Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
Gazdálkodásunkról dióhéjban Barátaink életéből A vállalat 1984. évi termelését és gazdálkodását elsősorban a piachoz való rugalmas alkalmazkodás jellemezte. A cigarettatermelési terv 6 milliárd 965 millió db-os mennyiségét közel 100 millió db-bat túlteljesítettük, és a termelés összetételében is folyamatosan alkalmazkodott a fogyasztók igényeihez. örvendetes tény, hogy a jobb minőségű, magasabb árkategóriába tartozó termékek iránt élénkült a kereslet, és ennek megfelelően termelésünkben is ezen cigarettafélék termelési részaránya növekedett A szivartermelés mintegy 15.5 millió db-os mennyisége elmarad ugyan a tervezettől és a bázistermeléstől egyaránt, de ez idáig a piaci ellátásban az alacsonyabb termelés zavarokat nem okozott. A termelési érték minden eddigit meghaladó, több mint 1 milliárd 400 millió Ft, amely a tervezettet 6%-kal, a bázisértéket pedig több mint 20%- kal haladja meg. A fenti termeléshez éves viszonylatban 1025 fős létszámot használtunk fel. ez 34 fővel magasabb mint az előző évben volt, és megfelel a tervezettnek. A létszámellátásban jelentkeztek gondok, főleg a technológiai területek létszámellátása nem volt zavartalan. A termelékenység, az egy főre jutó termelési érték kedvezően alakult mind a tervhez. mind a bázishoz. Az egy főre jutó termelési érték megközelíti az 1.4 millió Ft-ot. A kísérleti bérszabályozásban kedvező bérnövekedést értünk el 1984-ben. Az egy főre jutó átlagbér közel 59 ezer Ft, amely átlagosan 10,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A fenti nagyságrendű bér- fejlesztést a vállalati nyereség dinamikus növekedése tette lehetővé. A várhatóan mintegy 130 millió Ft-os vállalati eredmény a tervezettet és a báziseredményt is igen jelentősen meghaladja. A cigarettatermelés és -értékesítés növekedése és az összetétel-változás jelentősen növelte a vállalati eredményt. Kedvezően hatott az önköltségalakulásra a dohánymegtakarítás és a kombinált filterek saját erőből való biztosítása. A tőkés importanyag hazaival való helyettesítése is mérsékelte a termelés költségeit. A 130 millió Ft-os vállalati eredménynek a vállalat és az állam között történő megosztása után 1985-ben valamivel több mint 4,1 millió Ft-os R- alapot képezünk. Lakásépítési alapra 1,2 millió Ft-ot fordítunk és fejlesztési célkitűzéseink megvalósítására 41 millió Ft-unk marad. Az R-alap nagysága az 1984. évben kifizetett nyereségrészesedéssel azonos kifizetést tesz lehetővé, várhatóan február végén. — Bárdosné dr. — 1984 november 15-én tartottuk az év utolsó termelési tanácskozását, mely termelési tanácskozáson utolsó alkalommal vett részt Kameniczky Sándorné munkatársunk, aki életének egy újabb állomásához érve — az Egri Dohánygyár cigarettaelőkészítési üzemrészében, több mint három évtizedes becsületes munkája után — nyugdíjba vonult. A búcsú pillanatában mindig nehéz szavakat találni, hogy megfelelő módon értékeljünk egy ilyen hosszú időszakot, hiszen az évek során annyi minden történt. 1954-ben egy fiatal, karcsú, törékeny asszony félénken, de annál nagyobb örömmel nyitott be a dohánygyár kapuján, örömmel, mert abban az időben meglehetősen nehezen lehetett bejutni a gyárba. Az akkori vezetőségnek volt lehetősége válogatni, sok volt a felvételre jelentkező. Ma már megállapítható, hogy az akkori vezetőség jól választott. Kameniczky Sándorné hasznos tagja lett a vállalat kollektívájának. Törékeny alkata ellenére hallatlan szívósággal, akarattal kezdte el munkáját, az ak2 DOHÁNYGYÁR kori igen nehéz bálabontói munkakörben, amikor még egyéni darabbérben dolgoztunk. Igen rövid idő alatt teljesítményével az élbolyba keElszálltak az évek rült. A későbbiek folyamán a technológia minden fázisában