Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
Születésnap A nők életkorát, éveinek számát 30 év után általában nem illik megkérdezni. Az illem betartása azonban az idő múlását sajnos nem akadályozza meg. Ez a mostani születésnap mindegyiktől kivételes. Aki ötven éves lett, érett, tapasztalt ember, de semmiképp sem öreg. Kiváltképp nem, ha az illető nő. Kocsis Sándorné, Margitka, ötvenéves. Mikor kollégái átnyújtják a félszáz szálból kötött piros szegfűcsokrot, az ünnepelt szeme Ikönnybelábad. Meghatottan fogadja a jókívánságokat, a szívből jövő, őszinte gesztusokat. Utolsóként köszöntőm, s azt is megmondom, interjút akarok vele készíteni születésnapján. Olyan ailkalmat látok benne ugyanis, ami írásra érdemes. INem tiltakozik ellene. Eleinte kérdéseimre válaszol, később észrevétlenül mondja élete történetét. Jegyzetpapíromon egyre Szaporodnak a sorok, hagyom, hogy ő beszéljen: — Munkáscsaládból származom, ,hatan vagyunk testvérek, Nyolc általános iskolát végeztem, s telefonkezelői tanfolyamot. 1957-ben mentem férjhez. Férjemmel nagy megértésben, szeretet ben élünk azóta is. Sajnos nekünk nincs saját gyermekünk. Testvéreim gyerekei azonban mindennaposak nálunk. iNagyon szeretjük őket. 1952-től dolgozom. Első munkahelyem az Egri Fi- nomszerelvénygyár volt. A minőségellenőrzési osztályon alkalmaztak meósnak. Évekig csináltam, azonban egészségi állapotom miatt — a vonatra történő fel- és leszállást operált lábam nem bírta — munkahelyet kellett változtatnom. így kerültem 1961. augusztus 31-én az Egri Dohánygyárba. Telefonközpont- kezelő lettem. Eleinte nehéz volt megszokni az új munkát, de mindig olyan vezetőim voltak, akik munkámban segítettek. Először az igazgató közvetlen irányítása alá tartoztam, később a gondnoksághoz, jelenleg az igazgatási és jogi osztály dolgozója vagyok. Szorgalmas, becsületes munkámért két ízben kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést, 1971-ben és 1983-ban. De sokat jelent ez számomra! A megbecsülés, elismerés önbizalmat ad. Szeretem a munkámat, munkatársaimat, az embereket, s úgy érzem, viszont is így van. Jól érzem itt magam. Figyelem az arcát miközben beszél, olykor elcsuklfk a hangja. Visszahozom ia sírás határáról kérdéseimmel. Közben én is elgondolkodom, azon tűnődöm; amikor megszületik az ember, menynyi szeretettel, mosollyal veszik körül. És amikor meghal — megint mennyi érzelem, együttérzés, gyász keletkezik körülötte. De n kettő iközött? Amíg él? Mennyire fontos a szeretet érzése, a kiegyensúlyozott család, a munkahelyi kollektíva, ahol életünk nagy részét töltjük. Eddig az interjú, nincs többre idő. Jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánok. Még figyel szavaimra, de már munkáját végzi. Látom amint szépen ápolt ujjai nagy gyakorlattal siklatlak — mintegy hangszer klaviatúráján — a kapcsológombokon . .. Rajna Nyugdíjkorhatár felé közeledő dolgozóink tapasztalhatták, hogy a korhatár betöltése előtt egy évvel elkezdjük a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idők számbavételét, összeszedését, hogy ezt végül a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál határozattal ismertessük el. Korábban a szakszervezetek nyugdíjügyi albizottságaira hárult az előkészítés adminisztrációs munkája, de az 1982-ben megjelent rendelkezések a munkáltatók kötelességévé tették ezek elvégzését. Természetesen a nyugdíjügyi albizottságok továbbra is folytatják ezzel kapcsolatban széles körű jog- propagandájukat, felvilágosító munkájukat és a megelőző elbeszélgetéseket. A szolgálati idő elismerési kérelmeknek a nyugdíjazást megelőző egy évvel történő benyújtása mindenképpen előnyös a dolgozónak. Ugyanis amennyiben vitatott idő van, a Társadalombiztosítási Igazgatóság határozata ellen fel lehet szólalni a Társadalombiztosítási Bizottsághoz és még a nyugdíjba menet előtt tisztázni lehet azt. Ki lehet számolni az összes szolgálati idő ismeretében, hogy menyit kellene rádolgozni a töredékiidőhöz, hogy kerek év legyen, mivel a nyugdíj kiszámításánál csak kerek éveket vesznek figyelembe. A munkahelyi vezetők a dolgozó kérésére mindig hozzájárulnak a tovább- dolgozáshoz. Mi számít szolgálati időnek? Először azokról az időkről beszélünk, amelyek az új munkakönyvben nem szerepelnek, tehát az 1950 előtti évekről. Vállalatunk dolgozóinál ezek közül a leggyakrabban fordulnak elő az úgynevezett „cselédidők” és az 1948 előtt mezőgazdaságban töltött