettek ez­zel az eljárással, de az ügyes mesterek intarziás tájképeket is készítettek. Edmund Kaplonski az intar­zia művészetének legjelentő­sebb lengyel mestere, A mű­vész eredeti szakmáját tekint­ve asztalos, aki mesterlevelét megszerezve intarziás bútoro­kat készített, de közben fes­tészettel és szobrászattal is foglalkozott. Főiskolai tanul­mányok folytatására azonban nem volt módja, közbeszólt a háború. Terveit nem adta fel sem a hitleri megszállás évei­ben, sem a felszabadulást kö­vető, kezdeti nehéz időkben. Munkája mellett önképzéssel sajátította el a képzőművésze­ti ismereteket. Műveinek anyaga mindvégig a fa ma­radt. Nemesfa-lemezre „fest’ tájakat, virágokat, portrékat a fa évgyűrűinek kihasználá­sával. Az eredmény: a fest­mény, illetve a grafika benyo­mását keltő alkotás. JUGOSZLÁVIA Jelentős olajpala-rétegeket fedeztek fel Jugoszlávia terü­letén, Szerbiában, Macedó­niában és Horvátországban. A legnagyobb lelőhelyekre Szer­biában bukkantak rá a geoló­gusok. A szakemberek a köz­társaság olajpalakincsét 10 milliárd tonnára becsülik, s ebből 2—3 milliárdnyi Alek- szinac térségében található. Az itteni olajpala rendkívül jó minőségű, olajtartalma 10,34 százalékos,. Előzetes számítá­sok szerint a kibányászotl olajpalából 1 tonna nyersola­jat 190 dollárért lehet ki­nyerni. A kitermelés, ily mó­don megéri a befektetést, még akkor is, ha nem számolnak az értékes melléktermékekkel Ha viszont a mellékterméke­ket is hasznosítják, az etőátlí - tási költségek tonnánként 138 dollárra csökkenhetnek. A belgrádi ELEKTROPRO JEKT mérnökei 1985 közepén készülnek el azoknak a be rendezéseknek a terveivel, amelyekkel 1987-ben megkez­dik a lelőhely kiaknázását. Az alekszinaci létesítmény a hosszú távú országos ener­getikai program egyik bázisa lesz. A jövőben Szerbia ener giaszükségtetének 15 százalé­kát olajpalából kívánják fe­dezni.

Next

/
Thumbnails
Contents