lehetett munkájára számítani, gyorsan elsajátította a technológiai előírásokat, a fogásokat. Minőségi munkája kifogástalan volt. Nem is tudtuk, hogyan lehet ennyi energia, ennyi akarat egy ilyen asz- szonykábari. Már akkor is tudtuk, hogy nemcsak a gyárban dolgozik, munkaidő után többletmunkát vállalt, hogy két szép gyermekét felnevelhesse, meglehetősen magára maradt, kevés segítséget kapott. Szívósságára, hallatlan akaraterejére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy egyedül, két gyermeke mellett kis családi házat épített, ahol boldogságban él. Nem maradt elismerés nélkül a szorgalmas. becsületes munkája, már 1963-ban „Élenjáró dolgozó”, az évek során négy alkalommal lett a Vállalat Kiváló Dolgozója, 1973- ban megkapta az Élelmiszer- ipar Kiváló Dolgozója címet és hat esetben kapott jutalmat. A Szakma Kiváló Béke szocialista brigád alapító tagja, ahol maradéktalanul teljesítette a vállalásaikban rögzítetteket. Szerénysége, szorgalma példaként szolgált munkatársainak, és a fiatalabb generációnak is. Szerették, szeretik, felnéztek, felnéznek rá. Szeretettel vette körül a fiatal munkatársakat és segített a beilleszkedésbe. Az évek elszálltak, ő azonban ugyanolyan maradt mint volt, karcsú és törékeny, any- nyi- különbséggel, hogy a gesztenyebarna haja lassan az idők múlásával hófehér lett. Lehet-e ezen csodálkozni ilyen nehéz évtizedes múlt után? Aligha. Nyugodt lelkiismerettel állítjuk, hogy ha valaki megérdemli a pihenést, akkor a mi Marikánk nagyon is. Most, amikor megköszönöm a mindig segítőkész, soha nem lankadó munkáját, azt kívánom mindannyiunk nevében, hogy legyen a további élete felhőtlen és hosszú, békés, boldog, egészségben gazdag és he felejtsen el bennünket, mint ahogyan mi sem felejtjük el őt. yr. SZOVJETUNIÓ Az Aviaexport szovjet külkereskedelmi vállalat huszonkét évvel ezelőtt kötötte első üzletét: Lengyelországnak adott el AN—2-es, IL—14-es repülőgépeket és MI—4-es helikoptereket. Azóta a cég mintegy 4700 Légiközlekedési eszközt értékesített 55 európai, ázsiai, afrikai és délamerikai államban. Igen keresettek a sugárhajtású JAK—40-esek, TU— 134-esek, TU—134/A-k és az AN típusú turbólégcsavaros gépek. Az utóbbiak bármilyen terepadottságú légikikötőben képesek a le- és felszállásra. Jól bevált?k a TU—154-esek Bulgária, Magyarország, Románia és ? Koreai NDK légi- társaságának nemzetközi járatain. Kuba, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia IL—62-es és ÍL—62/M turbósugárhajtású távolsági gépeket is közlekedtet. Ezek leszállás nélkül 10 000 kilométert képesek megtenni. Egy sor ország vásárolt á 40 tonnás teherbírású IL:—76-os és IL—76/M szállító repülőkből. Növekszik az érdeklődés a szovjet gyártmányú helikopterek iránt is, amelyekből már 2500 üzemel külföldön. A vevők nagy része a több célra is hasznosítható MI—6-os, MI—8-as és KA—26-os gépeket részesíti előnyben. Az MI— 6-osokat és az MI—8-asokat Peruban kőolajkutatásra és fúróberendezések szállítására használják. Az NDK és Bulgária főként MI—8-asokat vásárol építőipari célokra és a hegyi mentőszolgálat gépparkjának bővítésére. A KA— 26-osok jól ismertek a japán és a magyar mezőgazdaságban. Magyarországon elsősorban a szőlő permetezésére használják ezeket a gépeket. A több célú szovjet helikopterekből jelenleg 40 ország ezernél is többet működtet. Az AVIAEXPORT az üzletkötésekhez számos szolgáltatást nyújt. A külkereskedelmi vállalat közreműködésével a Szovjetunió Polgári Repülésügyi Minisztériuma oktatási intézményeiben évente szerveznek gyakorlati oktatással egybekötött tanfolyamokat a külföldi légitársaságok repülő személyzetének képzésére. Emellett a cég több mint 100 000 fajta tartalékalkatrészt szállít partnereinek. Sürgős esetekben 48 órán belül juttatják el