Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
Események - képekben Tanácskoztak a dohánytermesztők és a cigarettagyártók Markovics Gyula átveszi a „Kiváló MMSZ-munkáért Krém arany (okozatát” és az ezzel járó jutalmat A Burley-vonal átadás-átvételének aktusa Dr. Gubcsi Lajos, a KISZ KB titkára, a Magyar Ifjúság főszerkesztője látogatott gyárunkba, Gazsó Lászlónak, a megyei KISZ-bizottság titkárának és más megyei KISZ-vezetők társaságában Immár hagyomány, hogy a Heves megyei Műszaki-Közgazdasági Hetek rendezvénysorozatában kiemelkedő szerepet kap a „Dohánytermesztők és cigarettagyártók” tanácskozása. Október 31-én a vállalat kultúrtermében mintegy 100 nagyüzemi dohánytermelő, termeltetési szakember és a dohányipari vállalatok vezetői ültek össze az ország minden részéből, hogy eszmecserét folytassanak a dohányipar legfontosabb alapanyagának, a dohány termesztésének kérdéséről. Dr. Huszti Ferenc, a METE Heves megyei Területi Szervezete titkárának bevezető szavai után dr. Domán László, a vállalat igazgatója tartott vitaindító előadást. A nagy érdeklődést kiváltó előadás után hozzászólások következtek. A vitában részt vettek: Dr. Gilányi József a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat termelési főmérnöke, Lossinszky Andor a Dunántúli és Duna—Tisza közi Fermentáló Vállalat termelési i gazgatóhelyettese, Fülöp Mihály a Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer ügyvezető igazgatója, Semsei István a prügyi „Ti- szamente Mgtsz” elnöke, Dr. Kiss István a Dohány- kutató Intézet dohánymag- termeltetésének vezetője, Bélyei Illés az ömbölyi „Kossuth Mgtsz” elnöke. A tanácskozás vitaindító előadását és a hozzászólások lényegét az alábbiakban foglalom össze: Megállapították, hogy a hazai dohánytermesztést szükséges fejleszteni; — olyan társadalmi igényt elégít ki, amely import útján nem biztosítható, részben gazdasági okok, részben a sajátos magyar ízlés miatt, — a dohánytermesztésnek és a magyar dohányiparnak hagyományos múltja van, — hazánk viszonylag kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. A dohányfogyasztás néhány főbb sajátossága közül kiemelhető, az egy főre jutó nagy fogyasztás, ami világ- viszonylatban a legelsők közé sorol bennünket. Arra kell törekednünk, hogy az egészségügyi követelményekkel jobban összhangban álló struktúra alakuljon ki, nagyobb részarányuk lesz a kisebb nikotin- és kátránytartalmú, a hatékonyabb füstszűrővel készülő filteres cigarettáknak. Magyarországon 1984-ben kb. 12 000 hektáron termelnek dohányt, melynek fele ún. nagylevelű dohány, mely jó termésátlaggal biztosítja a cigarettagyárak évi kb. 11000 tonnás igényét. E fajticsopor- ton belül meghatározó szerepe van a Kerti-nek, melyből várhatóan 4000 tonna körüli az igény. A dohánygyáraknak nő az igénye a Virginia-fajtacso- portba tartozó, kifejezetten Virginia-jellegű, valamint azt részben helyettesítő „Virginia- pótló” dohányokkal szemben. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a világpiacon csak a közismert Virginia-fajták értékesíthetők jó áron, akkor évente a Virginia összevont fajtacsoporton belül mintegy 8—10 000 tonna fermentált dohányra van igény. örvendetes, hogy ez évtől kezdve a megkülönböztető jelzések helyett a fajták Hevesi nevet kaptak, csak a számukat tartották meg. (Pl. Hevesi 11.) A leszáradt dohányok minősége az elmúlt évek átlagánál jobb lett, jóval nagyobb arányú lett az export. Számításunk szerint a tavalyi 5—6%-kali szemben, mintegy 12—13%. A termeltető vállalatok szakemberei arra törekedtek, hogy az idei termésben rejlő exportlehetőségek teljes mértékben kiaknázásra kerüljenek. A Virginia-fajtá- kat termelő gazdaságok között minőségi versenyt hirdettek, melyben az elsőség eldöntése az egy hektárra eső Av és Bv választék, hol a legtöbb, azok nyerik el a kitűzött díjakat. Bevezették és gondot fordítottak — a külföldi vevők igényeihez igazodva — a törési övezetenként! szárítást, manipulálást és átvételt. Az Egri Dohánygyár a lehetőségeihez képest mindent megtesz a Virginia-program továbbfejlesztése, a minőség biztosítása érdekében. Eddig a DDT-vel közösen két társulást hoztunk létre, a káli „Károlyi Mihály” és a pál- monostori „Keleti Fény” Termelőszövetkezettel, melynek