idők. Ebben a fejezetben tehát a háztartási alkalmazottak idejével és a mezőgazdaságban 2 DOHÁNYGYÁR töltött időkkel foglalkozunk, annál is inkább, miv<d ezekkel kapcsolatban az elmúlt évben új jogszabály jelent meg. Háztartási alkalmazottak ideje 1983. november 20-tól háztartási alkalmazottként munkaviszonyban töltött időt — függetlenül attól, hogy az 1944. július 1. előtt vagy azt követően volt, — szolgálati időnek akkor lehet figyelembe venni, ha az alkalmazott munkaideje legalább heti 30 óra volt, bejáró háztartási alkalmazottnál pedig, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább 30 órát dolgozott és munkaviszonya megszakítás nélkül legalább 30 napon át fennállott. Amennyiben ezek az idők a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásaiban nem szerepelnek, vagyis nem voltak bejelentve, szolgálati időnek csak akkor számítanak be, ha a dolgozó egykorú okirattal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon, pl. tanúvallomással bizonyítani tudja. 1948 előtti mezőgazdasági idők Az 1983. november 20-án életbe lépett új rendelkezés megváltoztatta a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban és a rokon termelési ágakban gazdasági cselédként. napszámosként, ,, gazdasági munkásként 1929. január 1.—1947. december 31-ig munkaviszonyban eltöltött idők bizonyítását. Az említett időpont előtt elfogadható volt az a hatósági bizonyítvány, amelyet a a városi vagy községi tanácsok igazgatási osztályán állítottak ki, két tanú vallomása alapján. Mivel a fellelhető társadalombiztosítási nyilvántartások hiányosak voltak, ezzel sokan visszaéltek, és így nem létező munkaviszonyok is beszámításra kerülhettek. 1983. november 20-tól a Társadalombiztosítási Igazgatóság már csak olyan hatósági bizonyítványt fogad el, amelyet a lakóhely szerint illetékes városi vagy községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének közvetlen tudomása alapján állítanak ki, megnevezve azon a munkáltatót és a munkaviszony időtartamát. Ha a dolgozó mezőgazdasági munkaviszonyának a bizonyítására ilyen hatósági bizonyítványt nem kap, már csak egykorú okirattal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon, tanúvallomással bizonyíthatja. Az új rendekezés megszünteti azt a korlátozást, hogy a mezőgazdasági cselédidőből legfeljebb 150 napot lehet figyelembe venni szolgálati időként. Az ilyen címen töltött munkaviszonynak most már teljes tartamát számításba lehet venni, ha az kétséget kizáróan bizonyított. Az előre elkészített írásos nyilatkozatok bizonyításul nem szolgálnak, a megnevezett tanúkat minden esetben a lakóhely szerinti Társadalombiztosítási Igazgatóságon hallgatják ki, a nyugdíj-előkészítés során. B. F. Barátaink életéből Szovjetunió Az alkotmány biztosította jogok alapján ma a Szovjetunió minden negyedik 18 éven felüli állampolgára tevőlegesen részt vesz az ország mindennapi ügyeinek intézésében. A szovjet állampolgárok részt vállalnak a legfontosabb törvények megfogalmazásában és bevezetésében is. 1983-ban a dolgozó kollektívák jogairól és kötelességeiről szóló törvény- tervezet megvitatásában több mint 110 millióan szólaltak fel. Ennek eredményeként a 23 törvénycikkből 21-et megváltoztattak. A társadalmat élénken érdeklő iskolareform tervezetének vitájában 120 millióan hallatták szavukat. A Szovjetunió nemzeti vagyona 1984 elején 3,2 trillió rubel volt. Az utolsó 13 évben a nemzeti vagyon a 2,3- szorosára nőtt. Ma a nemzeti vagyonból egy főre átlagosan csaknem 12 ezer rubel jut, kétszer annyi, mint 1970 végén. A termelési alapok 1970-hez viszonyítva a 2,4-szeresére növekedtek. Míg 1970-ben a termelőeszközök állóalapjainak az értéke 531 milliárd rubelt tett ki, 1983 végén már elérte az 1,4 trilliót. A nemzeti jövedelem összege 536 milliárd rubelre emelkedett. Ennek háromnegyedét fordították fogyasztásra. Az egy főre jutó reáljövedelem 1970-hez képest az 1,5- szörösére nőtt. 1970-ben a lakosságnak még csak a 18 százalékánál haladta meg az egy családra jutó havi jövedelem a 100 rubelt, tavaly ez már a családok 60 százalékára vonatkozott. A munkások és alkalmazottak átlagbére 1965-höz képest csaknem megkétszereződött, a kolhoztagok bére pedig több mint a 2,5-szörösére nőtt. Növekszik a fogyasztási cikkek termelése, javul a minőségük és szélesedik a választékuk. Az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek kiskereskedelmi ára stabil. A hús és tejtermékek