a kívánt alkatrészt a megrendelőhöz. Bevált termékei mellett számos újdonságot is kínál a szovjet légiipar. Ezek közé tartozik az óránként 900 kilométeres sebességgel közlekedő IL—86-os légibusz. A közepes távolságú járatokon indítható gép 350 utas szállítására alkalmas. Figyelmet érdemel az üzemanyag-takarékos TU— 154/M sugárhajtású utasszállító repülőgép is. Űj konstrukció az AN-—32-es teherszállító gép, amelynek maximális teherbírása 6,7 tonna, s igen alkalmas a forró égövi közlekedésre. A Ml-helikoptercsatád legújabb tagja, az MI—17-es maximális repülési sebessége elén az óránkénti 240 kilométert Agépen 4 tonnát lehet szállítani 460 kilométeres távolságra. Ennél is nagyobb teljesítményű gép az MI—26-os. amelynek fedélzetén, vagy külső függesztékén 20 tonna teher szállítható. NDK Az NDK-ban. Erfurtban mikroetektrónikai szerkezeti elemek gyártására szakosított kombinátot létesítettek. A nagyüzemben az első esztendőben, 1978-ban mindössze 675 millió, 1983-ban pedig már 1724 milliárd márka értékben készítettek mikroelektronikai elemeket. Míg 1978-ban csak 2200, tavaly 135 000 mikroprocesszor hagyta el a gyártósorokat. Részben a saját gyártmányok, részben pedig a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Magyarországgal kialakított együttműködés révén 1983-ban már csaknem 1100 különböző típusú mikroelektronikai szerkezeti elemet hasznosíthattak a népgazdaságban. Évente 60—90 különféle áramkör gyártását vezetik be Erfurtban. A kombinátból kikerülő mikroprocesszoroknak több mint a 90 százalékát az adat- feldolgozásban, az irodatechnikában és a számítástechnikában alkalmazzák. A mikroelektronikai ipar ösztönzőleg hat a robottechnika fejlődésére. Az NDK-ban jelenleg 43 000 mikroszámítógép működik hazai gyártmányú mi k- roprocesszorokkal. LENGYELORSZÁG Az intarzia, a faberakás művészete a XIV—XVI. században virágzott Európában. Főleg bútorokat díszítettek ezzel az eljárással, de az ügyes mesterek intarziás tájképeket is készítettek. Edmund Kaplonski az intarzia művészetének legjelentősebb lengyel mestere, A művész eredeti szakmáját tekintve asztalos, aki mesterlevelét megszerezve intarziás bútorokat készített, de közben festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Főiskolai tanulmányok folytatására azonban nem volt módja, közbeszólt a háború. Terveit nem adta fel sem a hitleri megszállás éveiben, sem a felszabadulást követő, kezdeti nehéz időkben. Munkája mellett önképzéssel sajátította el a képzőművészeti ismereteket. Műveinek anyaga mindvégig a fa maradt. Nemesfa-lemezre „fest’ tájakat, virágokat, portrékat a fa évgyűrűinek kihasználásával. Az eredmény: a festmény, illetve a grafika benyomását keltő alkotás. JUGOSZLÁVIA Jelentős olajpala-rétegeket fedeztek fel Jugoszlávia területén, Szerbiában, Macedóniában és Horvátországban. A legnagyobb lelőhelyekre Szerbiában bukkantak rá a geológusok. A szakemberek a köztársaság olajpalakincsét 10 milliárd tonnára becsülik, s ebből 2—3 milliárdnyi Alek- szinac térségében található. Az itteni olajpala rendkívül jó minőségű, olajtartalma 10,34 százalékos,. Előzetes számítások szerint a kibányászotl olajpalából 1 tonna nyersolajat 190 dollárért lehet kinyerni. A kitermelés, ily módon megéri a befektetést, még akkor is, ha nem számolnak az értékes melléktermékekkel Ha viszont a melléktermékeket is hasznosítják, az etőátlí - tási költségek tonnánként 138 dollárra csökkenhetnek. A belgrádi ELEKTROPRO JEKT mérnökei 1985 közepén készülnek el azoknak a be rendezéseknek a terveivel, amelyekkel 1987-ben megkezdik a lelőhely kiaknázását. Az alekszinaci létesítmény a hosszú távú országos energetikai program egyik bázisa lesz. A jövőben Szerbia ener giaszükségtetének 15 százalékát olajpalából kívánják fedezni.
