Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
Társadalombiztosítási jogszabályok Baleseti ellátás Megszüntetett eljárás, avagy kicsi a bors...! Az előzőekben már foglalkoztunk a táppénzszolgáltatással, de akkor éppen csak említést tettünk az üzemi baleseti táppénzről és számítási módjáról. Most az üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó társadalombiztosítási ellátásokról szólnánk kicsit bővebben. Mi az üzemi baleset? Üzemi baleset az a baleset: — amely a biztosított dolgozót foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg — munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben), — társadalmi munka végzése vagy — egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (Ez utóbbi közül üzeminek az számít, amely a dolgozót keresőképtelenségének vagy rokkantságának az elbírálása céljából elrendelt orvosi vizsgálaton történt megjelenésével összefüggésben érte.) A foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított dolgozó foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási betegségek körét a Minisztertanács állapítja meg. Vállalatunknál nincsen olyan munkakör, amely a foglalkozási betegségek jegyzékében szerepelne. Kinek jár a baleseti táppénz? Baleseti táppénz annak a sérültnek jár, — aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik, — aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy — gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. Meddig jár a baleseti táppénz? A baleseti táppénz — eltérően az egyéb betegség után járó táppénztől — a dolgozó folyamatos munkaviszonyára tekintet nélkül — tehát időbeli korlátozás nélkül — mindaddig jár, amíg az üzemi baleset okozta betegségből fel nem gyógyul. Mennyi a baleseti táppénz összege? A baleseti táppénz a napi átlagkereset teljes összege, 100% a kórházi ápolás idejére is. A kiszámítás módjára ugyanazok vonatkoznak mint a táppénzre, amit már korábban ismertettünk. Ha a sérült egyszer már meggyógyult, de 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénzre ismét jogosult és ez a korábbinál kevesebb nem lehet. Felmerülő utazási költségét is teljes egészében térítjük. Baleseti járadék Ha a baleseti táppénz befejezése után a dolgozó munkaképessége az üzemi baleset következtében 15%-ot meghaladó mértékben csökkent, baleseti járadékra jogosult. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset-okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. Ennek megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a mkcs-e 16— 25% 2. baleseti fokozatba tartozik az. akinek a mkcs-e 26— 35% 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a mkcs-e 36— 49% 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a mkcs-e 50— 66% A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, ill. harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg. A baleseti járadékot a fő- foglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg akkor is, ha a sérült az üzemi balesetet mellékfoglalkozásban vagy másodállásban szenvedte el. Ha a baleseti fokozat változik, a baleseti járadék ősz- szegét az új fokozatnak megfelelően módosítják. Ha a munkaképesség-csökkenés a 15%-ot már nem haladja meg, a járadékra jogosultság megszűnik, ha újból meghaladja, a jogosultság feléled. Baleseti rokkantsági nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíjra is jogosult lehet a dolgozó, ha munkaképességét 67%-ban túlnyomóan üzemi baleset következtében vesztette el és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen, kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A III. rokkant csoportba tartozik -az, aki munkaképességének 67%~át elvesztette, de nem teljesen munka- képtelen. A II. rokkant csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul. Az I. rokkant csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, ill. hetven százaléka. A nyugdíj összege a szolgálati idő minden éve után havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, azonban nem lehet több az átlagkeresetnél. Az egészségi állapot változása esetén a rokkantsági csoportok módosulhatnak. Állapotjavulásnál a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, és baleseti járadékot állapítanak meg a munkáik épesség-csökkenés mértékének megfelelően. Ha a dolgozó üzemi baleset következtében meghal, a hozzátartozók részére baleseti nyugellátás jár. A baleseti sérült hozzátartozói jogosultak ideiglenesen és állandó nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra, szülői nyugdíjra, — a nyugellátásokra vonatkozó rendelkezésektől eltérően — szolgálati időre tekintet nélkül. Aki sérülését szándékosan okozta, sérülése alapján baleseti ellátásra, aki pedig hozzátartozója halálát szándékosan okozta, utána hozzátartozói baleseti nyugellátásra nem jogosult. Vállalatunk dolgozói tapasztalhatták, hogy ha táppénzes igazolásukon a betegség megnevezésénél a kódszám 8000-9999 jelölt, megkérdezzük, hol. mikor történt a baleset, ki okozta, stb. Ha a baleset 