célja a minőségi dohány előállítására történő együttműködés, az elért eredmények széles körű hasznosítása, a kockázat közös viselése és az elért gazdasági eredményekben történő részesedés alapján. Vállalatunk kezdeményezte és megbízta a TSZKER Országos Központot, hogy a kisüzemi dohánytermesztők részére dohányszárító berendezés kifejlesztésében közreműködjön. A program beindult és ez évben mintegy 113 db kisüzemű szárító került kihelyezésre. A berendezés jó tulajdonsága mellett szól, hogy a villamosenergia- és olajfogyasztása a Sirokkó szárítókéhoz viszonyítva jóval alacsonyabb. A dohánytermesztés komplex fejlesztésére hozott intézkedések jó úton haladnak. Az eddigi eredmények megfelelő alapot nyújtanak a további előrelépéshez, kedvező, ösztönző feltételeket teremtve ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek tovább korszerűsítsék és jövedelmezővé tegyék a dohánytermesztést. Mindez megteremti a lehetőséget arra, hogy a cigarettagyártási alapanyag az export- lehetőségek kiaknázása mellett biztosítva legyen. A tanácskozás dr. Huszti Ferenc elvtárs zárszavával ért véget. Kaszás Imre A Szakszervezetek Háza A régi és a modern Moszkva egyik nevezetes épülete a Szakszervezetek Háza. Oszlop- csarnoka épp olyan jelentős politikai és történelmi események színhelye, mint a Kreml, a Vörös tér vagy a Kongresszusi Palota. A Szakszervezetek Házának igazgatója, Olga Pavlovna Morozova valóságos lexikon. Mindent tud, ami a házban történt, amire érdemes volt felfigyelni. — Sok ismerős az oszlop- csarnok igazgatójának hív — mondja —, annyira összekapcsolódott az emberek tudatában a ház és annak leghíresebb terme. Néha bosz- szankodom is ezen, hiszen öt nagytermünk van. Találkozók, beszélgetések, zenei műsorok, végzős diákok báljai — hir- telenében föl sem tudnám sorolni, hány kisebb-nagyobb esemény zajlik le nálunk egy év alatt. Előfordul, hogy idősebb emberek megállítanak és elmondják, egész életük összefonódott a házzal. Először többnyire gyermekkorukban lépték át a küszöböt az újévi ünnepség alkalmából, most pedig unokáikat hozzák el. Ez a bensőséges, családias kapcsolat ösztönzi munkakedvünket, hogy minél tartalmasabb, színesebb programokat kínáljunk közönségünknek. Mellesleg az első újévi karácsonyfát 1920-ban állították fel a Szakszervezetek Házában. Mesélik, hogy a meghívott gyermekek eleinte elfo- gódottan, tanácstalanul nézték a fát, a szokatlan fényt, a pompát, nem tudtak mit kezdeni vele. De amikor rájöttek, hogy mindez csakis az ő számukra készült, a csendet boldog zsivaj, viháncolás váltotta föl, a pincékből, alagsori lakásokból, nedves, egészségtelen házakból kiszabadult gyermekek senki máséhoz nem hasonlítható öröme. — Persze érdekes a ház múltja is. Gyakran járt ide a fiatal Puskin. Lermontov az oszlopcsarnok egyik pazar álarcosbáljáról küldte szét mulatságos epigrammáit barátainak. A szalonokban Tur- genyev, a drámaíró Oszt- rovszkij felolvasásait hallgathatta a közönség. A későbbi plakátokon Majakovszkij, Sal- japin neve is olvasható. Ha emléktáblákat állítanánk a hírességeknek, akik megfordultak e falak között, a csarnok kerületén két vagy három sorban kellene elhelyezni a feliratokat. — Nemsokára 200 éves lesz az oszlopcsarnok. Azt szeretnénk, hogy a jubileumra ugyanolyan legyen, mint ifjúkorában. Néhány éve egy idős férfi múlt századi felvételt hozott nekünk az épület belső berendezéséről. A most készülő bútorok az eredetiek pontos másai lesznek. — Jelenleg a legnagyobb eseményünk a Karpov—Kasz- parov világbajnoki mérkőzés. Sakkmérkőzéseknek a húszas évek kezdete óta ad otthont a ház. 1948-ban az oszlopcsarnok színpadán vívta ki a világbajnoki címet Botvinnik nagymester, s ugyanitt nyújtották át a győztest megillető koszorút Anatolij Karpovnak, a tizenkettedik világbajnoknak. — Évente mintegy 300 programot szervezünk. A családias hangulatról, vendégeink ragaszkodásáról már beszámoltam. Ennek megfelelően stabil, kialakult törzs- közönségünk van. Részükre és az új közönség részére megpróbálkozunk újdonságokkal is. így jött létre az az előadássorozat, amelynek címe : Egyetem, kutatóintézet, termelés. Most készítünk elő egy beszélgetéssorozatot fiatalok részére a családalapításról. DOHÁNYGYÁR 3