felvásárlására, feldolgozására és értékesítésére fordított állami dotáció összege tavaly elérte a 42 milliárd rubelt, az állami költségvetés 12 százalékát tette ki. Az élelmiszer-fogyasztás a következőképpen alakult: tavaly egy főre 58 kilogramm hús, 309 kilogramm tej és tejtermék, 253 tojás, 101 kilogramm zöldség és gyümölcs jutott. Emellett növekszik az igény a háztartási és kulturális fogyasztási cikkek iránt, s ebiben jól tükröződik a lakosság pénzjövedelmeinek növekedése. A népgazdaságban tavaly 116 millió munkást és alkalmazottat foglalkoztattak. Közülük több mint hétmillióan tanultak új szakmát. A munkásoknak és alkalmazottaknak mintegy a kétharmada vett részt továbbképzésen. Jelenleg a népgazdaságban 18,1 millió középfokú szakképzettséggel és 13,3 millió felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Tavaly a technikumokban 1,3 millióan, a felsőoktatási intézményekben 800 ezren végeztek. A jelenlegi ötéves tervben 10 millió szakembert képeznek ki. A szakmunkásképző intézményekben évente 2 millió szakmunkást oktatnak 1100 szakmára. Az elmúlt ötéves tervben a termelésbe lépő munkások kétharmada, 12,5 millió ember kapott szakmunkás bizonyítványt. A mostani tervidőszakban ez a szám eléri a 13 milliót. Jelenleg a munkások és alkalmazottak 51 százaléka nő. Arányuk a kereskedelemben és a közétkeztetésben 83, az egészségügyben, a testnevelésben és a szociális területeken 82, az oktatásban fjedig 75 százalékos. A dolgozó nők fele szellemi munkát végez, s ma 500 ezer a felsőszintű női vezetők, igazgatók száma. 1970 és 1984 között a közép- és a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező dolgozó nők száma csaknem megkétszereződött és meghaladta a 18,8 milliót. Ez a szám a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek 60 százalékát jelenti. Évről évre fejlődik az egész, ségügyi ellátás színvonala is, Jelenleg egy betegre az állam napi több mint 10 rubelt költ. A betegellátó intézmények száma mintegy 80 százaléka ön- az egészségügy több mint 1,1 millió orvost foglalkoztat. A Szovjetunióban napjainkban 10 ezer lakosra 40 orvos jut. Az idén 51 ezer ággyal bővülnek a kórházi osztályok, & több új rendelőintézetet adnak át rendeltetésének, amelyekben egy rendelési idő alatt 84 ezer járóbeteget láthatnak el. Munkavédelemre az előző ötéves terv 3,9 milliárd rubeles évi átlagával szemben tavaly már 4,9 milliárdot költöttek. 1975-höz viszonyítva az üzemi balesetek száma 33 százalékkal csökkent. A lakosság életkora a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva a kétszeresére emelkedett. A társadalmi fogyasztási alap 40 százalékát költik szociális célokra. Tavaly 55 milliárd rubelt fordítottak szociális ellátásra és társadalom, biztosításra. Az idén több mint 53 millióan részesültek nyugellátásban. A nyugdíjkorhatár változatlanul 5'5, illetve 60 év. Évről évre nő a különböző célú segélyekre fordított kiadások összege. Míg 1975-ben 9,2 milliárdot, tavaly már 13 milliárd rubelt fordítottak segélyek kifizetésére. 1970 óta a kolhoztagok is részesülnek táppénzben és a munkásokkal egyenlő feltételek mellett jogosultak a társadalombiztosítás különböző formáira. Tavaly a szervezett üdültetésben és a szanatóriumi pihenésben 61 millió ember vett részt. A 24 napos szanatóriumi beutaló ára 121 rubel. A beutalók egyötöde ingyenes, másik ötödé teljes áru. A fenmaradó háromötödhöz a szakszervezetek 50, illetve 70 százalékos térítést adnak. Az ötéves terv végéig új turistaszállók, kempingek létesülnek, összesen 80 ezer hellyel. A családos szanatóriumi helyek száma 15 ezerre, a családos üdülők helyeinek száma 150 ezere bővül. A szovjethatalom évei alatt a Szovjetunióban több mint 3,5 milliárd négyzetméter területen épült lakás. A háború idején 1710 város pusztult el. Ezeket igen gyorsan kellett újjáépíteni. A háború után a Szovjetunió világelső volt a lakásépítésben. A hetvenes években anyi lakás épült, hogy ezek alapterülete fölülmúlta a hatvanas évek elejének egész városi lakás állományát. Az előző ötéves tervben 527,3 millió négyzet- méter lakás épült, a jelenlegi ötéves terv első három évében pedig 326,7 millió. 1971 és 1983 között 137 millió szovjet ember lakáskörülményéi javultak, s ez a lakosságnak csaknem a felét érinti. Ma a városi lakosoknak megközelíti a 61 ezret, s álló otthonban él. Az állam a népgazdaság összes beruházó - saiinak több mint a 20 százalékát fordítja lakásépítésre.