8 napon túl gyógyuló, jegyzőkönyvet készítünk, ha ettől hamarabb akkor a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére előírt „Baleseti jegyzékbe’’ vezetjük be. Ide mind az üzemi, mind a nem üzemi egyéb, közlekedési vagy, mások által okozott balesetek adatai rögzítésre kerülnek, az esetleg felmerülő viták tisztázása érdekében. BFné Egy szó helytelen megválasztása gyakran okoz zavart, félreértést, vagy kelt nevetséges hatást. Különösen az élő beszédben. Ott ugyanis nem tud mindig a. beszélő helyesbíteni, szépíteni. S ha nyelvérzéke bizonytalan, ha nincs tisztában eléggé az általa mondott szónak a jelentésével, használati értékével, akkor bizony szótévesztések, hibás szóválasztások tarkítják stílusát. Efféle stílushiba zavarja meg a hallgatót olyankor is, amikor a beszélő ismeri ugyan az adott szó jelentését, csak éppen nem témához, nem az alkalomhoz illően használja. A televízióban hallottam az alábbi mondatot: ma már egyre inkább nem a rádió alakítja az emberek 4 DOHÁNYGYÁR beszédét, hanem a televízió, „amelyet egyre masszívabban nézünk és látunk.” Noha megértjük, felfogjuk a mondat értelmét, mégis szokatlan itt ez a „masszívan” szóhasználat. Mert ugyan tévét nézni sokféleképpen lehet: sokszor bizony bámuljuk, rámeredünk a képMasszívan? ernyőre, le nem vesszük róla tekintetünket, kuksizunk, vagy rápillantunk, olykor pedig minden (sokszor másra szükséges) időnket a képernyő előtt töltjük. Mindezt érdeklődésből, intellektuális igényből tesszük, vagy azért, mert tájékozódni, szórakozni akarunk, vagy pedig azért. mert a munkához már Záródtak vagyunk. Nézzük tehát a tévét kíváncsian, odaadóan, kitartóan, rendületlenül, unos- untalan, minél többet és többet. No de masszívan? A masszív ugyanis anyagi alkatában tömör, szilárd és ezért időálló dolog, anyag, tárgy, test. Ezt a jelentését ismerik értelmező szótáraink, s ez adódik eredetéből is. A beszédben viszont mindinkább terjed a „masszívan” szünet nélkül, fáradhatatlanul jelentése. Masszívan ettünk, ittunk egész héten, hal lottam egyszer útközben. S innen már csak egy lépés o masszívan nézzük a tévét ki jelentés. Ám ez, mivel nem baráti, hanem bizalmas, nem humoros társalgásban hangzott el, hanem információkat adó műsorban, mindenki számára követendő stílusrétegben. nem helyénvaló.! Kné Nem tudom, hogy a rekordok könyvében van-e olyan kategória, amelyben a velem szemben helyet foglaló fiú biztos sikerrel indulhatna, de annyi bizonyos — mint a beszélgetésünkből kiderül — mindenképpen említésre érdemes az, amit mem olyan régen az egyik tiszántúli nagyvárosban! véghezvitt. Unatkoztam egy kicsit, és sétálgatni kezdtem' a főutcán. Amikor a gyér elé értem, láttam, hogy sok autó áll ott — emlékezik vissza a történtekre beszélgetőpartnerem, láthatóan egyre idegesebben. — Nem tudnám megmondani, hogy miért, de nyitogatni kezdtem a kocsik ajtaját. Az egyik Ladának simán, engedett a zárja. Nagyon izgatott lettem, de azért beültem. — Minden vezetési ismeret nélkül? — Háát... az elmúlt nyáron egy traktoros megmutatta nekem, hogyan kell a traktort vezetni. Persze, ott ült ő is a járművön, de megengedte, hogy egy kicsit egyedül is vezessek. — Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki így oda merjen ülni a volánhoz, — Igen!... Vagyis nem. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy egy közeli rokonom többször megmutatta nekem, hogyan kell beindítani a Ladát, mit kell tennem a gáz- és fékpedálla! meg a kuplunggal. — Ezzel az alig több mint 130 centiméteres termettel hogyan lehet elérni a pedálokat? — Nehezen. Valószínű, hogy a kocsi tulajdonosa is alacsony ember lehet, mórt az ülés teljesen előre volt állítva. Persze, egy kicsit így is nyújtózkodnom kellett. — A slusszkulcs nélkül is indult az autó? — Nem, megtaláltam a kesztyűtartóban. — Milyen érzés volt először és önállóan gépkocsit vezetni? — Eleinte majdnem simán ment minden, de aztán egyre jobban felgyorsult a kocsi. Pár kilométerrel az indulás után már nagyon meg voltam ijedve. Ahogy a kocsi elérte a hatvan kilométeres sebességet, már alig tudtam, hogy mit kell csinálni. Elvesztettem a fejem és a következő kanyart nem is tudtam bevenni. Fékeztem ugyan, de az autó Leszaladt az útról. Néhány másodpercig mozdulni sem tudtam, főleg az ijedtségtől, de aztán kiszálltam a kocsiból és elszaladtam. Egy óra múlva megjelentek a rendőrök a lakásunkon és engem kerestek. Mint kiderült, a környéken többen is látták, hogy én vezettem az autót, de eleinte nlem akartak hinni a szemüknek. Mások azt látták, hogy kiszállok a kocsiból, miután leszaladt az útról. Amikor beszélgetőpartnerem idáig ért történetében, szeme könnyes lett, és vállai rázkódni kezdtek a hevesen rátörő Sírástól. Zavartan kérdeztem meg tőle, mi baja, miért kezdett el ilyen hirtelen zokogni. — Mert eszembe jutott, hogy akkor mennyire féltem: mit fogok ezért kapni a szüleimtől. — Igen, mert én még csak hétéves vagyok! ( - ) A felújítod Iparművészeti Múzeum
