Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11. szám

JEGYZET Munkavédelmi vetélkedő az Egri Dohánygyárban Az Ipari Munkavédelmi Bi­zottság ez év áprilisában fel­hívással fordult a dohányipari vállalatokhoz egy szakágazati szintű munkavédelmi—köz­lekedésbiztonsági—elsősegély- nyújtási témakörben rende­zendő vetélkedőn való rész­vételre. A vetélkedőt a mun­kavédelmi ismeretek gyara­pítása, a biztonságos közle­kedésre való nevelés, az első­segélynyújtó ismeretek elsa­játítása céljából határozta el az 1MB. Részvételi feltétel­ként szabták meg, hogy vál­lalatonként 2—2 csapat — csapatonként 4—6 fős lét­számmal — vehet részt a ve­télkedőn. melynek megren­dezésére az Egri Dohánygyá­rat kérték fel. A vetélkedő megtartására 1984. október 26-án került sor vállalatunknál. Hat dohányipari vállalat nevezett be. ezek közül a Debreceni, a Sátoraljaújhelyi és az Egri Dohánygyár 2—2 csapattal. A vetélkedő összesen 9 csa­pat részvételével, pontosan 11 órakor megkezdődött, miután az igen neves személyekből álló szakzsüri elfoglalta he­lyét, az őt megillető helyen. A zsűri elnöke dr. Göcző Géza — az OMVF Heves megyei Felügyelőség hivatalvezető főfelügyelője volt. tagjai dr. Huszti Ferenc, vállalatunk főmérnöke, dr. Bírta Éva üzemorvos, Juhász Pál. a MÉM munkavédelmi osztály főelőadója, Kelemen Mihály, az SZMT Heves megyei szer­vezetének munkavédelmi fő- ellenőre, Kocsi József, válla­latunk MSZMP pártvezetőségi titkára. A játékvezető Oláh György, az IMB titkára volt. A vetélkedőt dr. Huszti Fe­renc, az IMB elnöke nyitotta meg. A munkavédelmi vetélkedő 8 fordulóból állt, melynek kérdéseire a versenyzők rész­ben szóban, részben írásban adtak választ. A kérdések között szerepelt — többek között — jogszabályismeret, mely tartalmazta a legfrissebb — 1984. július 1-től hatályba lépett módosulásokat is. A biztonságtechnikai kérdések után az egészségügyi előírások következtek, de teret kapott a kérdések között, a közleke­désbiztonság és az elsőse­gélynyújtási ismeretek is. A közepestől erősebb, színvo­nalas kérdések megválaszo­lása után alakult ki sorrend, ahol az 5. és 6. helyezett kö­zött holtverseny keletkezett. Ennek eldöntése után a végső sorrend az alábbiak szerint alakult ki: 1. DDT. Dohányfermentáló Vállalat. 2. Egri Dohánygyár vegyes csapata: Bukucs Ferenc Köblő Tibor Simon Mártonné dr. Szalóczi Géza Tábori Sándor Varga Istvánná 3. Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár. 4. Debreceni Dohánygyár. 5. NYIDOFER. 6. Egri Dohánygyár „Irinyi János” szocialista brigádja Űjlaki Sándor Kánya Nándor Kásáné Hevesi Magdolna Kiss Pál Pók Pál Torba Imre 7. Pécsi Dohánygyár. 8. Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár. 9. Debreceni Dohánygyár. Minden csapat a vetélke­dőről oklevelet kapott. Ezen­kívül az első öt helyezettet anyagilag is díjazták, össze­sen 12 500 Ft-tal, melyből az 1. helyezett 3500 Ft-ot 2. helyezett 3000 Ft-ot 3. helyezett 2500 Ft-ot 4. helyezett 2000 Ft-ot 5. helyezett 1500 Ft-ot kapott. Az oklevelek és a díjak átadása után dr. Huszti Ferenc megköszönte a csapatok részvételét, sike­res szereplésüket, a zsűri munkáját, valamint a rende­zésben. szervezésben részt­vevők színvonalas munkáját, és valamennyiüknek baleset- mentes munkavégzést kívánt. A munkavédelmi vetélkedő megrendezése, illetve meg­szervezése jól sikerült. A si­keres lebonyolításhoz nagy­mértékben hozzájárult a Ma­rie Curie szocialista brigád 5 nőtagja is, név szerint Balogh Miklósné Fiser Istvánné Nagy Béláné Nyirati Józsefné Szanyi Nagy Mihályné, akik nagy tapasztalattal és rutinnal segítették a zsűri színvonalas, értékelő mun­káját. A vetélkedő nemcsak a részt vevő 9 csapat, hanem az érdeklődő vendégek, a közön­ség számára is sok tanulság­gal szolgált. Várkonyi József Dokumentumfilm-gyártás A dokumentumfilm-gyártás a hatvanas években bontako­zott ki Bulgáriában. Az út­törők számos eljárással kí­sérleteztek, s igen ötletes, új­szerű filmeket forgattak. Ne- vena Tocseva az akkoriban világszerte divatos módszer­rel, a rejtett kamerával dol­4 DOHÁNYGYÁR gozott, Julij Sztojanov pedig archív anyagokba öntött éle­tet. Eduard Zahar jev és Ni­kola Kovacsev külföldön is nevet szerzett érdekes doku­mentumfilmjeivel. A hetvenes években a prá­gai, lódzi, budapesti főiskolán végzett fiatalok jelentkeztek friss szemléletmóddal, s mint a bolgár új hullám képvise­lői, 'forradalmasították a film­gyártást. 1974-ben a Szófiai Színmű­vészeti Főiskolán is megala­pították a filmtanszakot, s az­óta egyre növekszik a tehet­séges, hazai képzésű film­szakemberek száma. Jelenleg öt állami filmstúdió foglal­koztatja a főiskola diplomá­sait. Valamennyi stúdióban ké­szítenek dokumentumfilme­ket, de a fő gyártó a Vreme. Itt évente 50 alkotást forgat­nak, s ezek nagyobb része dokumentumfilm. A hiba addig hiba. amíg új. Ekkor beszélnek róla. Cikkeznek. Ankétot tartanak. Magyaráznak. Védekeznek. Próbálnak változtatni. A hibának állnia kell, mint a kelesztett kenyérnek. Múlik az idő. A mérgelődés lassan elmúlik, a bosszan- kodás másfelé fordul. A hiba szép csendben megmarad. Él. Virágzik. Már alig beszélnek róla. Ha igen, megbocsátóan. Lecsavarhatatlan kupak. Hát igen. Van ilyen. Az em­ber megtanulja lerobbantani. Az ember beszerez külön­böző szerszámokat, összebarátkozik az erős kezű szom­széddal. Csöpögő tejeszacskó. Hiba egy se; ott van mellette a rongy. Ha nagyon csepeg, vissza is lehet vinni. A vevő ; vigyen egy másik zacskót, tegye bele. Nem lehet minden tökéletes ugyebár. Félkilónyi szalámi, előre csomagolva, tálcán. Az ember aznapra vendéget hív, vagy odaadja a felesleget a szom­szédnak. Nem olyan nagy probléma, ha megértőén ke- \ zeljük a dolgot. A hibák azért vannak, hogy tudomásul vegyük őket. Beszéljünk róluk, töprengjünk rajtuk. Frissíti a vér- í keringést. Ez van, nyújtják elénk a megváltoztathatatlant. És mi bólintunk jóságosán, bölcsen, megértőn és tovább rob- \ bántjuk a sót, s próbáljuk kulcs helyett dinamittal ki­nyitni a szardíniát. Rajna Utoljára a betűreklámról Az Élet és Irodalom kritikusa alaposan leszedi a ke­resztvizet a legújabb televíziós hirdetési formáról, a be­tűreklámról. Bizony mondom, nem jól teszi, mert ez egy nagyon hasznos műsor, csak tudni kell bánni vele. Hasznos a betűreklám mindenekelőtt azért, mert fon­tos pedagógiai funkciót teljesít. Amikor együtt nézzük második osztályos unokámmal, mindig mondom neki, hogy na látod, ha ilyen betűket írsz te is az iskolában, akkor könnyen megbukhatsz. A betűreklám összetartja a családot! Ismeretes, hogy a televízió valósággal odaláncolja az embereket a kép­ernyő előtti székekre, senki nem törődik a másikkal. A \ betűreklám e közönyt hivatott feloldani, hiszen ezt a kutya sem nézi, így a családtagok a kellemes zene hang­jai mellett beszélhetik meg ügyes-bajos dolgaikat. A betűreklám nem alakit ki bennünk szadista hajla­mokat, mint pl. egy vérfagyasztó krimi, vagy horror­film. E műsorbetét láttán az ember legfeljebb a készü­léket, s nem a haragosát darabolja fel baltával. A betüreklám tulajdonképpen megnyugtat, mi több, egyes műsorok után kifejezetten jól jön. Ha például nem sokkal azelőtt képsorokat láttunk Libanonból, Salvador­ból, vagy Chiléből, s már bombázó köteléknek véljük az ablakunk alatt felröppenő varjúcsoportot, akkor kü­lön örülünk a képernyőn feltűnő szövegnek, amennyi­ben középkategóriás vállalat csomagoló kapacitást keres. A betűreklám a manapság divatos nosztalgiahullámot is szolgálja, hiszen ilyen szinten legfeljebb a múlt szá­zadban hirdettek. A betűreklám egészséges. Rendben tartja egészségün­ket. Megpillantva ugyanis legelőször mindenki erre gon­dol. A betűreklám egy cent(i)nyit sem vesz el a nép­gazdaság valutakeretéből. A betűreklám büntetlen elő­életű, politikailag megbízható, valamint segít az idő­sebbeknek. Elaludni. A betűreklám takarékos. A jó öt­letekkel. Remélem, e meggyőző tények után irodalmi heti­lapunk kritikusa is belátja, hogy a betűreklám az egyik leghasznosabb műsorfajta, s nagy karrier előtt áll. Ki tudja majd, Búzáné Fábry Éva szerkesztésében. Rajna A hatéves zeneszerző Phenjanban, a KNDK fő­városában rendszeresen meg­rendezik a gyermekek művé­szeti seregszemléjét. A zenei kategóriában az idén a phen- jani I. számú óvoda iskola­előkészítős növendéke, a hat­éves Kuk In Hűi lett az első. Elsöprő sikert aratott. A zsű­riben helyet foglaló szakér­tők, elismert muzsikusok es komponisták szerint a kis­lány rendkívüli zenei tehet­ség. Kuk In Hűi a beszéddel együtt tanult meg énekelni. Muzikalitása és kiváló emlé­kezőtehetsége révén szinte azonnal elsajátította a hallott dallamokat. A lányka négy­évesen került óvodába. Kim Szun II, az óvónője — felis­merve képességeit — játékos módon igyekezett továbbfej­leszteni zenei érzékét. Az ap­róság abszolút hallása, tech­nikai ügyessége lehetővé tette a gyors fejlődést. Két év alatt a kislány annyit haladt, hogy ma már akár zenei kö­zépiskolásként is megállná a helyét. A csodagyerek jól játszik zongorán, tangóharmo­nikán és szájharmonikán. Ami legalább ilyen érdekes, zene­szerzőként is ígéretes tehet­séget árult el. Az utóbbi idő­ben több gyerekdalt kompo­nált. T~TT T i■ inn" i

Next

/
Thumbnails
Contents